Valamikor, valamilyen hatásra beindulhat az emberi evolúció ellenkezője a visszafejlődés?

@Kérdező

A biológiai evolúció egyszerre képes akár növelni az élőlények összetettségét (amit gondolom te fejlődésnek tartasz), és ha kell, akkor csökkenti is. Pl. egyes szalamandrák, gőték, ahogy alkalmazkodnak vissza a teljes vízi életmódra, már kezdik elveszteni a testük bonyolultságait, hátsó lábuk már nincs, a mellsők is rövidültek, és az ujjak arról tünedeznek el, és az alakjuk már leegyszerűsödött egy "egyszerű" angolna formájára.

Az evolúció egy szó, ami fejlődést, változást jelent. Ha egyszerűbb formában egy új környezetben hatékonyabban lehet élni, szaporodni akkor a biológiai evolúció fejlesztéssel leegyszerűsíti akár az egész lényt kompletten. Éppen ezért a biológiai evolúció esetén csak az evolúció szó alatt a változást értjük csak, és nem a fejlődést. Az evolúció szó nem csak a biológiában használatos, és ezért mondjuk azt, hogy pl. a mobiltelefonok evolúciója, vagy a csillagok evolúciója, vagy a reklámok evolúciója...stbstb. Az evolúció szó Darwin előtt is létezett, és nem a biológia kizárólagos sajátja.

A biológiai evolúció egyébként nem alkalmazkodást jelent, hanem csak azt, hogy változnak az élőlények, fajok a Földön. Hogy mitől, azt ez a szó nem mondja meg. Az egyik ok az alkalmazkodás, aminek a mechanizmusát Darwin fedezte fel, de ő még nem tudott róla, hogy vannak más mechanizmusok is, amik öröklődő változást tudnak létrehozni, és amelyek idővel nem adaptív jelleggel változtathatják meg a fajokat, és ez is evolúció, csak nem darwini.

#12: "Én magamon veszem észre, hogy korábbiakhoz képest is sokkal rosszabb lett a kézírásom, mert főként gépelek mindent. Azt nem tudom, hogy ezek az egyéni szintű változások pl. öröklődnek-e"

Hm. Az alább írott történetről döntsd el, hogy mennyire lehet hiteles:

Én sokat teniszezek, ezért a hüvelykujjam és a tenyerem találkozásánál jól látható bőrkeményedés fejlődött ki állandósultan (az ütő nyele ütéskor kicsit "forog" a kézben, és kezdetben emiatt mindig ott fájdalmas hólyag alakult ki, de a bőröm védekező mechanizmusa - ami egy elve létező dolog a szervezetemben - az állandó "támadás" ellen ott ezzel a módszerrel ellenállóbbá tette a bőrfelületet).

A bőrkeményedett korszakomban lett egy gyerekem, aki sohasem teniszezett, de ő már véglegesen örökölte a bőrkeményedésem. Egyszer kifordult csúnyán a térdem, és nem teniszezhettem két éven át, így a bőrkeményedésem szépen elmúlt, és olyan puha lett ismét ott a bőr, mint a baba popsiján. Ekkor is lett egy sohasem teniszező gyerekem, akinek persze sosem lett bőrkeményedése, hiszen tőlem most éppen ezt az aktuális állapotomat örökölte meg. Aztán ismét elkezdtem teniszezni, de persze kezdetben fájdalmas hólyagok alakultak ki a kezemen, de ekkor is lett egy sosem teniszező gyerekem, aki szegény egész életében küzdött a tőlem örökölt bőrhólyagosodással...

Na? Ezen példa tükrében mennyire találod életszerűnek azt, hogy az életünk során szerzett rossz, vagy jó tulajdonságok öröklődnek?

#12: "A telefonos chatelés miatt állítólag azok az agyterületek, amelyek az ujjmozgást irányítják egyre fejlettebbek, egyre gyorsabban tudjuk őket irányítani."

