Amikor felrobban egy atomreaktor?

"Az atomreaktor azért nem tud bombaként felrobbanni, mert alacsony dúsítottságú uránt használ, egyszerűen nem elég nagy az urán 235 aránya ahhoz, hogy önfenntartó láncreakciót tudjon létrehozni(atombomba kb 85-90% feletti dúsítottság, reaktor fűtőrúd pedig 2-5% dúsítottság)."

hát nem.

ez a reaktor pont u.n. pozitív üregtényezőjű reaktor volt, ami pontosan azt jelenti, hogy a szabályozóközeg nélkül a reaktorban elszáll a láncreakció.

magát a robbanást is pont az okozta, hogy teljesen kihúzták a reaktorból a szabályozó rudakat, amik helyét átvette a víz. a reaktor elkezdett elszállni, erre visszanyomták a rudakat, de azok végén volt egy fém sapka, ami kinyomta a vizet, de közben grafit még nem volt bent a reaktorban és ettől sokszorosára ugrott a teljesítmény. (amitől elgörbültek a szabályozórudak sínjei és már nem tudták betolni a rudakat)

amiről te beszélsz, az a negatív üregtényezős reaktor, ami egy biztonsági fejlesztés, de ez a reaktor nem ilyen volt.

"miért nem olyan formában robban fel mint pl egy atombomba"

mert a keletkező hőtől szétreped/elolvad a fűtőanyag ami megszünteti a rendszer kritikus állapotát, azaz leállítja az önfenntartó láncreakciót.

az atombombáknál komoly feladat, hogy ideiglenesen összetartsák a hasadóanyagot, különben a rendelkezésre álló anyagnak csak töredéke venne részt a robbanásban.

Ténylegesen két probléma volt.

1. Elhanyagolták a karbantartást, sok szabályozó nem működött megfelelően.

2. Tiltott kísérletet akartak végrehajtani, az atomhasadás sebességét vizsgálták (szabálytalanul).

A figyelmetlenség hatására későn észlelték, hogy a reaktor túlmelegedett. A pánikban nem tudták a grafitot megfelelően működtetni, a rossz berendezés hibásan működött, túlmelegedés következett be, mert a reakció nagyobb volt a megengedettnél, több hőt termelt, mint el tudták vezetni, és egy idő után akkora hő keletkezett, hogy a berendezés anyaga olvadni kezdett. Ekkor robban fel a gőznyomástól a tartály, és ez a robbanás vitt magával és terített szét sugárzó alkatrészeket, vizet, szinte a teljes belső berendezést.

A hőtermelés izolálása napokig tartott, az akkor ott dolgozók döntő többsége rövid időn belül meghalt.

"1. Elhanyagolták a karbantartást, sok szabályozó nem működött megfelelően.

2. Tiltott kísérletet akartak végrehajtani, az atomhasadás sebességét vizsgálták (szabálytalanul)."

nem igaz. egyik sem.

"A figyelmetlenség hatására későn észlelték, hogy a reaktor túlmelegedett."

nem.

bár vannak részletek amik igazak abból, amit írtál, az egész összességében teljesen hibás. köze nincs a valósághoz.

1. előre megtervezett kísérletet végeztek, pontos utasítások szerint. arra voltak kíváncsiak, hogy lehet-e a reaktort önfenntartóan üzemeltetni, azaz csak annyi energiát előállítani vele, amennyire a reaktornak magának szüksége van. (szivattyúk, működtetőmotorok stb.)

2. technikailag semmi gond nem volt a reaktorral és a reaktorhoz kapcsolódó berendezésekkel. minden úgy működött, ahogy megtervezték, a gond az volt, hogy rosszul volt tervezve. a vízhűtésű grafitmoderálású reaktorok (mint ez is volt), egy komoly veszélyforrással rendelkeztek, az u.n. pozitív üregtényezővel. erre Teller Ede és kollégái jöttek rá még a 40-es években. egyszerűen fogalmazva arról van szó, hogy hűtővíz nélkül a láncreakció sebessége és ezzel a reaktor teljesítménye is megnő és a hűtővíz nélküli reaktor biztosan leolvad. (szemben a negatív üregtényezőjű reaktorral, amiben hűtővíz nélkül lelassul, majd akár meg is áll a láncreakció) ez azonban titkosított adat volt, így az oroszok nem tudtak róla.

ez volt az első dolog ami a balesethez vezetett.

a második az, hogy ugyan a kísérletet előre eltervezték, azt el kellett halasztani energiahálózati gondok miatt. eredetileg napközben akarták végrehajtani, de végül az éjszakás műszakra maradt, amikor már minden igazi szakértő bökte a kalapját és hazament, mert lejárt a munkaideje.

a kísérlet végrehajtását azzal kezdték, hogy elkezdték csökkenteni a reaktor teljesítményét. az alacsony teljesítményű üzemnél azonban fellép egy probléma. u.n. reaktorméreg szabadul fel. ez egy olyan bomlástermék, ami hatalmas neutronbefogó képességgel rendelkezik, azaz még inkább folytja a reaktort. ettől a teljesítmény még jobban leesik, gyakorlatilag a reaktor belefullad a saját bomlástermékébe.

hogy ellensúlyozzák a hatást kijjebb húzták a szabályozórudakat, de ez nem segített, a láncreakció tovább lassult, ezért teljesen kihúzták a rudakat.

itt lép a képbe a második tervezési hiba, a már említett fém sapkák a rudak végén és az, hogy felső állásban ezek a sapkák sem maradtak a reaktorban.

ebben az állapotában a reaktor már magára talált, a reaktorméreg gyorsan bomlani kezdett és egyre gyorsult a láncreakció is. hogy visszatérjenek a kísérletben előírt alacsony teljesítményre, elkezdték betolni a szabályozórudakat. amikor a fém sapkák beértek a reaktortérbe arról a részről kiszorították a vizet, amitől életbe lépett a pozitív üregtényező hatása. egyes vélemények szerint a reaktor teljesítménye hirtelen a százszorosára ugrott, mások szerint több százszorosára. a lényeg azonban az, hogy a hűtővíz egy része elforrt, ezzel még inkább nőtt a reaktor teljesítménye, a tető lerobbant, az összes víz elpárolgott, amitől még inkább nőtt a teljesítmény, a fűtőelemek széttörtek és elolvadtak, az olvadék átolvasztotta a reaktor alját, az alatta lévő betontalapzatot és szétfolyt a pincében. (elefántláb címszó alatt lehet róla képeket találni)

"...az akkor ott dolgozók döntő többsége rövid időn belül meghalt."

attól függ, mit értesz "akkor ott dolgozók" alatt.

a csernobili balesethez közvetlenül köthető halálozások száma 45 fő. tágabb értelemben ( pl. évekkel évtizedekkel később kialakuló leukémia) pár száz.

a statisztika alapon vett hatás (pl. rákos megbetegedések általános megnövekedése a környéken és tágabb viszonylatban) kb. 30000, de ez már a következő két évtizedre vonatkozik.

a Greenpeace által propagált több százezer meg teljes kitaláció.