A porcelán Mohs keménysége nagyobb vagy a gyorsacélé?

Különböző kategóriájú anyagok esetén nincs értelme az ilyen összehasonlításnak. Nyilván egy fajanszba lyukat fúrhatsz gyorsacéllal, de közben a szerszám teljesen szétkopik.

Ráadásul a "porcelán" egy nagyon tág fogalomkör. Ha nem hiszed, akkor hasonlítsz össze egy elektromos kábeltartó porceláncsigát egy tejesbögrével!

Részben ahogy előző írja.

Viszont például a Szilícium-Karbid is kerámiának (porcelánnak) számít a maga 9-9.5 keménységével. Nem véletlen hogy csiszoló papírok és korongok anyagát is készítik ebből a majdnem gyémánt keménységű anyagból. A gyors és edzett acélokat is simán viszi.

[link]

És a szinterezett/szinterelt verziójából tárgyak is készülnek:

[link]

Ez a technológia viszonylag új.

De akár tányért és bögrét is lehet csinálni SIC -ből!

Egyenlőre csak konyhai kerámia lapot találtam ami SIC -ből van.

[link]

De várhatóan megjelennek majd mint "elpusztíthatatlan" étkészletek hamarosan.

De végeredményben megint oda lyukadunk ki hogy milyen kerámiáról vagy porcelánról is beszélünk. Sok olyan anyag van ami kerámia vagy esetleg más kristályos anyag (pl a korund ami kristályos alumínium oxid ami meg a legtöbb hagyományos porcelánnak is fő összetevője) és jóval keményebb az acélnál.

Körülbelül annyi értelme van a kérdésnek, mintha azt szeretnénk tudni, hogy a nádpálca vagy a matrac a rugalmasabb?

Bár lehetséges, hogy a kedves kérdező gyorsacéllal akar kifúrni egy kerámiát. Utóbbi esetben nem a keménységen van a hangsúly (bár az is egy lényeges szempont), hanem a technológián.

Bónusz ha már fúrásról és csiszolásról esett szó.

A keményebb anyagokat simán meg lehet munkálni puhábbakkal is, általánosan elterjedt tévhit hogy nem.

Nyilván a puhább anyagok kopása sokkal sokkal nagyobb lesz így, mint fordítva lenne.

De ha olcsó(bb) a puhább anyag akkor nem számít.

Csinálják is.