Nem lesz az utódod az átlagnál izmosabb, ha éppen a konditerembe járási korszakodban hozol össze egy gyereket, és nem lesz az átlagnál gyengébb, ha éppen a tunyulási korszakodban történik a megtermékenyítés. Az agyadat is tudod ugyanúgy "izmosítani", de ettől nem fog megváltozni az örökítőanyagod DNS szekvenciája. Nincs a testedben egy értelmes, hatalmas tudású génszerkesztő manó, aki látja, hogy "erősödik" egy agyterületed, és akkor gyorsan befurakodik átrendezni ennek megfelelően az örökítőanyagod DNS-ét, de előtte baromi sokáig gondolkodik, meg kísérletezik azon, hogy ebben az elképesztően bonyolult "tervrajzban" mit és hogyan kell módosítani ahhoz, hogy az utódod ezen agyterülete is eredendően hasonlóképpen működjön.

Készíthetsz te egy szék elkészítése előtt egy gondosan kitalált tervrajzot, de a tervrajz attól nem fog magától megváltozni, ha te utólag egy szép díszt faragsz be a szék háttámlájába. De ha tudna is ilyet tenni magától ez a tervrajz, akkor annak értelmes valaminek kellene lennie, ami figyeli a tevékenységedet, és képes téged totál jól utánozni, de még azt is tudná, hogy a szék háttámlájának tervrajzán az elfogadott szabványok szerint magától bejelölje számokkal méretezve a dísz helyét, nagyságát, vésetmélységet stb.

Amúgy vannak olyan állandó környezeti hatások, amik valóban befolyásolhatják az örökítőanyagunk kifejeződését, de nem a DNS szekvencia megváltozása miatt, és ez a hatás sokkal inkább véletlenszerűen alakul. Epigenetika.

Mellesleg nem tartom hitelesnek az általad felhozott statisztikákat se. Hol olvastál ilyenekről?

"egy testrész intenzívebb használata hat az azt irányító agyterületre."

Ez egyértelmű.

És akkor mi van? A génekbe nem megy vissza.

Epigenetikánál ESETLEG történik valami, de azt még nem ismerjük.

Amit tudunk, hogy a szegények (akik az életmódjukból fakadóan sérüléseket szereznek) gyermekei öröklik a sérüléseiket.

#15 semmi nincs, csak ne legyél agresszív, mert visszamegy a génedbe! Ölellek, drágám! :-) Köszi, amiket amúgy írtál.

Egyébként arról is hallottam, hogy az emberi evolúció jelenleg úgymond áll, hiszen mindenki szaporodik mindenkivel, jellemzően nincsenek kis elszigetelt populációk, ahol egy-egy mutáció kivirágozhatna.

Egyébként Csányi Vilmos (Az emberi természetben) írt róla, hogy valahol Ázsiában a partok mentén volt egy nép, akik annyira hozzá szoktak a tengerhez, hogy folyton a vízben éltek, bent a vízben volt néhány cölöpökre épült kunyhójuk, és egész nap a vízben éltek, mígnem egy szárazföldi nép ezt megelégelte és kiirtotta őket.

"az emberi evolúció jelenleg úgymond áll"

Ez egy szokásos tévhit.

Az evolúció köszöni, megvan. Például:

- terjed a laktóztolerancia. Ezért tudsz tejet inni irgalmatlan hasmenés nélkül.

- terjed az ész. Egy olyan változás, amitől kb. 5%-kal okosabb lesz az ember.

- ezzel együtt csökken az átlagos IQ (leginkább a fejlett országokban).

stb. stb.

Attól még, hogy néhány szempont megváltozott, az evolúció működik.

Bizonyos emberek sok gyereket nevelnek fel, az ő génjeik fognak elszaporodni - mások keveset, vagy egyáltalán nem: ők meg kihalnak.

Aztán hosszú távon, ha teljesen felborul emiatt a társadalom, akkor majd megint új irányt vesz az evolúció.

#12: "de mondjuk simán el tudom hinni, hogy egy testrész intenzívebb használata hat az azt irányító agyterületre."

