Miért nem küldenek űrhajókat a naprendszeren kívülre?

A Naprendszer és a galaxisunk is lapos, de a síkjaik eltérnek, tehát a Naprendszeren kívülre már más útvonallal kellene tervezni.

De a lényeg nem is ez, hanem egyrészt a nagy sebesség amire szükség lenne, ahhoz kellenének a Naprendszeren belüli hintamanőverek, mint az előző válaszoló is írta. Példaképp a nagyjából 40 éve indított Voyager-1 és Voyager-2 is kihasználta a bolygók körüli hintamanővereket, hogy nagyobb sebességgel haladjon a Naprendszer széle felé. Az úgy volt anno, hogy a NASA kiadott egy feladatot egy doktorandusznak, hogy végezzen pályaszámításokat a Naprendszer bolygóival. Az illető rájött, hogy lesz pár év múlva egy olyan kedvező bolygó együttállás a sorozatos hintamanőverekhez, amivel lényegében végig érinthetik a Naprendszer külső bolygóit. Erre a NASA gondolt egyet és kihasználta a lehetőséget és azonnal kidolgozták a küldetést és meg is valósították, mégpedig azért, mert ilyen 120 évente áll fent. Vagyis még a legkedvezőbb és teljes bolygó sori hintamanőver sorozathoz, még most is kell várnunk 80 évet.

A technológia lényegében még nagyjából meg is lenne, persze nem készen, hanem megvalósítható lenne. Ahhoz viszont elképesztően sok új technológiát ki kellene fejleszteni és elképesztő összegekbe is kerülne. Nézzük meg csak a Space-x új fejlesztéseit ahol most függőlegesen és célterületre visszaérkezik a hordozórakéta. Csak ez is rengeteg tervezést és költségvetést igényelt. Annak nagyságrendileg az 50 szeresét kellene hozzá kidolgozni, mert bár egyszerűen hangzik, de a kivitelezés az űrtechnológiákban nem így megy. Egyetlen fejlesztés is 5-10 év.

Egy a kérdésben említett csillagközi űrhajó esetén, nagyjából a sci-fi filmekben látott méreteket kellene pedzegetni és nem is kevés merőben új technológiával. Az egész emberiség nemzetközi projektjeként lehetne csak megvalósítani, de erre nem hiszem, hogy fognak költeni. Épp elég a Nemzetközi Űrállomás is és annak legalább itt és most a Földön is van haszna, na és ez elsődleges is az ISS tekintetében.

"a galaxis lapos. Miért nem tudnak kimenni lefelé vagy fölfelé"

Alakját nézve "lapos", de még így is 10-15 ezer fényév körüli a vastagsága. Ma még néhány fényév megtétele is problémás, pláne észszerű idő alatt, szóval ilyen szempontból számunka teljesen mindegy, merre indulunk.

Mondjuk azért talán nem lenne szükség egy csillagromboló méretére, de a mai modern nagy hajókéra biztosan. Ilyenekre.

tanker ship

[link]

naval ship

[link]

modern ocean liner

[link]

cruise ship

[link]

És még a tankerek is több szám méteresek, itt a fedélzetről jó látszik mekkorák.

[link]

[link]

Küldtek már. Kettőt is. Az egyik (Voyager-2) kicsivel gyorsabban megy, mint a másik (Voyager-1). Útközben több bolygót látogatott meg (mind a 4 nagybolygót). Jelenleg, 2019 őszén az egyik kb. 22 milliárd kilométerre, a másik 18 milliárd kilométerre lehet, a kilövésüktől számítva 42 évvel később.

Azt még megsúgom, hogy egy fényév az durván kb. 9,5 billió kilométer. Vagyis 9500 milliárd kilométer. A Voyagerek sebessége szédítő, több mint 60.000 km/h sebességgel távolodnak bolygónktól (és a Naptól). Az elmúlt 40 év alatt jutottak el 20 milliárd kilométernyi távolságba, rég maguk mögött hagyták a Naprendszer összes bolygóját, és eszeveszett tempóvan távolodnak Napunktól.

Azonban ez a 20 milliárd kilométeres távolság a fényévnek még mindig csak alig több mint 0,2%-a.

Arányaiban ez kábé olyan, mintha a Balaton csücskétől elindulnál Budapestre (~100km), és 200 méternyit haladnál. Még hátra van 475x40=19.000 év, mire eléri majd az egy fényév távolságot a Naprendszerünktől. Kábé ott is van a Naprendszer határa. Akkor már meglesz az út egynegyede a legközelebbi csillagszomszédunkig tartó úton.

Na ezért nem indítanak egyelőre a Naprendszeren kívülre semmit. Amit 40 éve elindítottak, annak is még hátra van az út oroszlánrésze, hogy egyáltalán kilépjen a Naprendszerből a csillagközi térbe.

Vannak már rá koncepciók, egyik a napvitorla, másik a Földről lézerrel megvilágított, de egyébként azonos elven meghajtott űreszköz.

Van egy további koncepció is, ami egész kicsi napvitorlások sokaságából állna, de tényleg ökölnyi, vagy még kisebb űrszondákból, ami akár centiméteres méretűek. Ezek előnye az lenne, hogy olcsón sokat lehetne szétküldeni és a gyorsulásuk is kedvezőbb lenne a kis tömegük miatt. Hátrányuk az lenne, hogy nagyon minimális, alap infókat tudnának csak visszaküldeni, mert alig férne el benne bármiféle műszerezettség.

Ki tudnának menni, de

1: minek ? - nincs ott nagyjából semmi;

2: qrwasokáig tartana a jelenlegi technológiák mellett.

3: a fokozatosság betartása ide is érvényes... Ha egy lépcsőfokot kihagysz, nagyobbat esel visszafelé... -és általában ide is érvényes Murphy törvénye, tehát a csillagközi utazás még messze odébb van.