Miért használjuk fizikában a gyorsulást? Amikor semmilyen jármű nem képes "állandó" gyorsulással haladni, mit pluszt ad nekünk ez a pontatlan képlet?

semmilyen jármű nem képes "állandó" gyorsulással haladni

Csak halkan megsúgom. hogy a körmozgás is állandó gyorsulás. Nem fejtem ki, mert szerintem ennek megértése bőven meghaladja a kérdező tudását, aki érti tudja mire gondolok.

Szerintem rossz képlet van a fejedben. Komolyabb dinamikai feladatok esetén u.is. a gyorsulásra nem egy konstans mennyiségként kell gondolni, hanem általános esetben, az egy időfüggő vektorértékű függvény.

Amit középiskolában tanultok (négyzetes úttörvény), az gyakorlatilag egy lebutított változata ennek, ami valóban

csak néhány speciális esetben igaz (pl. függőleges hajítás, lejtőn lecsúszó test Coulomb-súrlódással, stb.).

De ha tanultátok volna a harmonikus rezgőmozgást, akkor tudnád azt, hogy ott pl. a gyorsulás az idő szinuszfüggvénye, azaz máris látnád, hogy az nem időben konstans.

Néhány esetben pedig valóban szükséges a további változások vizsgálata. Pl. a harmadik idő szerinti derivált, amit angolban valóban jerk-nek mondanak, ahogy az egyik válaszoló is említette.

Az viszont nem igaz, hogy nincs magyar megfelelője, mert a magyarban ezt rántásnak nevezzük, mértékegysége m/s^3.

A jelentés is egyszerűen érthető. Tekintsünk ugyanis egy m tömeget, ami konstans a gyorsulással mozog. Ez már egy időben állandósult állapot.

Viszont volt a mozgásnak egy olyan kezdő szakasza is, amikor a=0 volt a gyorsulás. Azaz egy tau>0 idő szükséges ahhoz, hogy a=0-ról konstans a-ra gyorsuljon a test.

Ideális esetben azt mondanánk, hogy tau=0, a gyorsulás pedig egy egységugrás-függvény konstansszorosa.

Ilyen mozgás csak elméletben van, papíron. A tau idő alatt u.is valamilyen b(t) függvény szerint a ható F(t) erő megrántja a rendszert, hogy az a kívánatos konstans a gyorsulást elérje. A tau idő vége egy kritikus szakasz, mert b(t)-től függ, hogy a(t) hogyan áll be a-ra. Lehet olyan a rendszer, hogy aperiodikus módon közelíti meg ezt az értéket, és valójában csak tau->végtelen esetén lesz lim a(t)=a=konst.

Lehet az is, hogy az a konst. érték körül a(t) időben lengedezik.

De ezek már igazából szabályozástechnikai kérdések, amelyek pl. robottechnikában kapnak különösebb szerepet.

A 11. és 13-nak van igaza.

Én "lökés" néven tanultam a gyorsulás idő szerinti deriváltját.

A #11-hez, én még mozzátenném, csak akkor igaz, ha a kerületi sebesség állandó. Mert ha nem, akkor a gyorsulás is változó lesz időben, mind a normálirányú, mind a tangenciális irányú komponens.

De abban igazat adok, hogy a kérdező tudásszintjén ez már bizony messze túlmutat, és a 11. választ én is zöld kézzel értékelem.

És szó sincs pontatlan képletről.

Az a képlet teljesen pontos.

Az alkalmazhatósága a felhasználási fizikai modelltől függ, mert ugyebár a fizika minden képlete a világ valamilyen részének valamilyen szintű, pontosságú modelljére vonatkozik.