Falvakban a csatornahálózat kiépítése után miért lett kevesebb a hal a patakokban, mielőtt mindenki beleengedte a szennyvizet?

Az nagyon sok mindentől függ, hogy hol és mennyi a hal. Van/nincs ugyebár meder-karbantartás, vízfolyam-szabályozás, tervezett halgazdálkodás, stb..

Általánosságban nem lehet elmondani, hogy a kérdésben megfogalmazott állítás igaz lenne.

A kérdés sokkal összetettebb.

Miután a szennyvizek nem az árkokba kerülnek, sőt a csapadékvíz elnyelők is a föld alatti csatornába vezetik a vizet, ráadásul az éves csapadék mennyiség is jelentősen kevesebb, kevesebb víz jut a patakba, leszűkült a halak élettere.

Sok halfajnak a szaporodáshoz sekély, felmelegedő víz területre van szüksége, ami pl olyankor alakul ki, ha a patak elönti a part menti füves területeket, ami régen gyakori volt, manapság a kevesebb víz miatt nem az, de lehet más oka is (szabályozás, kibetonozott meder, stb.

Az ikra, és az ivadék nagyon érzékeny a szennyezésekre, de általánosságban is kijelenthető, hogy a vízben élő lények leginkább a környezeti változásokat, az elterjedt vegyszerezések következményét.

Erre egy másik példát tudok felhozni: ha emlékszel, régen mennyivel több hal volt, emlékezhetsz arra is, hogy mennyivel több pillangót, szitakötőt, madarat kis emlőt láthattál régebben - azok is ugyanúgy fogynak, mint a halak.

Lehetne még tovább boncolgatni az okokat, pl egy bizonyos határig a vízbe jutó szerves szennyeződések több táplálékot generálhatnak, stb, de a sok negatív tényező miatt gondolja sok kutató, hogy a Földön most is egy tömeges kihalási hullám zajlik.

Gyerek koromban az egyik legközönségesebb rágcsáló volt az ürge, de hörcsögöt is gyakran láttunk... füves legelők most is vannak, de ürge nincs benne. Szomorú jövőt jósolnak a fecskéknek, érzékelhető is, hogy mennyire kevés van már mostanság is, s ebben az embereknek is negatív szerepük van.

Hosszú a sor, a halak sem csak abból a patakból vannak kiveszőben.

"egy bizonyos határig a vízbe jutó szerves szennyeződések több táplálékot generálhatnak"

Az élővizeknek 4 alapvető tulajdonsága dönti el, hogy az a víz az élőlények szempontjából milyen is valójában.

A halobitás érték a víz szervetlen kémiai jellemzője, a benne oldott sók, ásványok, a kémhatás.

A toxicitás a víz méreganyag tartalma (a szennyezett víz nem biztos, hogy mérgező)

A szaprobitás a víz szerves anyag lebontó képessége.

A trofitás az a képesség,. amely a lebontott ásványokból ismét szerves (élő) anyagot hoz létre.... ha ez a két tulajdonság kb egyensúlyban van, az a vízben élő, oxigén igényes lények számára előnyös.

A kérdés szempontjából a lényeg, hogy a szennyvizekkel tápláló elemek is bekerültek a vizekbe, ha azok mértéke nem volt eltúlozva, fokozta a víz eltartó képességét.

A paránylények elkezdték felhasználni a bekerült plusz anyagokat, ami oxigénelvonással járó folyamat, de amíg az oxigénszint nem csökken az ott élők igényeinek szintje alá, felpörgeti a víz élővilágát, az eutrofizáció azért alakul ki, mert a vízben rengeteg a tápanyag, ami tápanyag forrás, hatalmas táplálék piramis tud ráépülni, ha nem billen ki az egyensúly, mert akkor rövid idő alatt összeomlik a rendszer, a fellépő oxigénhiány miatt tömeges pusztulás következik be.

A tisztított szennyvizekkel pontosan az a probléma élettani szempontból, hogy azokban kevés a vízben élő lények számára a hasznos tápanyag, ellenben a nitrit, nitrát tartalma magas.

A nitrit, nitrát is elbomlik idővel, a növények számára hasznos, de az állatok abban a régióban éhezhetnek, ezért lényegesen szegényebb lehet ott a fauna.