Kétrés kísérlettel kapcsolatos kérdések?! (Nagyon érdekesek! )
Először is le szeretném leszögezni az elején, hogy nagyon sok, és bonyolult kérdést fogok föltenni, ezért szeretném, ha mindenki arra válaszolna, amire tud, és amelyikre szeretne.
Itt egy jó link:
Amit feszegetni fogok, az "a legszebb kísérlet"-től egészen a "Schrödinger macskájá"-ig tart, utóbbiba már nem kérdezek bele.
Ha hibásan feltett kérdéseket találna valaki, akkor olvassa el azt, amit írnak róla a cikkben, talán akkor könnyebben lehet értelmezni a kérdéseimet.
És még egy fontos dolog. Még nem igazán értek ehhez, csak érdekel a dolog, így szépen kérek minden válaszolót, hogy ne fogalmazzon annyira bonyolultan, és ne használjon annyi szakszót, mint amennyi a cikkben is van, mert így is nagyon nehezen értettem meg amit megértettem. Köszönöm.
(Előre is nagyon sajnálom, aki esetleg halálra unná magát a terjedelem miatt, de legalább én ilyen okosságokkal foglalkozok, még szünetben is, talán ezt értékelitek benne :))
------------------------
A kérdések:
1.)
Amikor nem egy elektront, hanem elektron nyalábot lőttek ki, akkor azt hogy csinálták?
Hogy tudtak ilyen nyalábot előállítani, amikor az elektronok taszítják egymást?
Összenyomták vagy össze ragasztották őket? Hogyan?
2.)
Kilövés, vagy repülés, vagy a résen áthaladás közben ezek nem estek szét? Nem kellett volna szétesniük? Ha nem, miért nem?
3.)
Az eszköz hogy (képes csak) elektront (vagy akármilyen más részecskét) kilőni?
(Mondták, hogy 1 db elektront is képesek voltak kilőni).
4.)
Mi a neve ennek az eszköznek (mármint ami kilövi őket)?
Hogy tudták elkészíteni?
5.)
Az elektron a kilövés során biztos, hogy nem találkozik másik elektronnal, vagy akármilyen másik részecskével? Akár benn az eszközben ami kilövi, akár kint a térben repülés közben.
6.)
A kísérletet más részecskével is végrehajtották, sőt atomokkal és molekulákkal is, és az eredmény mindig az volt, mintha elektronnal csinálnák.
(Egyébként mindig az elektronnal példálóznak mindenhol, mintha csak azt lőtték volna ki).
Miért? Hiszen egy molekula sokkal nagyobb, mint egy elektron. Akkor ennyi erővel kilövök egy kavicsot, akkor az ugyanúgy hullámmá alakul, ha nem figyelem? Pedig ha csinálnék egy katapultot (amikor nem tudok magamról), és az akkor lőné ki a két rés felé a kavicsot, amikor én nem nézek oda, biztos hogy koppanna egy nagyot, és nem keletkeznének hullámok. Miért van ez? Akkor ez tömeghez is köthető?
7.)
A kilövő eszközzel szemben lévő falon a két rés szabad szemmel is látható, vagy olyan kicsik, hogy egyáltalán nem is látni őket? Max. és min. mekkorák lehetnek? Ha nem láthatóak, akkor hogyan csinálták őket olyan kicsikre, mondjuk atomi nagyságúra?
8.)
A két rés szabad szemmel is látható távolságra van egymástól? Max. és min. mekkora távolságra lehetnek egymástól? Akár lehetnének 10 km-re is, ugyanúgy hullámtermészetet mutatna?
9.)
A fal bármilyen vastagságú lehet? Max. és min. mekkora?
A fal mögött lévő interferencia-csíkok kinézete, nagysága, szélessége, sűrűsége (gyakorisága), függ a fal vastagságától, vagy a részecske sebességétől?
10.)
A részecske a kilövéskor lévő sebességét akkor is megtartja, miután áthaladt a résen (réseken), akár részecske, akár hullám formájában?
11.)
Az eszköz amiből kilövik, a fal, és a fal mögött lévő képernyő milyen távolságra vannak egymástól?
12.)
Az interferencia-csíkokat adó hullámok valamilyen közegen áthaladnak, vagy a hullám maga az elektron (vagy részecske)?
