Ki tudja a választ? 4 A vasat a korróziótól a legjobban megvédi a rézbevonat a cinkbevonat az ónbevonat a műanyagbevonat a festés 5 A 11-es rendszámú elemre tulajdonságaiban legjobban hasonlít 12-es 10-es 1-es 19-es 18-as rendszámú

#106:

[link]

Itt a diagram a fontos:

[link]

És itt a intrapleurális nyomás a lényeges. (ld szöveg)

Tehát belégzéskor csökken, ahogy jelölted is.

Kilégzéskor pedig egyértelműen nő... nincs benne egy szemernyi csökkenés sem. És mindig negatív előjelű!

A diagramon is látszik. A tüdőben a levegő nyomása -2 és +2 Hgmm között változik. A hártyák között nyomás viszont -6 és -2 Hgmm között mozog. Tehát a hártyák közötti nyomás mindig alatta van a hártyák közötti nyomásnak.

De logikus is. Ha nem lenne ÁLLANDÓ negatív és a tüdő nyomásánál kisebb nyomás a lemezek között, beesne a tüdőd... Pl... légmell, ha megsérül a hártya.

Teház szerintem a helyes válasz:

"növekszik, de alatta marad a tüdőben lévő nyomásnak"

Ui: De ha már lufit fújnál fel (ami ugyanúgy kilégzés valahol) de a tüdődnek a legköri nyomásnál jóval nagyobb nyomsát kell produkálni, na ott mivel a mellkas izmaival préselsz, a nyomás durván pozitívba megy át, hiszen ott a lemezek már préselődnek. De gondolom a kérdés a szabdlevegős, akdály nélküli ki- és belégzésre vonatkozik.

eddig ebben vagyunk biztosak

1 hollohaza

3 mitozis

4 3- 3,5 milliard

7 csak homozigota formaban

8 sarlosejtes verszegenyseg

9 harantcsikolt izomszovet

10 novekszik de alatta marad a tudoben levo nyomasnak

11 csokken

12 hidrogén-karbonát-anion formájában a vérplazmában

a 2 valaszt mindegyik befojasolja, talan a vizgazdalkodas kevesbe

az 5-os talan rövidebb hullámhosszú sugarakat hasznosító növények méleyebb rétegekbe hatolhatnak be

6-os 3 vagy 5 valasz a jo

Reményi Károly az MTA rendes tagja:

"Egy 6000 K hőmérsékletű sugárzási spektrum energiájában a részspektrumok energiájának megoszlása: a vörös 14,6% és a kék 8,6%, így a kettő kb. 23,2%-ot képvisel az összes energiából (Nyitrai et al., 2012). Ebből a vörös 34%-os és a kék 19%-os elméleti fotoszintézis hatásfokok esetén a vörös 4,96%-ot, a kék 1,64%-ot hasznosít, tehát az összes hasznosulás kb. 6,6%."

"A rövidebb hullámhosszakon (például kék fény) energia-értékcsökkenés lép fel."

Tehát ezt a választ megjelölni :"a rövidebb hullámhosszú sugarakat hasznosító növények méleyebb rétegekbe hatolhatnak be"

szerintem helytelen.

6 A sarkvidékre jellemző: *

Én ezt javaslom: a szárazabb területeken a mohák párnákat alkotnak

#115 a szarazabb teruletek csak zuzmok vannak, az 5 valasz

az állandó fagyos területeken a növényeket csak néhány faj képviseli. zuzmo es moha

Melyik nem szerepel a világörökség jegyzékén?

- Hollóháza

(Hollóstető helyett)

Melyik nem befolyásolja egy területen a vízfelhasználást?

- Környezetszennyezés

(Attól hogy szennyezett egy folyó vagy a vízkészlet, attól az emberek még ugyanúgy használhatják a vizet a mindennapokban - gondoljunk az elmaradott afrikai országokra vagy Indiára, pl. Gangesz.)

Melyik nem lehet oka a genetikai változatosságnak? *

- Mitózis

(A sejtek osztódása nem befolyásolja a genetikát.)

Mikor alakulhattak ki a prokarióták?

