Részletesebben miért kisebb a fűtőértéke a nedves fának?
Szóval, ha összességben számításba veszünk mindent, akkor miért?
Fűtőérték: 1 kg tüzelőanyagból kinyerhető olyankor, ha a füstgázzal együtt távozó víz gőz halmazállapotban hagyja el a berendezést. Értékét úgy kapjuk meg, ha az anyag égéshőjéből[1] kivonjuk a gőzként távozó vízmennyiség párolgáshőjét. Ez eddig oké, hogy a több víz azt jelenti, hogy többet vonunk ki. De engem a fűtés érdekel. Mert a párolgáshővel akkor is lehet számolni, ha el akarok párologtatni mondjuk egy deci vizet a pohárból. Márpedig ebben az esetben is az történik, hogy energiát közlök vele, és az elkezd felmelegedni, és úgy párolog el. És az a hő ott van a rendszerben, forró a víz, leadja a hőt a környezetének a pohár és a víz is. Vagyis a fában lévő vízzel is ez történik. Felmelegszik 100 fokra, aztán elpárolog. Oké, hogy mondjuk egy kályha úgy adja le a névleges teljesítményét, hogy rendesen ég benne a hasogatott fa, de ha nedves a fa, akkor ugyanannyi energiát ad le, csak lassabban. Számszerűsítve, ha pl. a kályha 6kW-os, meg van rakva száraz hasítékkal, és fél óráig ég, az 6kW 1800s-on keresztül, az 3kWh. Ha nedvesebb a fa, akkor mondjuk 1 óra alatt ég el, 3kW 3600s-on keresztül, de az is 3kWh.
válasza:De bizony veszteség, mert a vizes fában az a hőmennyiség, ami a gőz képződéséhez kell, az elveszik, mert ha a víz nincs legalább 100 fokos, akkor ki sem megy légneműként a kéményen, hanem folyékony marad és csak fortyog, pedig a fa öngyulladásához legalább 350 °C szükséges. de ezt is akadályozza.
Aztán azt nem veszed figyelembe, amit pedig már írtam, hogy ez a hűtés pont elég ahhoz, hogy az égés még abban a hőtartományban maradjon, amelyben még intenzív a füstképződés, így a vizes fának a füstje is sokkal nagyobb az alacsonyabb hőmérséklet miatti gáz és koromképződés miatt, pedig a nagyobb hő esetén az éghető gázok képződése lecsökken és az égéshatáron szenesedés történik helyette, ezáltal a tüzelőanyag ezen része nem távozik a füsttel, hanem helyette szén formájában az égéstérben marad, ahol később ég el, így tökéletesebb az égés, kevesebb a még éghető égéstermék a füstben, amely eltávozik anélkül, hogy hőt fejlesztve oxidálódna.
válasza:A fa szárazanyag tartalma nem változik és annak ugyanannyi a fűtőértéke is nedvesen és szárazon. De itt a működése az ami más lesz, a hőleadás irányai változnak.
8/
"De a fában tárolt energia ugyanúgy le lesz adva a szobának, csak mondjuk nem lesz 35 fok, "csak" 28. Szerintem bezavart sokakat a kályha."
Hát ha nem lesz 35 fok csak 28 akkor mégsem azonosan működik. Meg szerintem itt egy kályhás esetre válaszoltak a gyakorlati szempontból.
Kályhában az a különbség, hogy a vizet is kell melegíteni > azt a tűz melegíti > a tűz hőmennyiségének egy része vízgőzben tárolódik > távozik a kéményen.
A kályha meg ugye nem a kéményen keresztül melegít, hanem a tűz hője melegíti a kályhát ami továbbadja a hőt a szobába.
Az össz hő az megvan tényleg ugyanúgy, csak nem a kályha fűtésére fordítódik, hanem kimegy a kéményen. Két db hőáramlási út van. Kályha és kémény.
válasza: válasza:14# a táblázatodban lehet hogy nem elméleti maximális adatok vannak, hanem empírikus adatok. Amik rosszabbak, mert rosszabb az égés hatásfoka, mivel alacsonyabb hőmérsékleten több melléktermék keletkezik. Pl szénmonoxid.
Elméletit lehetne mérni bomba kaloriméterben. Ezt az empírikus adatot valami tesztkazánban lehetne mérni.
De ez csak sejtés a részemről.
válasza: válasza:' 16:07
Igen. Rá kell szoknom, hogy ídővel jelölök.
Ilyenkor mi történik, az admin töröl egy kommentet?
Mondjuk ezt én is benézhettem.
válasza:Ma még könnyű, de mi lesz holnap, vagy később? 16:07
Nem tudom én. Szerintem ha valami tárol valamennyi energiát, akkor annyi fog kijönni belőle, akármi történik vele. Ha korhad, akkor is, ha izzik akkor is, ha ég, akkor is. Azt úgy én is elképzelhetőnek tartom, hogy akadhatnak olyan esetek, mikor égést gátló gázok vannak, és az sem ég, aminek kéne, bár nekem ez inkább ettől függetlenül is szokott lenni, mikor visszafelé fúj a kémény, de egyébként ha most izzik alul a már elégett fa, és van bent nedves fa is, és betennék egy száraz fát is, a száraz fa meggyulladna, a nedves meg gyorsabban száradna. És akkor se látszik füst, amikor csak izzik. Ma néztem. Bár úgy emlékszem, hogy láttam már máskor olyankor is, de ma nem látszott. A nedvesnél nyilván jobban látszik, mert olyan, mint mikor gyalog jöttem haza télen, elment mellettem egy kamion, és mikor belefújtam a levegőbe az is füstnek látszott a füstjétől. De a füstjét nem láttam, csak éreztem, és a kifújt párás levegőben látszott.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!