Kezdőoldal » Tudományok » Alkalmazott tudományok » Mi a különbség az urán és a...

Mi a különbség az urán és a plutónium közt?

Figyelt kérdés
Tudom mindegyik sugároz, fűtőanyag és reaktorikban használják de nem tudom mi a különbség azon kívül hogy más anyag?

2017. aug. 9. 10:13
 1/10 anonim ***** válasza:
100%

Mashogy bomlik, mas a felezesi ideje, mas az atomok felepitese, mas a sulya, mas a kulso elektronheja, egyiket banyasszak a masikat eloallitjak (mert a felezesi ido miatt termeszetben nem talalhato meg csak rendkivul csekely nyomokban).


Konkretan az egyetlen hasonlosag a kettoben, hogy mind a ketto alfa bomlik. Eees itt el is ertunk a hasonlosag vegere...

2017. aug. 9. 10:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
78%
Az egyiknek 92 proton van az atommagjában, a másiknak 94.
2017. aug. 9. 10:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 EagleHUN ***** válasza:

A természetes Urán alig 1%-a a könnyen bomló radioaktív izotóp (U235), a 99%-a pedig U238 aminek nagyon sok a felezési ideje. Természetesen ahogy 2-es is írta a protonszámuk megeggyezik -e kettőnek 92.


Viszont utóbbiból (U238) némi "ügyeskedéssel" tenyésztő reaktorokban előállítható a PU239-es izotóp.

Ami viszont 100%-osan erősen radioaktív viszonylag rövid felezési idővel.

És bár az Urán is mérgező fém, a PU messze túltesz a mérgező hatásán is.


Tehát a PU az U -nál sokkal sokkal veszélyesebb elem minden szempontból!


Elvileg mindkettő használható lenne reaktorokban. De a PU annyival erősebb és veszélyesebb hogy inkább az Uránt használják.

A PU -t kifejezetten hadi célokra gyártják!

2017. aug. 9. 12:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 EagleHUN ***** válasza:
53%

Energiatermelési célból sokkal előnyösebb és biztonságosabb lenne a Thórium.

Amiből ráadásul sokkal több is van mint Uránból.

Némi tenyésztéssel U233-á alakul aminek bomlási sora "biztonságosabb" mint az U235-é így remek atomreaktorokat építhetnénk , de nem tesszük...mert nem keletkezik közben PU se más amiből atombombát lehetne építeni.


Hát esztelenül eszetlen az emberiség...

2017. aug. 9. 12:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:
24%

EagleHUN,


A legtobb atomeromuben nem keletkezik Plutonium, se barmilyen egyeb, bombahoz hasznalhato anyag. A NASA-nak pont az a baja, hogy a melyuri kuldetesekhez alig-alig lehet plutoniumot szerezni mar, mert szimplan es egyszeruen elfogyott. A nuklearis fegyverek leszerelesebol jott egy keszlet, de annyi. Nem tudom honnan szedted, hogy az uran alapu reaktorok ezert terjedtek el (pl Magyarorszag sem tudna gyartani Pakson atombombahoz szukseges alapanyagot.)


Ezenkivul, szamtalan orszagban dolgoznak a thorium-ot hasznalo reaktorokon, de ez a technologia nem olyan, hogy bumm, eloall a semmibol, plane, hogy nincs mogotte akkora allami nyomas, mint a 40-50-es evekben volt az uran-alapu reaktorok eseten (ekkor a nyomas igen, a plutonium miatt volt, de a kutatasok akkor sem a semmibol pattantak elo, hanem kemeny penzek mentek el ra - ezeket ma senkisem akarja kifizetni. Tovabbi pelda: fuzio)

2017. aug. 9. 16:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
100%

Az atomerőművi fűtőanyagból is keletkezik plutónium, csak a kinyeréshez gyakran kellene kiszedni a fűtőanyag rudakat ami nem igazán jön szóba a PWR reaktoroknál, így ott tovább bomlik idővel.

Az RBMK és CANDU (?) reaktorok fűtőanyagából könnyebb lenne kinyerni, mert ott egyszerűbb a kiemelés, viszont ilyen reaktorok meg nem nagyon vannak összevissza a világban.


Amíg nagyban ment a plutónium előállítás a fegyverkezési verseny miatt addig nem volt ilyen gond, ma meg már egy két beteg diktátoron kívül sehol nincs erre igény, így piaci alapon nem nagyon lehet csak tenyésztőreaktorból beszerezni.

2017. aug. 9. 20:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen a sok ÉRTELMES válszt!!
2017. aug. 10. 03:57
 8/10 EagleHUN ***** válasza:

#5 -ös #6-os jól mondja.

Keletkezik ott is PU, mert vannak ott is lassú neutronok, és néhány nem szétüti az U238-at hanem csatlakozik hozzá és a neutronból proton lesz!

Először Neptúnium, majd egy újabb ilyen befogással és átalakulással PU.

A tenyésztőreaktor csak annyiban különbözik a normáltól hogy körülveszik a magot egy neutron lassító réteggel és azon kívülre dúsított U238 pasztillákat pakolnak.


Nem véletlen hogy Magyarországot az atombombát bármikor előállítani képes országok közt tartják számon.

A 4 Paksi blokk bármelyike átalakítható. Természetesen a kimeneti teljesítmény csökkenésének árán!

Továbbá van 3 izotóp reaktorunk is, melyek alkalmasak bármely izotóp előállítására is!


Magyaroszág látja el orvosi izotópokkal szinte az összes környező országot!