Ettől függetlenül ezt a kísérletet légmentes térben végzik, és ha nem, miért nem?
13.)
Az interferencia-csíkok mekkora nagyságúak, hogy az emberek képesek azok sűrűségét, vastagságát, magasságát megállapítani? És egyáltalán ezek a csíkok mennyi ideig maradnak ott a képernyőn? Mert gondolom egy elektron nem csinál akkora interferencia-csíkot, hogy szabad szemmel lehetne látni.
14.)
Egyáltalában mitől keletkeznek ezek a csíkok? A hullám neki csapódik, de attól még nem kéne megjelenniük. Mitől változik meg ott a képernyő színe, fénye? Egyáltalán ez az érzékelő képernyő mit mér? A hullám által leadott nyomást?
És hogy tudtak ilyen érzékeny műszert (képernyőt) előállítani, ami képes akár egy elektron "hullámát" érzékelni?
15.)
Ha az interferencia-csíkok valamely eszközzel, vagy akár eszköz nélkül láthatók, akkor fények kell róluk eljönniük. Ha ez igaz, akkor az elektron becsapódásakor fotonok keletkeznek?
Ha nem, akkor hogy látják, vagy érzékelik a műszerrel?
16.)
Kilövéskor az elektront az egyik résbe, vagy akár a két rés közé is lőhetik?
Ha a résen lövik keresztül, akkor hogy tudják pont úgy lőni, hogy áthaladjon azon a kis résen? Mivel céloznak?
17.)
Ha az elektron a résen úgy megy át, hogy súrolja a rés belsejét, de nem megy neki(!) tehát nekiér a falnak, akkor nem szakít le róla másik elektront, vagy akármit? Ha nem, akkor miért nem? Mert olyan anyagú a fal? Hogy lehet egy fal olyan anyagú?
18.)
A fal, aminek az elektron neki ütközött, biztos, hogy mindenhol teljesen semleges töltésű volt? Ha igen, akkor azt honnan tudták, mivel mérték? Lehet, hogy az interferencia-csíkok ezért jöttek létre.
19.)
Mi az a hullámfüggvény? Magát a hullámot nevezik így? és miért "omlik össze"? Miért nem mondják azt, hogy "megszűnik a hullám"?
20.)
A hullámfüggvény összeomlásához kell egy megfigyelő. Ez a megfigyelő lehet ember, állat, növény, vagy tárgy. Sőt, lehet akár 1 db molekula, vagy bármely más részecske is (ezt írták a cikkben).
Ha ez igaz, akkor a hullámfv.-nek mindenképpen össze kéne omlania, hiszen az eszköz amiből kilőttük, a fal amelyen van a két lyuk, és maga az interferencia-hullámokat érzékelő képernyő is "megfigyelő", vagyis "látják" az eseményt. Mégsem omlik össze a hullámfv., csak ha mi, vagy egy általunk készített eszközzel nézzük. Ez hogy lehet? Talán az a lényeg, hogy mi az, ami képes felvenni az információt? pedig azt mondják, hogy a megfigyelő bármely struktúra lehet, információ feldolgozás, vagy megtartás nélkül: akár egy kődarab, egy homokszem, egy pohár víz, egy vírus, egy molekula?
21.)
Ha szabad szemel nézzük, akkor értelemszerűen nem látjuk az elektront. Akkor mégis miért omlik össze a hullámfüggvény? Hiszen mi nem is tudunk az egészről, akár 12 millió elektront lőhetnek el a szemünk előtt, mi akkor sem érzékelnénk. Miért omlik mégis össze, hogyha nem is látjuk?
Nagyon szépen köszönöm, aki végig olvasta, remélem értékeli, hogy ennyire érdekelt a téma! Aki nem, attól bocsánatot kérek, máskor rövidebbre fogom, ha tudom.
válasza:1) Sosem lősz ki egyetlen elektront, ez csak modell. Képzeld el úgy, mintha hullámok terjednének egymás mögött mint mikor követ dobsz a vízbe.
2) Mi esne szét? Az elektron terjed mint egy hullám háborítatlanul míg el nem éri a rést/réseket.
3) Nyilvánvalóan gerjesztették az alapanyagot. Veszed a cuccost, berakod a gépbe, rákapcsolod az energiát, ettől az elektronnak elég energiája lesz hogy kilépjen és saját útra induljon. Megjegyzem - mint a cikk írja is - a kísérletet fotonokkal, nem pedig elektronokkal végezték.
