Szétrepülhetne a Föld?

Nem, a tehetetlenség független a gravitációtól.

Simán szétrepülhetne a Föld - főleg úgy, ha csak az elektromos vonzás tartaná össze.

Igen.

De kis méretnél és tömegnél inkább az elektromos erők számítanak. Egy kő nem azért marad egyben, mert a részei vonzzák egymást.

Mondhatod úgy is, hogy adhézió (azonos molekulák közötti elektromos vonzás) vagy kohézió (ugyanez különböző molekulák között).

Általában ez tartja egyben a tárgyakat.

#2

"Tehát ebből kifolyólag akkor azt is el lehet mondani, hogy minden a saját tengelye körül forgó égitestnek van gravitációja?"

Inkább azt mondhatjuk, hogy minden tömeggel rendelkező égitestnek van gravitációja (márpedig az szokott lenni nekik). De ahogy a 4. válaszoló írta, a nagyon kis égitesteket (pl. kődarab) nem ez tartja össze.

#5

"Mondhatod úgy is, hogy adhézió (azonos molekulák közötti elektromos vonzás) vagy kohézió (ugyanez különböző molekulák között)."

Fordítva.

"De ahogy a 4. válaszoló írta, a nagyon kis égitesteket (pl. kődarab) nem ez tartja össze."

Pontosítsunk, azért ez is. Sőt, általában éppen a gravitáció. Ami egységes szikla- vagy fémérc-darab, azt a kohézió ott, ahol egységes, erősebben a gravitációnál.

A legtöbb kicsi égitest is csupán egy kő-, por- és jégkupac, csak a kis tömeg miatt gyenge gravitációja tartja egyben, lévén nem hat rá semmi más, ami szétdobná.

De amint hat rá más erő, állatira szét tudnak esni.

A körülbelül 500 méteres Bennu, ahonnan épp most vett próbát egy szonda, is ilyen por- és jégkupac, némi kisebb sziklameteor-darabokkal mazsoláskalács módjára összeállva.

A gravitáció összetartja, de szorgalmas munkával csizmában szét lehetne rugdosni apró darabokra.

Nézd meg, mit művelt a felszínével a maximum 70 N erővel beletolt (és némi gáznyomással "megfújt") mintavevő fej.

https://www.youtube.com/watch?v=YIsPTcfltcs

Mintha egy laza homokkupacba fújnál bele biciklipumpával.

Na ennyit ér a gravitáció ilyen kis tömegeknél.

"A körülbelül 500 méteres Bennu, ahonnan épp most vett"

Nem voltam elég precíz, a nagyon kicsi alatt én méter alatti átmérőjűt értettem. Ott már feltételezem, tényleg nem jelentős a gravitáció. Az általad említett példában valóban fontos szerepe van a gravitációnak (és általában a hasonló méretű égitesteknél).

"a nagyon kicsi alatt én méter alatti átmérőjűt értettem. Ott már feltételezem, tényleg nem jelentős a gravitáció."

Hát ott tényleg rettenetesen kicsi, de az is elég, ha nincs más hatás.

A kozmikus sugárzás hatására fellépő alkalmi sztatikus töltések is lehetnek a kisebb csoportosulások beindítói, aztán lassan egyre inkább a gravitáció veszi át a szerepet.