Az ember egy faj?

> Az ember egy faj?

Igen.

> Viszont a rasszok között…

És itt álljunk is meg egy kicsit. Nem mindegy, hogy rasszról vagy fajról beszélünk. Az egy fajba való tartozásnak van nyilvánvalóan egy összetartozást erősítő jellege. Mikor két nép, kultúra között konfliktus van, akkor hajlamos az egyik fél a másikat minél inkább démonizálni, minél inkább idegennek láttatni. Ezek a … „nem is emberek”, sőt „ezek állatok”. És ha nem emberek – nem tartoznak az emberi fajba –, akkor lehet, hogy az emberhez méltó bánásmódra sem érdemesek. Nos, ez a gondolkodás eddig még nem sok jót szült.

> Viszont a rasszok között vannak mentális különbségek

És? Amúgy ez elég nehezen kutatható, mert a legtöbb mentális képességet felmérő tesztnek vannak kulturális vetületei, így a különböző eredmények esetén nagyon nem egyértelmű, hogy valóban mentális különbségekről van-e szó, vagy a teszt az, ami valamilyen kultúra felé jobban kedvez.

De igen, lehetnek különbségek úgy általában. Viszont nem túl nagyok. Ennél jóval nagyobb különbségek vannak egy adott rasszon, sőt népen belül. Attól, hogy kiderülne, hogy a pirézeknek átlagosan 5-tel kevesebb az IQ-juk, attól még nem elhanyagolható az esélye, hogy egy konkrét piréz magasabb IQ-val rendelkezik, mint egy konkrét magyar.

De amúgy ebből következik bármi is arra nézve, hogy az emberek egy fajt alkotnak-e vagy sem?

Biológiai értelemben egy fajba tartoznak azon egyedek, akik egymással utódok létrehozására képesek, és az utódok is szaporodóképesek. (A ló és a szamár közös gyermeke az öszvér, viszont az nem szaporodóképes, ezért a ló és a szamár két külön faj.) Tehát biológiai értelemben a különböző bőrszínű emberek egy fajba tartoznak.

Van persze a faj szónak nem biológiai jelentése is. De azt Szálasi kivégzése óta a magyar nyelv nem használja nyilvánvaló okokból.

Egyébként ha a rasszok közötti IQ-különbség alapján akarsz érvényt szerezni a náci fajelméletnek, akkor nézz csak utána az askenázi zsidók átlagos IQ-jának és lepődj meg!

,,Viszont a rasszok között vannak mentális különbségek"

A mentális képességek szinte kivétel nélkül fejleszthetőek. Ez nem olyan mint a bőrszín! Nem is lehet tehát úgy rendszerezni.

#8

"Pillanatnyilag morális alapon egyetlen fajnak számít az ember.

Rendszertanilag (tisztán tudományos alapon) több alfaj, amely képes egymással keveredni. Ezt a modern DNS összehasonlító vizsgálatok is alátámasztják."

Először is a DNS-es kijelentésre kérnék egy tudományos papírt linkelni, de lehetőség szerint még többet is, mert az ilyen extraordinary claim-ek extraordinary evidence-t igényelnek.

Másrészről, a "faj" szó rendkívül arbitrális a biológiában. Nincs egy olyan definíció, amely tökéletesen egybefoglalná a fajt, és az tökéletesen ráhúzható volna minden állatpopulációra. Például az, hogy az egy faj, aki képes reprodukálni, arra számos ellenpélda van. Mert akkor aszerint a definíció szerint a tigris és az oroszlán is egy faj. És a szamár és a ló is. Pedig a tény, hogy ezek az állatok képesek reprodukálni, csak annyit jelent, hogy a közös ősük még elég közeli. Az, hogy ebben az időintervallumban hová kellene beszúrni a "többé nem egy faj" kijelentést, mindig is arbitrális lesz. Mondhatnánk akkor, hogy legyen az egy faj, amelyik populációban hasonlítanak az egyedek. De akkor meg minden egyes kutyafajtát kellene külön fajnak tekintenünk, ami megint csak nem működik, mert genetikailag meg túl közel állnak egymáshoz, hiába néznek ki másképp. Ó, akkor jöhetne az ötlet, hogy nézzük genetikai hasonlóság alapján. A bonobók és a csimpánzok génállománya 99,6%-ban megegyezik, képesek is reprodukálni, mégsem tekintik őket egy fajnak a különböző földrajzi elhelyezkedésük miatt. Az ember pedig körülbelül 98-99%-ban egyezik meg velük, valószínűleg nem vagyunk képesek reprodukálni velük, mi sem vagyunk egy faj. Szóval látható, hogy ide is csak teljesen arbitrálisan lehetne beszúrni a "már nem egy faj" kijelentést. Hozzáteszem, a bonobók és a csimpánzok esetében még az is kérdéses, hogy lehetne-e őket külön "rassznak" tekinteni egy fajon belül, erről lehetne vitázni (a rassz sem egy létező dolog), viszont az emberek között a hasonlóság megközelítőleg 99,9%. Láthatjuk, hogy bizonyos esetekben a 99,6% még pont elég, hogy a reprodukció lehetséges legyen, de a 99% már nem. (a tigris és a házi macska genom 96%-ban egyezik)