4) Mint előbb mondtam itt nem elektronokat használtak, hanem fotonokat. Az eszköz neve pedig ZSEBLÁMPA, vagy bármilyen villanykörte.
5) Ha van is olyan, annak mennyisége elhanyagolható. A kísérlet szempontjából lényegtelen.
6) A jelenség bármilyen hullám-természettel rendelkező dologgal működik. Molekulákkal nem. De pl. meg lehet csinálni makroméretben folyadékokkal.
7) Attól függ mekkorára készíted őket. Általában, a látványosság kedvéért bőven láthatóak szabad szemmel, az eredmény pláne. Otthon is meg lehet csinálni egy izzóval meg egy darab papírral, meg egy üres falfelülettel.
8) l. #7. Nyilván van praktikus minimális távolság ami összefügg a méretezéssel is, de passz.
9) A fal a modellben lehetőleg elhanyagolható méretű (közel 0 vastagság). Ennek célja elkerülni a mindenféle fölösleges interferenciát.
10) Igen.
11) Változtatható. Általában van egy ideális távolság ami a hullámhossztól (és az fényerőtől) függ, amikor szép tiszta képet ad amit könnyű látni.
12) A hullám maga a részecske. Áthalad a levegőn, de ez a kísérletnél elhanyagolható. Mivel nem zavar be (max. pár méteres távolságot szoktak használni, de már azt is csak bemutató céllal), így nincs szükség vákumra.
13) Múzeumban/kiállításon egy jó ötméteres távolság volt az egész kísérletre (egy gegész szoba), és ott 2 cm * 5 cm nagyságúak voltak a csíkok. Addig vannak ott míg a kibocsátó forrás aktív (pl. amíg fel van kapcsolva a zseblámpa). De le lehet fotózni a csíkokat, kamerákat ráállítani, számítógéppel kiértékeltetni. És akkor tökmindegy mi a frekvencia, meddig vannak ott a csíkok és mennyire pontos a kézi-vonalzód.
14) Ugyanttól amitől bárminek színe van.
És ismételten: a kísérlet alapvetően FOTONT hazsnált, nem elektront.
15) Az elektront, meg más részecskéket megfelelő műszerrel önmagukban is lehet érzékelni. Nem keresgéünk fényt ott ahol nincsen.
16) A kísérlet lényege hogy az eletront nem tudod "résbe lőni".
17) l. #16
18) l. #16
19) Azért nem mondják hogy "megszűnik" a hullám, mert nem szűnik meg. Továbbra is létezik.
A hullámfüggvény (mondjuk megnézhetnéd a lexikonban inkább) a hullám terjedési tulajdonságait írja le.
A hullámfüggvény attól "omlik össze" hogy amíg meg nem méred, addig bizonyos értelemben az összes lehetséges helyen ahol lehetne ott is van. De mikor megméred, hirtelen már csak egy adott helyen és irányban lesz.
Ez egy jó kis paradoxon.
20) Na ez Schrödinger Macskája. Annak kábé az a lényege hogy amíg valaki olyan meg nem bizonyosodik az adott dologról akit "érdekel" (ez lehet egy molekula is, amit attól "érdekel" hogy reakcióba lép). Addig "a franc se tudja, de rám nincs hatással, bárhogy is legyen".
Ez ismét egy paradoxon.
21) Ismételten: nem elektron, hanem foton (bár lehetne elektron is). És nem egy részecskét látunk, hanem sok részecske folyamatos áradását. Amúgy l. #20
válasza:Lényeg az, hogy maga a megfigyelés készteti a hullámfüggvényt redukcióra=azaz anyag keletkezésére, akkor dől el, hogy az anyagtalan hullámból milyen típusú anyag lesz.
Itt bemutatják a 2réses kísérlet magyarázatát ellentmondásmentesen : http://www.youtube.com/watch?v=4M3druhbPU0
Akit a bonyolúlt részletek is érdekelnek ebben a filmben tudósok ismertetik ennek a fizikai, biológiai, filozófiai hátterét http://www.youtube.com/watch?v=ry5mfVgkehs
válasza:#2
Az első link érdekes, és jól is néz ki, de szerintem pont annyi zavart hagy maga után a kérdezőben mint előtte. Azért érdemes megnézni.
