Lehetséges a marson az emberi élet?

Dehogynem, kb mindenkinek van ra penze (marmint, elegge sok allamnak).

Magyarorszag is tudna Marsra embereket kuldeni - mondjuk, leallitanak a teljes egeszsegugyet, es a TB-bol befolyo ado a szukseges technologia fejlesztesere/vasarlasara menne.

Vagy az amerikaiak csokkentenek a hadi kiadasokat 20%-al es a megmarado penz a NASA-hoz menne.

Stb stb. Penz van - akarat nincs. A Holdra szallas azert valosult meg, mert kemeny verseny volt, az amerikai koznep elfogadta az extra adokat, hogy a befizetett penzuk az oroszok legyozesere es az urverseny megnyeresere forduljon. Ahogy ez megvolt, jelentosen megcsappant a figyelem, olyan szinten, hogy az utolso Apollo programoktol meg is vontak a finanszirozast.

Minden ilyen program az adofizetok penzebol megy. Mas szoval: mindenki a munkajanak egy reszet (hol mennyit) felajanl reszben a tudosoknak/kutatoknak/mernokoknek reszben a kulfoldi banyaszoknak akik a nyersanyagot eloallitjak. Ma ha egy politikus eloall, hogy a Marsra utazas miatt nektek kevesebb jut, hogy tudjunk bazinagy raketat epiteni, hogy 3-5 ember elmehessen a Marsig, ot helyben meglincselnek az adoemelesek utan. Egyszeruen erre nincs tarsadalmi igeny - ez a titka annak, hogy miert nem jart ember a Marson es miert nem mentunk vissza a Holdra:

Egy robot ugyanis SOKKAL olcsobb. Nem kell neki letfentartas, se agyonbiztositas, nem kell nagyon siman landolni, se extra sugarzas vedelem, es legfontosabb: nem akar visszajonni. Az emberek mind igenylik ezeket a dolgokat, es meg haza is akarnanak jonni a kuldetes utan.

Mostanában jelent meg egy cikk, hogy a kínaiak kísérleteznek egy önfenntartó rendszeren, amit a Holdon szeretnének alkalmazni. Röviden: amit sz@rnak azt eszik.

Kicsit árnyaltabban: az emberek és a a szennyvizet lebontó baktériumok által fogyasztott oxigént megfelelő mennyiségű növény állítaná elő. Ha a napos oldalra teszik akkor napfény is van.

Van egy kísérlet, beteszel földet, mohát és egy kevés vizet egy üvegbe, kiteszed napra, vársz pár évet, évtizedet... Kaptál egy zárt ökoszisztémát. Két dolog van ami kölcsönhatással van az ökoszisztémára: a napfény és a környezeti hőmérséklet.

A hold hasonló, csak az ember igényeit is ki kell számítani: ivóvíz, tisztálkodás, étel, széklet, vizelet, szemét, mozgás, szórakozás.

Az urben a tavolsag nem tul erdekes dolog - az sokkal nagyobb poen, hogy elhagyni a naprendszert nagysagrendekkel konnyebb (es kevesebb uzemanyagot igenyel), mint belecsapodni a Napba. A Jupiter koruli palyat sokkal konnyebb elerni, mint pl Merkur koruli palyat.

Az urben nem a tavolsag, hanem a relativ sebesseg, ami erdekes, es az egymashoz kepesti pozicio.

"elhagyni a naprendszert nagysagrendekkel konnyebb (es kevesebb uzemanyagot igenyel), mint belecsapodni a Napba."

Hogyhogy?

"A Jupiter koruli palyat sokkal konnyebb elerni, mint pl Merkur koruli palyat."

Ez hogy lehet?