Vannak ún. primitívebb és ún. fejlettebb nyelvek? Ha igen melyek ezek?

Igen

Fejlettebb = Magyar

Primitívebb = összes többi

"nyelvtanilag nagyon fejlettnek, bonyolultnak, összetettnek mondható"

A fejlett nem egyenlő a bonyolulttal. Olyan lehet esetleg, hogy mennyire gazdagon lehet vele kifejezni magunkat, amit akár igen egyszerű nyelvtannal is megtehetünk. De ennek sincs mérőszáma.

Én azt gondolom, hogy ami élő nyelv, az mind ugyanolyan fejlett, ugyanúgy alkalmas általánosságban a gondolatok megosztására. Ilyen szempontból nem igazán lehet fejlettebb, vagy kevésbé fejlett nyelvről beszélni.

Vannak azért objektívebb mércék, ami alapján össze lehet vetni két különböző nyelvet. Mondjuk ilyen egy átlagos anyanyelvi beszélő szókincse. Vagy ilyen mondjuk az igeidők száma. Vagy az igemódok száma. De nem gondom azt, hogy ettől a nyelv jobb vagy rosszabb lenne, primitívebbnek, vagy fejlettebbnek lehetne tekinthető. (Esetleg a primitív jelzőnek az eredeti jelentése még értelmezhető lenne, az, hogy mennyire áll közel az adott nyelv a saját ősállapotához, de ez meg nem jelent minőségi jelzőt.) Ha egy nyelvnek kisebb a szókincse, attól még lehet ugyanolyan kifejező, legfeljebb nem egy szóban, hanem jelzős szerkezetekkel fejezik ki ugyanazt, kb. ugyanolyan pontosan. Az igeidők, igemódok nemkülönben, pl. attól, hogy a magyar nyelvben nem tizensok, hanem alapvetően csak három igeidő van, attól még nem érezzük azt, hogy ne tudnánk kifejezni pontosan azt, amit szeretnénk.

Nyilván minden népnél vannak, akikben van egy csipetnyi sovinizmus, ami a nyelvvel kapcsolatban is megnyilvánulhat, szeretnék a saját nyelvüket magasabb rendűnek beállítani, mint más nyelveket. És itt mindenki azzal főz, amije van, ha magyar vagy, akkor lehet a szókincset, vagy a szavak igen válztatos ragozási módját fogod kiemelni. A másik nyelvnél meg az igeidők számát fogja valaki elővenni, a harmadik meg mondjuk a hangok számát, a negyedik meg az írásrendszer összetettségét. Sőt lehet, hogy az egyik a kötött szórendre lesz büszke, mert milyen szép rend van a szavak sorrendjében, a másik meg pont a kötetlen szórendre lesz büszke, mert mennyi mindent ki lehet fejezni a szavak sorrendjének megválasztásával. Vagy lehet, hogy valaki a saját nyelvére pont azért büszke, mert kicsi a szókincs, de a kevesebb szó kombinálásával mégis milyen jól ki lehet fejezni ugyanazt, amihez más nyelvekben külön szavakat kellene „gyártani”.

De ennek sok teteje nincs, minden élő nyelv attól tud élő maradni, hogy mindegyikkel ugyanolyan jól ki lehet fejezni gondolatokat.

"De ennek sok teteje nincs, minden élő nyelv attól tud élő maradni, hogy mindegyikkel ugyanolyan jól ki lehet fejezni gondolatokat."

azért nem mindegy, hogy mik azok a gondolatok. a pidzsin nyelvek (kevert közvetítőnyelvek) gyakran csak egy nagyon korlátozott kommunikációt tettek lehetővé a különböző nyelvek beszélői között, és ezt a problémát valamennyire a belőlük kialakult kreol nyelvek is örökölték. nem sok kreol nyelv volt alkalmas szépirodalmi művek alkotására.

6-os válaszolónak:

Én úgy tudom, hogy nem, azok a pidzsin nyelvek, amik kreolizálódtak, azaz elsődleges (anya)nyelvévé váltak a beszélőinek nem őrzik a “pidzsinséget”, azokon bármit ki lehet fejezni, van értékes kreol szépirodalom is.