A második link egy szimplán ezoterikus film, SEMMIFÉLE TUDÓSOK NEM SZÓLALNAK MEG BENNE.
válasza:A végén a stáblistán felsorolják, hogy az összes felszólaló milyen területen tudós. Pl kvantumfizikus Amit Goswami ! A többi más terület tudósa.
Ha az első videot se érti meg a kérdező semmit sem, sokat kell tanulnia még.
válasza:Először is: a cikkben butaságokat írnak. Ne nagyon olvasd, nem egészséges.
"Amikor nem egy elektront, hanem elektron nyalábot lőttek ki, akkor azt hogy csinálták?
Hogy tudtak ilyen nyalábot előállítani, amikor az elektronok taszítják egymást?"
Pont úgy, mint egy tv készülék. Azt ismered?
Ott is taszítják egymást, mégis nagyjából meg lehet oldani a dolgot.
"ezek nem estek szét?"
Nem értem a kérdést. Az elektron nem esik szét, a nyalábról meg már beszéltünk.
"Az eszköz hogy (képes csak) elektront (vagy akármilyen más részecskét) kilőni?"
Pont úgy, mint a tv készülék.
"Az elektron a kilövés során biztos, hogy nem találkozik másik elektronnal, vagy akármilyen másik részecskével?"
Ezeket a kísérleteket vákuumban szokták elvégezni, vagy nagyon rövid, vagy pedig erős sugarakkal, különben tényleg zavarnának a levegő részecskéi. Működne úgy is, csak zajos lenne.
"A kísérletet más részecskével is végrehajtották, sőt atomokkal és molekulákkal is, és az eredmény mindig az volt, mintha elektronnal csinálnák."
Igen, de nagyon erősen különböznek a méretek, hullámhosszak, a rés nagysága, távolsága, stb. Minden ilyen kísérletet az illető részecskére kell szabni.
"kilövök egy kavicsot, akkor az ugyanúgy hullámmá alakul, ha nem figyelem?"
Ha figyeled, akkor is - viszont ennek a hullámhossza már annyira kicsi, hogy mérhetetlen. Látszólag semmiben sem különbözik egy egyenestől.
"hogyan csinálták őket olyan kicsikre, mondjuk atomi nagyságúra?"
Pl. ahogy ma az IC-ket gyártják: gőzöléssel vagy maratással.
"Akár lehetnének 10 km-re is, ugyanúgy hullámtermészetet mutatna?"
Amennyiben a részecskesugár, amit kilőnek, kiterjed ekkorára oldalirányban, akkor igen. De ilyet még nem nagyon csináltak, úgy tudom.
"Az eszköz amiből kilövik, a fal, és a fal mögött lévő képernyő milyen távolságra vannak egymástól?"
Elvileg mindegy, gyakorlatilag minél közelebb, ill. az ernyő távolságától függ a kép nagysága.
"Az interferencia-csíkok mekkora nagyságúak, hogy az emberek képesek azok sűrűségét, vastagságát, magasságát megállapítani? És egyáltalán ezek a csíkok mennyi ideig maradnak ott a képernyőn?"
Amekkorára hagyod kiterjedni (távolságtól függ), és a detektornak fel kell fognia, különben mit keresne ott?
Azért detektor, hogy érzékeny legyen az adott részecskére.
Egy elektron nem csinál interferencia csíkot, csak egy pöttyöt, ahol becsapódik!
Sok elektron hozza létre a csíkokat.
"Kilövéskor az elektront az egyik résbe, vagy akár a két rés közé is lőhetik?"
Úgy kell kilőni, hogy az elektronsugár (aminek vastagsága van) elérje mindkét rést. Ha úgy állítják be, hogy csak az egyik rést éri el, akkor szimmetrikus, folyamatosan csökkenő eloszlás lesz az ernyőn, ahogy a rés után az elektronsugár szétterjed.
"Ha a résen lövik keresztül, akkor hogy tudják pont úgy lőni, hogy áthaladjon azon a kis résen? Mivel céloznak?"
Szerinted a tv készüléken hogy találják el azt a picike kis pontot, amit megcéloztak? Ráadásul egy pillanat múlva a következőt is?
Ez ma már nem feladat egy mérnöknek - amúgy pedig mágneses térrel lehet eltéríteni ill. fókuszálni az elektronokat.