Plusz jelentős (Katonai/Tudományos/Politikai) "presztízsveszteség" lenne ha úgy állítanánk le a koruk miatt a 4 Paksi blokkot hogy nincs következő generációs blokkunk! Annak a fényében meg pláne hogy a Magyar tudósok jelentős részt vállaltak a világ atomtechnológiájából már a 30' évektől kezdve!


Ezért mindenképpen meg fogják építeni a Paks 5-6 blokkokat, akármekkora veszteségességgel is!

Még úgyis hogy ha a közeljövőben az összes megújuló olcsóbb lesz!

Persze jobb lenne ha Thóriumosat fejlesztenénk (Azzal is lehet U238-at PU-vá tenyészteni ha akarnak!) de sajnos a Politikai elitünk túlságosan rövidlátó...

2017. aug. 10. 12:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:
100%

Annyi butaság és féligazság elhangzott feljebb, hogy csak kapkodom a fejem. Tegyünk egy kicsit rendet:


Igen, az uránban 92 proton van a plutóniumban 94.


Az urán megtalálható a természetben (lehet bányászni) a plutónium nem (úgy kell előállítani)


A magfizikai tulajdonságok azonban nem csak a rendszámtól, hanem a tömegszámtól is függenek, úgyhogy nézzük azt a 3 izotópot ami fent szóba került: U-235, U-238, Pu-239.


Mind3 radioaktív és mind3 alfa bomló.


Az U-235 és a Pu-239 hasadóanyag. Az U-238 hasadóképes, de nem hasadóanyag (nem hasad termikus neutronokra) (az angol terminológiában fissionable, ill. fissile materials)


Felezési idők:

U-235: 700 millió év

U-238: 4,5 milliárd év

Pu-239: 24 ezer év


A Pu-239 (tiszta és gömb alakú) kritikus tömege 11 kg (átmérő 10 cm), míg az U-235 (tiszta és gömb alakú) kritikus tömege 56 kg (átmérő 17 cm).


Plutóniumból könnyebb bombát csinálni, de nem a kisebb kritikus tömeg miatt:

[link]


Nem hiszem, hogy a Pu, mint nehéz fém mérgezőbb lenne mint az urán (valaki guglizza ki legyen szíves). De a szervezetbe kerülve az alfa sugárzás sokkal súlyosabb ügy, mint a nehéz fém voltuk. És a Pu fajlagos aktivitása (a rövidebb felezési ideje miatt) nagyobb mint az uráné. Szóval ha megeszel 1 g Plutóniumot, az nagyobb dózist okoz, mintha 1 g uránt ennél meg. De hogy konkrétan mekkora kárt okoz a szervezetben az egy csomó más dologtól is függ. Milyen kémiai formában kerül a szervezetbe, megeszed, belélegzed, a hajadba kened stb.


Minden atomreaktorban keletkezik plutónium. A VVER-440-ben a kampány vége felé a felszabaduló hő kb. felét már a Pu (többféle izotópjának) hasadása szolgáltatja. (Pontos adatokért lásd Csom Gyula könyvét)

Ha viszont ki akarod venni belőle a plutóniumot hogy fegyvert gyárts belőle, ahhoz csöves reaktorra van szükség. Arról van szó, hogy először keletkezik a Pu-239, de ha abból már van valamennyi, akkor sorban elkezdenek felszaporodni a Pu nehezebb izotópjai. A túl nagy Pu-240 tartalom pedig tökreteszi a bombához szükséges anyagminőséget. Ezért a Pu-termelő reaktorokban folyamatosan cserélni kell az üzemanyagot és ez értelmesen csak csöves reaktorral valósítható meg.


A plutóniumot eredetileg valóban hadi célokra gyártották, de közben leszereltek egy csomó robbanófejet, és az ebből származó plutóniumot energetikai reaktorokban használják fel.

A részletekért olyanokat kell a gugliba írni, hogy: MOX üzemanyag és hogy "Megatons to Megawatts"

Ha a kiégett üzemanyagot reprocesszálják, az ott visszanyert hasadóanyagnak is egy része Plutónium, ebből is MOX üzemanyag készül.


A NASA által hiányolt plutónium (Pu-238) nem ugyanaz, mint amit atomreaktorokban vagy atomfegyverekben használni lehet (Pu-239)


A tórium NEM hasadóanyag. A belőle tenyészthető U-233 az, de jelenleg nem létezik piacérett tóriumos reaktor. A tenyésztett U-233-at meg ki kell valahogy nyerni, ami a hagyományos kiégettüzemanyag-reprocesszáláshoz hasonló módon drága és veszélyes tevékenység.

2017. aug. 10. 12:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:

Magyarországon megvan a kellő szakértelem, ha úgy tetszik humán tőke ahhoz, hogy ha akarnánk, felrúgva egy rakás nemzetközi egyezményt, akkor belevághatnánk egy atomfegyver-programba.


Az viszont, hogy Magyarország az atombombát BÁRMIKOR előállítani képes országok közé tartozna, butaság. Humán tőke megvan, de pénzügyi tőke és infrastruktúra nincs hozzá. Nincs sem plutóniumtermelésre használható reaktorunk (nem, a meglévő paksi blokkok nem alkalmasak rá, lásd fent) sem reprocesszáló üzemünk. Ha pedig nem Pu hanem uránbombát akarnánk építeni, ahhoz meg urándúsító üzem kéne, ami szintén nincs. Sőt, uránbányánk sincs már, bár mondjuk azt lenne a legkönnyebb újra nyitni.


Aztán, ha meg is lenne a robbanófej, azt valamivel célba is kell juttatni. Magyarország jelenleg nem csak nem gyárt rakétát, de még egy vacak indítóállásunk sincs.

2017. aug. 10. 13:59
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!