Harmadjára, "rendszertanilag", az emberek között nincsenek alfajok, a tudomány pedig nem morális alapon működik. A modern ember faj még rendkívül fiatal, még egyszerűen nem volt időnk alfajokba fejlődni, és nem is fogunk, mert ahhoz szükséges egy-egy populáció izolációja és rengeteg idő (még több idő, amennyi ideje a homo sapiens sapiens megszületett), ezért még a viszonylagos izolációban élő törzsi népek sem tekinthetőek alfajnak, a különböző "rasszok" pedig főleg nem. Alfaj belőlünk csak akkor lesz, ha majd megindul a csillagközi kolonizáció, és elkezdünk adaptálódni a különböző bolygókhoz. A Földön túlságosan nagy a mobilitásunk.

#14

Hozzátennék az előző hozzászólásomhoz annyit, hogy kerestem a Google Scholar-on a #8-as válaszoló állításáról szóló publikációkat, de nem találtam semmi olyat, amely arról szólna, hogy az embernek vannak alfajai, így fogalmam sincs, hogy honnan szedte azt.

#14

Alapvetően egyet értek a válasszal, de azért pár dolgot megjegyeznék.

1. A tudományban fontos a szakszavak használata, és számos szakszó idegennyelvű. De azért amely szóra van bevett, rendszeresen használ magyar kifejezés, ahelyett ne használjunk már angolt! Az "arbitrális" kifejezést például én a magyar nyelv megerőszakolásának érzem. Nyugodtan használjuk helyette a mesterségest vagy önkényest. (Mikor melyik illik jobban.) De a "extraordinary claim-ek extraordinary evidence-t" kifejezést is nyugodtan lehetett volna írni magyarul: a rendkívüli állítások rendkívüli bizonyítékokat igényelnek. (Vagy akkor már legyen az egész szó szeerint idézve angolul, de ne így!)

2. "Másrészről, a "faj" szó rendkívül arbitrális a biológiában."

Mint írtam, gondolom itt önkényeset, esetleg mestrségest akarsz érteni az "arbitrális"-on. Ez természetesen igaz, ha mélyen belemegyünk, valamennyire mindenképp önkényes lesz bármely fajdefiníció. (De ez a probléma nem csak a faj fogalma esetén merül fel.) Ugyanakkor vannak bevett fajdefiníciók, jelen esetben a biológiai fajkoncepció remekül alkalmazható.

"Például az, hogy az egy faj, aki képes reprodukálni, arra számos ellenpélda van."

Sosem hallottam így definiálni a fajt. A biológiai fajkoncepció féle definíciót úgy szokták megfogalmazni leggyakrabban, hogy egy fajba tartoznak azok az egyedek, amelyek egymással szaporodni képesek, és termékeny utódokat képesek létrehozni!! Ezen az alapon a ló és a szamár egyértelműen nem egy faj. (Na jó, ha nagyon piszkálódni akarunk, ritkán vannak termékeny összvérek, de azért az elég kevés, hogy egy fajnak tekintsük őket.)

Az oroszlán tigris hibridek gyakrabban termékenyek, de azért azt se felejtsük el, hogy attól, hogy fogsában rá lehet venni két faj tagjait, hogy szaporodjanak, egyáltalán nem biztos, hogy ezt a természetben is megtennék. Például régen Indiában is éltek oroszlánok, de nem hiszem, hogy vadon túl sűrűn kereszteződtek volna tigrisekkel.

Egyébként abban egyet értek, hogy a faj definiálása egy érdekes (és nem egyszerű) probléma. Viszont abban tudományos konszenzus van, hogy az emberek egy fajba tartoznak. (És továbbra sincs semmi bizonyíték arra, hogy bármyel kutató szerint ne egy alfajba tartoznának.)

#17

Szerintem az arbitrálissal nincs nagy gond. Jól hangzik magyarul is. És igaz, hogy nem szótári szó, de miért ne lehetne magyarosítani egy szót, ha szerinted úgy hangzik a legjobban, legalábbis számomra a tetszőlegesnél vagy mesterségesnél sokkal jobban átadja a szó lényegét az, hogy arbitrális, illetve adja is magát a fordítás nyelvtanilag (mint más szavaknál, pl. linear = lineáris, relativistic = relativisztikus, akkor ennyiből ezeket se fordítsuk le?). Én a magyar nyelv megerőszakolását annak veszem, amikor úgy fordítasz le valamit, hogy az egyáltalán nem hangzik jól magyarul. Pl. láttam olyan szót leírni valakitől már, hogy "dependáns", amit gondolom, hogy a dependant szóból vett. Amiben az a vicces, hogy egyébként azt már lefordították jobban: dependens. Pedig a különbség tényleg csak annyi, hogy az egyik jobban hangzik, mint a másik.

Az idézetet valóban ki kellett volna írnom. Az ilyen hibrid szövegek engem is tudnak frusztrálni. Well, shit happens ;)