A gyertyának a lángja és a hője miért gyengül úgy 2 óra használat után?

Mire alapozod azt, hogy gyengül a hő teljesítmény?

A kanóc hosszától függően lehet kisebb is, nagyobb is az elégetett anyag mennyisége. Lényegében a fejlődő hő.

Valamint a kanóc minősége is beleszámít. Ez az égés folyamán folyamatosan romlik, ahogy az égéstermékek (korom, kátrány) lassan lerakódnak a kanóc kapillárisaiban, eldugítva azokat.

Normál gyertyánál ezt nem veszed észre, mert ahogy fogy a gyertya, fogy a kanóc is. Ha viszont vastag a gyertya (vagy mindig pótolod az elfogyó gyertyaanyagot), úgy lassan fogy a kanóc is, ott már észrevehető lehet. Egyre jobban kormol és egyre nagyobb koromgöbök alakulnak ki a kanóc tetején, egészen addig, hogy akár ki is aludhat tőle. De ehhez hosszabb idő szükséges, 2 óra alatt nem dugul el számottevően.

"((10 cm-rel a láng felett tenyeremet ott tudom tartani, míg amikor meggyújtom a gyertyát, akkor legalább 20-25, de van amikor 30 cm távolságot is kell tartani.))"

A gyertya kanóca valójában nem ég, égés közben csak arra való, hogy felszippantsa a kanóc tövében megolvadt viaszt. Az elindul felfelé, de minél feljebb ér, a láng hatására egyre jobban felmelegszik, míg egy bizonyos pontnál elpárolog. A kanócban így mindig csak egy bizonyos magasságig van olvadt gyertya, felette már úgymond üres a kanóc. Ezért menet közben "fél kanócnyi" lángja van a gyertyának.

Ha kioltod, akkor a kapilláris elv miatt magasabbra tudja felszívni a kanóc a gyertyalevet, hiszen az már nem párolog el (illetve már nem mind, a kioltott gyertya füstje tkp. nem füst, hanem gyertyaanyag-pára), a kanóc csordultig lesz vele, majd ahogy kihűl, belefagy. Tehát amikor később ismét meggyújtod a gyertyát, akkor teljes kanócnyi lángja lesz néhány másodpecig, amíg ki nem ég belőle. Aztán - mivel a kanóc aljába is bele van fagyva a gyertyalé még - leesik a lángmagasság egész picire, mert nincs honnan utánpótlás. Aztán megolvad a kanóc tövében is a gyertyaanyag, újra lesz mit felszippantania a kanócnak, és beáll a normál lángmagasság.