A feketelyuknak , hogy van tömege ha az lyuk?

"@10: És szerinted ennek van fizikai értelme? :)"

ez matematikai modell. kevered a fogalmakat

@13:

Oké, és konkrétan melyik elméletünk matematikája lenne az a modell, ami ilyen negatív kiterjedéseket jósol?

Illetve a matematikai modellek által megjósolt jelenségeknek nem szokott lennie fizikai értelme? Pl ha van egy matematikai modellünk, teszem azt, a Dirac egyenlet, ami megjósolja hogy léteznek olyan részecskék, amik az ismert részecskékkel minden tulajdonságukban megegyeznek, kivéve a töltéseikben (ha van: elektromos töltés, barionszám, leptonszám, színtöltés stb...), amik pont ellentétesek, akkor mondjuk Dirac úgy 1929 környékén legyint, hogy áhh, ez csak matematikai modell, vagy azt mondja, hogy hmm, ennek kell, hogy legyen fizikai megfelelője, és minden ismert részecskének kell, hogy legyen egy még feldedezetlen "tükörpárja", hívjuk őket antirészecskének?

Vagy mondjuk ha egy matematikai modell azt jósolja, hogy nem is tudom, az idő különböző, egymáshoz képest mozgó megfigyelők órája máshogy jár, akkor legyint mindenki, hogy ez csak matematikai modell, vagy inkább úgy tervezik meg a GPS technológiát, hogy a műholdak sebessége miatti időlassulást valós fizikai dolognak fogják fel?

Szóval ha van egy modellünk, amit fizikai folyamatok leírására használunk, akkor annak a jóslatainak nem kell, hogy legyen fizikai értelme?

@12-14: Nem tudom, hogy te ugyanaz a válaszadó vagy-e, mint a 10-es és 13-as, de nálad is rengeteg-rengeteg dolog teljesen össze van kutyulódva. Látom, hogy érdekel a téma, meg olvasol róla, de nem állt össze még a kép és sok a kavarodás - bár emellett meg sok mindent helyesen írtál le.

Nem tudom, van-e értelme elkezdeni egyenként javítgatni a kavarokat viszont itt - reménytelenül hosszú körmölés lenne. Esetleg ha lesz kicsit több időm, nekiveselkedek.

@17: Pont erre akartam rámutatni. Hogy nincs neki fizikai értelme.

Egyébként ez nem "szokás" kérdése, hanem cél kérdése. Azért hozunk létre matematikai modelleket a fizikai valóság leírására, hogy azokkal megjósolhatóak legyenek valós, fizikai történések, hogy azok leírják, hogyan viselkedik a világunk. Ha egy matematikai modell nem írja le, hogyan viselkedik a világunk, mert csak egy matematikai modell, aminek nincs fizikai megfelelője, akkor az nem használható fel arra a célra, amire létre akarnánk hozni - egyszerűbben kifejezve kuka az egész.

Itt annyival egyszerűbb a helyzet, hogy ilyen matematikai modell, amiről beszélsz szimplán nem létezik. Gondoltam, kérdésekkel rávezetlek, de nem jöhet össze mindig minden :)

A modell, amivel megpróbáljuk leírni a fekete lyukakat, az általános relativitáselmélet. Az általános relativitáselmélet azt jósolja, hogy az anyag a fekete lyukak belsejében végtelen kicsi térfogatúvá és végtelen sűrűségűvé válik. Szó sincs benne negatív térfogatról. És a végtelen kicsi térfogat is erősen kérdőjeles - ez ugyanis a matematikai modell olyan része, amit úgy hívunk, szingularitás. Szingularitás az, amikor egy matematikai modell olyan eredményeket ad, ami fizikailag értelmezhetetlen - a végtelenül kicsi térfogat és a végtelen sűrűség pl ilyen. Szingularitások pedig akkor jelennek meg egy ilyen modellben, amikor azt olyan problémára akarjuk alkalmazni, amelynek leírására már nem alkalmasak. Itt pontosan ez a helyzet: tudjuk, hogy az általános relativitáselmélet nem alkalmas olyan helyzetek leírására, ahol nagyon kicsi térrészben, ahol már a kvantumos jelenségek meghatározóak, nagyon nagy gravitáció hat. A fekete lyukak belseje pont ilyen. A bökkenő csak az, hogy nincs jobb modellünk jelenleg - dolgoznak rajta, van pár ilyen kezdemény, mint a különféle húrelméletek, vagy épp a hurok-kvantumgravitáció. Egyébként ezek a modell-kezdemények sem beszélnek semmiféle negatív térfogatról. Valamit szimplán nagyon félreértettél valahol.