A 40-50 éve miért építették ilyen felelőtlenül a lakótelepeket?

Szükség volt lakásokra és azok akkor sem álltak üresen, hanem be is költöztek az emberek. Volt hozzá igény és emberek is.

Dunaújrávos meg sajátos külön eset, mert ott a vanmű miatt építkeztek annyira. A talaj problémákat nem ismerem, de nyilván nem tudtak róla, különben máshova helyezik a lakótelepeket. Szerintem hagyag és elkapkodott tervezés lehetett.

A háborus pusztítások után gyorsan kellett sok új lakás. Lakótelepek nem csak itt keleten épültek.

Ami baj volt itt: Minden rossz, ami korábban volt. Kizsákmányolás meg minden. A melós számít csak, meg esetleg még a parasztot eltűrjük. Az összes többi csak söpredék. Gárak elére olyan vezetők kerültek sokszor, hogy a nevét sem tudta leírni. Mehettek iskolába. Fél év alatt megvolt az egyetem, ha tudta ki az a Marx, már elég volt.

Az akkori szemléletre jellemző, hogy építettek olyan vasúti pályát, amit gyorsan kellett elkészíteni, Sztalin elvtárs születésnapjára. Igen, de az időjárás nem volt alkalmas. Az átadásra enyhült az idő, az első vonat alatt megsüllyedt a pálya.

Volt olyan hadmérnök, akit azért akasztottak fel, mert azt merte mondani, hogy a déli határhoz tervezett védvonal értelmetlen.

A szolnoki vasútállomás atadásakor derült ki, hogy nagyon súlyos hibát vétettek. Nem rakták le az alapkövet.

A Kis-Magyarország területen nincs vasbánya. De ipari ország kell, mert a munkás gyárban szereti kihajtani a belét. A vasgyárak úgy nőttek ki a semmiből, mint eső után a Gomba. Pentele jelentéktelen kis falu volt. Oda jó építeni ilyen hatalmas gyárat.

De a dolgozóknak meg lakás kell…

3. Offnak tűnhet, de nem az. Évekig tördeltem a Haditechnikát.

Amit az egyes cikkekből kiolvastam:

Visszazuhant egy kísérleti rakéta.

Oroszoknál: - Kit kell felakasztani?

Amcsiknál: - Gyerekek, számoljuk újra!

Nehéz azt a világot átlátni annak, aki nem élt benne.

A részletekig lemenne regény terjedelmű lenne a sok anomália.

Nagy vonalakban annyi, hogy nem piaci alapon működött a gazdaság hanem a párt terveit kellett teljesíteni ha az volt a tervekben, hogy X számú lakást kell megépíteni, akkor azt megépítették, ami pedig nem látszódott, azt el is lopták.

Nem vicc, már a tervezésben kalkulálni kellett azzal, hogy az építőanyagok egy részét el fogják lopni.és tömegével adtak át olyan lakótelepeket, ahol irdatlan mennyiségű volt a minőségi kifogás, de az már kevésbé volt fontos, az nem rontotta a statisztikákat.

Arra azért figyeltek, hogy bármilyen rossz is a minőség, az épület álljon, pl Sztálinvárost még a Rákosi rendszerben kezdték építeni, amikor könnyen ráhúzhatták bárkire a szabotálás bűnét is.

Később ez persze enyhült, de a Kádár korszak csúcsán, amit szeretnek oly sokan emlegetni, hogy mennyi új lakás épült is rossz minőségű panelek tömegeit adták át, de még annak is örültek, mert az is több volt a semminél, ugyanis akkor sem volt kánaán, százezrek éltek munkásszállókban, éveken, évtizedeken keresztül, lakáshoz jutni vagy kapcsolatokkal, vagy megvesztegetéssel tudtak, és akkor szerencsésnek érezhették magukat.

A lakáshelyzet állandó téma volt a politikai kabarékban, nem volt titok a rossz minőség, csak éppen senki nem tett ellene, "jó az úgy is"

Elhíresült épület a pécsi Magasház, de nem egyedi eset abból a szempontból, hogy egy épület néhány év múltán már lakhatatlanná vált, csak a Magasház volt a legmagasabb, amit sokkal bonyolultabb felújítani, mint az alacsonyabb tömbök tömegét

https://www.youtube.com/watch?v=Givrh9SDjpU

Lakótelepeket, tömblakásokat sehol nem terveznek rövid időszakra, még ott sem, ahol egyébként van hagyománya a 20-25 évre épített házaknak.

Fából, bambuszból építik, Közép-Európában ennek az építési módnak soha nem volt jelentősége.

Mellesleg, ahol fából bambuszból építkeznek, ott sem feltétlenül lebontják az épületeket, hanem azok úgy vannak megépítve, hogy a szükséges elemeket cserélik ki, Japánban többszáz éves épületek állnak földrengés biztosan, bambusz tartószerkezeten.

A '70-es évek lakás, és házépítési hulláma sok hibát hordozott magában, azok egy része abból eredt, hogy kellő tapasztalat nélkül használtak modern építési technológiákat.

Ne csak arról volt szó, hogy pl a házgyári elemeket trehány módon építették össze, tapasztalat sem volt, hogy az újítások mennyire lesznek időt állóak.

Családi házaknál a a padlást fával, és döngölt sárral építik sok száz éve, de ott is kitaláltak, hogy sár helyett perlitbetont használnak.

Olyan épületeknél nem is volt fond,. ahol a födémgerendák is vasbetonból voltak, de sok olyan épületben is perlitet használtak, ahol fa gerendák tartották a födémet.

10-15 év múlva derült ki, hogy a perlit megeszi a fát, sok családi házat ezért kellett felújítani.

Nem 25 évre tervezték az épületeket, de nagyon sok még annyit sem bírt ki, lásd a fentebb linkelt pécsi toronyház történetét, de a '80-as években már tömegesen mentek a felújítások a 10-15 éve épült lakótelepeken.