"Ha az elektron a résen úgy megy át, hogy súrolja a rés belsejét, de nem megy neki(!) tehát nekiér a falnak, akkor nem szakít le róla másik elektront, vagy akármit? Ha nem, akkor miért nem? Mert olyan anyagú a fal?"
Pontosan.
"Hogy lehet egy fal olyan anyagú?"
A szigetelő anyagok általában ilyenek: nagy munka kell hozzá, hogy kiszakíts onnan egy elektront.
"A fal, aminek az elektron neki ütközött, biztos, hogy mindenhol teljesen semleges töltésű volt?"
Nem, miért? Ahogy közeledik az elektron hozzá, negatív töltést érez, vagyis közelről taszítja a fal.
"Ha igen, akkor azt honnan tudták, mivel mérték? Lehet, hogy az interferencia-csíkok ezért jöttek létre."
Nem ismered a szóródás jelenségét. Először ezt kellene megértened, mielőtt belevágsz az interferenciába.
Tulajdonképpen minden jelenségnél úgy képzelheted el, hogy ha valami átmegy egy olyan kis nyíláson, mint kb. a saját hullámhossza, akkor onnan kezdve úgy viselkedik, mintha onnan indult volna - a tér minden irányába.
Ha csak egyetlen ilyen lyuk van, akkor egy ernyőn kapsz egy körszimmetrikus eloszlást, ahol középen a legfényesebb, kifelé halványodik (és nincs interferencia).
Ha ez egy vonalszerű rés, akkor egy vonalat kapsz az ernyőn (középen fényes, kifelé halványodik - vigyázat: függőleges résnél vízszintes a vonal).
Ezek után interferencia úgy alakulhat ki, hogy a két résből egyszerre induló hullámok a különböző távolságok miatt különböző fázisban érnek az ernyőre. Ahol azonos fázisban érkeznek, ott erősítik egymást, fényes lesz - ahol ellenkező fázisban, ott kioltják. Ez az interferencia.
"Mi az a hullámfüggvény? Magát a hullámot nevezik így? és miért "omlik össze"? Miért nem mondják azt, hogy "megszűnik a hullám"?
Mert nem megszűnik, hanem átalakul részecskévé.
"A hullámfüggvény összeomlásához kell egy megfigyelő. Ez a megfigyelő lehet ember, állat, növény, vagy tárgy. Sőt, lehet akár 1 db molekula, vagy bármely más részecske is (ezt írták a cikkben).
Ha ez igaz, akkor a hullámfv.-nek mindenképpen össze kéne omlania, hiszen az eszköz amiből kilőttük, a fal amelyen van a két lyuk, és maga az interferencia-hullámokat érzékelő képernyő is "megfigyelő", vagyis "látják" az eseményt. Mégsem omlik össze a hullámfv., csak ha mi, vagy egy általunk készített eszközzel nézzük. Ez hogy lehet? Talán az a lényeg, hogy mi az, ami képes felvenni az információt? pedig azt mondják, hogy a megfigyelő bármely struktúra lehet, információ feldolgozás, vagy megtartás nélkül: akár egy kődarab, egy homokszem, egy pohár víz, egy vírus, egy molekula?"
Igen, nagyjából jól gondolod. Bármitől összeomolhat a hullámfüggvény, ami arra kényszeríti, hogy határozott alakot öltsön. Ha az elektronnak lehetősége van 2 úton menni egyszerre - akkor hullámfüggvény marad és mindkét úton megy.
Ha valamit odateszünk az egyik vagy mindkét útra, ami megakasztja vagy csak érzékeli az elektront - akkor az elektronnak csak egyetlen lehetősége marad, ezért csak az egyik úton megy és onnan kezdve nincs hullámfüggvénye, hanem az érzékelőn már részecskeként viselkedik.
"Ha szabad szemel nézzük, akkor értelemszerűen nem látjuk az elektront. Akkor mégis miért omlik össze a hullámfüggvény?"
Nem kell nézni hozzá, hanem a lehetőség számít. Amíg van lehetősége többfelé menni, addig létezik a hullámfüggvény.
Köszönöm a bőséges válaszokat! Csak most volt időm ránézni, és mivel még mindig maradtak tisztázatlan kérdések (többek között azért, mert az én hibámból rosszul tettem fel a kérdést), ezért Word-be bemásolom a kérdéseket és a válaszokat, és ami még nem tiszta, azt megpróbálom érthetően feltenni.
