Vannak olyan tudományok amik fölöslegesek? Ha igen mi az?

Filozófia, irodalomtudomány-verselemzés.

# 16: Ezzel én is pont így szoktam találkozni, az "általános műveltséget" szinte kizárólag irodalmi vagy történelmi dolgoknál hozzák elő. Számomra pejoratív az "általános műveltség része" kifejezés, ezért akkor se használom ha olyan dologról van szó ami szerintem az "általános műveltség" része.

Hogy miért van ez a különbség a reálos és a humános hozzáállás közt, talán az filozófiatanáros hozzáállásból ered h ők földöntúli felsőbbrendű dolgokkal foglalkoznak. :D

Irodalom helyett pedig jobb lenne a fentebb említett pszichológia vagy viselkedéstan, illetve az erkölcstan, mivel ezek nem néhány ember tevékenységéről szólnak hanem alapvető emberi tulajdonságokról.

Minden és mindenki jó valamire, ha másra nem, hát elrettentő példának. Lásd: Ignobel díj.

Véleményem szerint általános- és középiskolában alapműveltségre tanítanak. Egyetemeken már több a valóban "sosefogomhasználnisemmirese" című tantárgy, de aki 1-2 baromságot képtelen megtanulni, annak nem való a diploma. Egyébként is még az egyetemi képzések is egy átfogó képet adnak, amikről még tovább lehet specializálódni, illetve tanulni. De előképzettség nélkül, ami akár az egyetem... nem lehet mire építeni.

Vallom, hogy a természettudományokban (általában, ld:Ignobel) nincs olyan, hogy fölösleges kutatás.

És akár a különféle tudományok újításairól, vagy az átlagember megtanult dolgairól van szó, sose lehet tudni, hogy mikor lesz rá szükség

1-1 példa:

Első példa:

Fourier ~200 éve matematikailag levezette azt (különféle függvények összeadásai, stb..stb), aminek akkor semmi gyakorlati haszna nem volt. Majd a XX. században képtelenség lett volna nélküle megépíteni a váltakozó áramú hálózatokat, a rádiót, a TV-t, stb..stb. Amiről neki fogalma sincs, mert úgy halt meg, hogy kitalált egy szép matematikai formulát, de konkrét gyakorlati haszna akkor nem volt.

A másik példa:

Steve Jobs kalligráfiát is tanult az egyetemen. Utálta, de felvette, mint kb. ahogy nálunk a szabadon választható tárgyakat szokás. Szép betűk, betűtípusok? Nem is gondolta volna, hogy enélkül nem tudtak volna szép és eladható számítógépet készíteni. Nem is beszélve arról, hogy esetleg fizetniük kellett volna valakinek a betűtípusaikért... ki tudja mi lett volna akkor...

De még sok nézőpontból meg lehetne közelíteni a kérdést, de már úgy érzem így is túl sokat írtam.

Mindenkinek más véleménye van. A válasz attól is függ, hogy ki mit ért tudomány alatt.

Tényállásom, hogy minden tudomány hasznos, egyik sem felesleges.

Viszont nem tekintem tudománynak a következőket: irodalom, verselemzés, teológia, stb.

Ugyanis ezek nem nevezhetők tudománynak, hanem legfeljebb csak ostoba kitalált, valótlan szöveghalmaznak.