A biológiai rendszerek nem gépek (legalábbis nem hagyományos értelemben), és egyszerűen beléjük van építve, minden részükbe, az önfejlesztő képesség. Az izom képes erősödni, ha gyakoroltatod. Ez az agyterületekre is igaz. Amikor megszületünk, akkor valójában az agyunk csak félkész állapotú, sőt, még a látásunk is (azt is tanultatni, gyakoroltatni kell), és még egy csomó más dolog is. Ha egy egészen kisgyerek kikerül a természetbe, és mondjuk farkasok között nevelkedik, akkor nem kapja meg az emberi nevelést, aminek hatására szó szerint nem "izmosodik" meg annyira az agya, amennyire az jellemzi az emberi átlagot, és bár az agy később is képes fejlődni (ez szó szerint, anyagi változásokat is jelent az agyi mintázatban), de egy bizonyos kritikus életkor után már nem annyira dinamikusan, így az ilyen vadon nevelkedett gyermekek agya felnőtt korukra már nem lesz képes olyan értelmi szintet produkálni, ami az átlagot meg tudná ütni. Bizonyos agysérülések esetén eltnűhetnek bizonyos emberi képességek, vagy azok korlátozottá válhatnak, ám gyakorlással idővel képesek lehetnek ismét megerősödve megjelenni ezek az elveszett képességek, mert az agy arra is képes olykor, hogy más agyterületek részben átvegyék a sérült rész specialitásait.

De ezek a változások nem fognak semmit se változtatni az örökítőanyagod DNS szekvenciájában, vagyis az utódod tervrajzán, ott lent... :)

#12: "Antropológiai szövegekben olvashatni olyat, hogy azoknál a népeknél, ahol nincs írás, ott sokkal jobb az emberek memóriája."

De ettől még az a helyzet, hogy átlagban tök hasonló félkész aggyal születik az írástalan nép gyermeke is, meg az írásképes nép gyermeke is. És ha a nem írós nép gyermekét az írós népek között nevelnéd fel, akkor ennek a gyermeknek is tök ugyanúgy romlana a memóriája.

Az éppen megszületett baba félkész memóriája mindkét társaságban átlagban hasonló, és mindig is az marad, és csak akkor fog változni a helyzet, ha kiderül, hogy az átlagnál kicsit jobb memóriával született baba (rengeteg baba között, mindig lesz ritkán egy-két az átlagnál kissé jobb memóriával rendelkező egyed) felnőttkorára emiatt kissé több szaporodóképes utódot tud biztonságban felnevelni, vagyis emiatt a populációban terjedi fog a jobb memória, mert arra szükség mutatkozik. Idővel az előző generációkban élő legrosszabb memóriájú babáknál az új generáció legrosszabb memóriájú babái is már kissé jobbak lesznek.

Ha azonban a kissé rosszabb memóriájú babák is ugyanolyan jól meg tudnak élni a világban, mint a jobb memóriájúak, akkor egyszerűen nem fog terjedni a jobb memória, mivel nincs előnye a jobb memóriának szaporodásügyileg. Ha nagyon durván jelentkezik, hogy a társadalom simán működik jóval alacsonyabb szintű memóriával, mint az előző generációk, akkor - mivel tud terjedni a jóval kisebb teljesítményű memória is - a populáció átlag memorizáló képessége csökkenni fog.

A qubit cikkben felemlegetett rövidlátás kialakulása már régóta jellemzi az embert. A rövidlátás (leegyszerűsítve) két okból jelentkezhet. Egyrészt genetikailag az egyed így sikerült, másrészt nem sikerült így, de a rossz körülmények között a látása egyszerűen elromlik. Ez utóbbi a sűrűbb eset, de aki eredendően ezzel a hibával született, az is ugyanannyira szaporodóképes utódot tud felnevelni, mint a később elromlott szeműek, sőt, a végig jó szeműekhez képest se kerül hátrányba, vagyis jobban tud terjedni azok száma, akik elve gyengénlátón születnek. Ez utóbbi eset az evolúció jelensége, és emiatt nő a generációkban az előzőkhöz képest a gyengénlátók száma, és nem amiatt, mert amúgy is a rossz fényviszonyok, mobilok stb. használata alkalmilag gyorsabban kialakulnak a rövidlátást okozó problémák.