És még egyszer köszönöm az eddigi válaszokat!
válasza:Az eddigi hozzászólók jók voltak, csak egy pici kiegészítés:
Csináld meg otthon a kétrés kísérletet, nagyon édekes!
Fúrj egy alufóliára két pici lyukat egymáshoz nagyon közel, és világíts át rajtuk egyszerre egy lézerpointerrel. A fólia (vagy papír) mögött a falon ott lesz az interferenciaábra.
Inkább olyannal csinálom, ami nem tükrözi nagyon vissza a lézert :)
Egyébként hamarosan összegyűjtöm amit nem értettem, de eddig csak a kérdések és a válaszok több mint 4 oldal volt, + kicsit alakítottam a megfogalmazáson. Aztán majd röviden fölrakom ami lényeges.
Na megvagyok. Jelentősen leszűkültek a kérdések. Fontos, hogy a számozás nem a fent lévő kérdéseim (vagy válaszok) szerint vannak, tehát most újból beszámoztam a maradék kérdéseimet.
(Szerintem ezek is nagyon érdekesek lesznek!)
1.)
Azt mondtátok, hogy nem lehet egyszerre egy részecskét „kilőni”.
Akkor miért írták azt a cikkben, hogy kipróbálták 1 db elektronnal vagy akármilyen részecskével is?
(Mert ezt írták. Talán hazudtak?)
És ha régebbről már tudták, hogy az elektronnak is van hullámtermészete, akkor miért csodálkoztak ezen ennyire? Mert én úgy hallottam, hogy ezt már tudták.
2.)
A cikk írói (vagy a tudósok) honnan vették azt, hogy ugyanígy interferencia-csíkok keletkeznének a képernyőn, ha egyenként lőnék ki a részecskéket, amikor egyáltalán nem is lőtték ki egyenként egyet sem?
Így egyáltalán nem biztos az állításuk, miszerint ugyan ez történne. Honnan veszik, hogy önmagával interferálna az az 1 db részecske? Bizonyíték? Vagy miből következtették ki?
3.)
Szó szerint ezt írták a cikkben:
Interferencia-kép kialakítására nem csak fotonok vagy elektronok, hanem jóval összetettebb és nagyobb tömegű struktúrák, pl. atomok, vagy molekulák is képesek.
Akkor hazudott a cikk már megint? Hiszen molekulák erre nem képesek (azt mondtátok).
4.)
„Úgy kell kilőni, hogy az elektronsugár (aminek vastagsága van) elérje mindkét rést.”
A tudósok azt mondják, hogy ha 1 db részecskét küldünk, akkor az interferál saját magával. Ezek szerint, ha rengeteg részecskét küldünk, azoknak is interferálniuk kéne saját magukkal. Akkor miért nem teszik? Ha SOK részecske halad csak EGY résen, akkor miért nem történik meg az, ami állítólag megtörténik, ha csak egyet küldenénk? Egy részecske interferál, több részecske meg nem?
5.)
Mivel tudják érzékelni, hogy merre megy egy részecske? Hiszen nagyon gyorsak, és nagyon kicsik. Mi az az eszköz, ami mindezt megállapítja egy számunkra érzékelhetetlen dologról, és még a részecskék mozgását, energiáját sem befolyásolja? És mégis ez a szerkezet hogy adja tudtunkra, hogy merre haladnak a részecskék? Láthatóvá teszi, mintha fotonok lennének? Vagy egy műszerfal képet ad a haladási irányukról?
6.)
Illetve, ha az összes ember kimenne a teremből, ahol folyik a kísérlet, és csak egy vak ember maradna benn, akkor (a tudósok állítása szerint), az interferencia csíkok megint megjelennének, hiszen nem látja senki, aki információt szerezne az útvonalról? De mihelyt visszajönnének, és akár tükörről visszaverődve megláthatnák a képernyőn a részecskék haladási irányát, rögtön visszaáll, és eltűnnek az interferencia-csíkok?
Nagyon köszönöm annak, ki ezekre a kérdésekre is szánt időt!
Tudom nem illik ennyit kérdezni, de ha már úgyis feltettem volna őket valamikor (mert kíváncsi vagyok), akkor legalább legyenek egy helyen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!