- 3-3,5 milliárd éve

(A Föld kb. 4,5-5 milliárd éve formálódott meg, úgyhogy logikus hogy nem közvetlenül a planéta születése után jött létre az élet csirája rajta – hanem minimum 1-2 milliárd évvel utána)

A tenger elővilágára jellemző:

- A rövidebb hullámhosszú sugarakat hasznosító növények mélyebb rétegekbe hatolhatnak be

(Pl. a rövidhullámú infravörös energia közvetlenül a Napból származik, de nem érzékelhető hőként. Hővé alakul át, ha egy tárgynak ütközik. A hosszúhullámú infravörös energia olyan fizikai testből sugárzott hő, amely rövidhullámú infravörös sugárzást kapott. Gyakran megfigyelhető a hosszú hullámú infravörös energia a forró járda vagy úttest felszínéről sugárzó hő formájában. Tehát amíg a hő nem, addig maga a sugárzás képes behatolni a tengerek és óceánok mélyebb rétegeibe)

A sarkvidékre jellemző:

- Az itt élő növények gyors növekedésűek

(A tundrán nem csak örökzöld növények élnek. A tundra egyfajta félsivatagos környezet, ahol aránylag kevés a csapadék, ezért a növények számára a fejlődési idő rövid, emiatt a növényeknek muszáj gyorsabban fejlődniük a szaporodás érdekében – amíg az adott nyári évszak ezt lehetővé teszi számukra.)

Mit jelent a recesszív tulajdonság?

- csak homozigóta formában alakul ki

(A recesszív tulajdonság egy olyan jelleg, amely csak akkor jut kifejeződésre, ha a szervezet homozigóta az adott génre, de nem fejeződik ki az adott génre heterozigóta szervezetekben. Recesszív: lappangó tulajdonság. Homozigóta: Homozigóta génváltozatok esetén egyértelmű, hogy milyen tulajdonság alakul ki. Anya, apa is kék szemű, így a génváltozatom homozigóta – így én is kék szemű leszek. Eredet [homozigóta < homo- (azonos)]. Heterozigóta génváltozatok esetén a két génváltozat egymáshoz való viszonya dönti el, hogy milyen tulajdonság alakul ki. Heterozigóta génváltozatom van, mégis a kevésbé erős kék színt örököltem. Eredet [heterozigóta < görög: hetero (más)]

Melyik öröklődésnél vesz részt egy allélpár több tulajdonság kialakításában?

- sarlósejtes vérszegénység

(Allél: Anyai és apai eredetű gének, mely azonos tulajdonság változatainak örökítéséért felelősek. Megkülönböztetünk domináns és recesszív allélt. A domináns allél az általa meghatározott tulajdonságot megjeleníti. Jelenlétében a recesszív allél nem tudja kifejteni a tulajdonság más változatának hatását. A recesszív allél csak akkor érvényesül, ha mindkét egymásnak megfelelő kromoszómában ugyanúgy jelen van, ez a homozigóta megnyilvánulás. Ha a két azonos kromoszómán egymástól eltérő allélok találhatók, akkor az heterozigóta. A sarlósejtes anémia rendkívül súlyos betegség, homozigóta esetben korai elhalálozást okoz. Ezért rejtély volt, hogy vajon miért maradt fenn viszonylag nagy arányban az emberi populációban a hibás allél. A rejtély megoldására az vetett fényt, hogy a sarlósejtes anémia előfordulási gyakorisága azokon a területeken a legmagasabb, ahol a malária is a legelterjedtebb. Kiderült, hogy a sarlósejtes anémiában szenvedők, pontosabban a hibás gént egy példányban hordozó heterozigóta egyének részlegesen védettek a maláriát okozó plazmódium fertőzéssel szemben.)

Melyik szövet nem fordul elő az alsó légutakban?

- a harántcsíkolt izomszövet

(Alsó légutak felépítése: gége, légvezető rendszer, tüdő - nyelőcső előtt C-alakú porcos váz (üvegporc), csillós hámszövet, elasztikus és rostos kötőszövet, tracheális izom: simaizom a nyelőcső felőli oldalon)

Hogyan változik meg a nyomás az ember mellhártyájának két lemeze között belégzéskor?

- csökken

(A mellhártya két lemeze között a nyomás végig kisebb, mint a tüdőben, ami biztosítja, hogy a tüdő rátapad a mellkas belső felszínére. A különbség a tüdőben mérhető nyomásváltozáshoz képest, hogy a belégzés során majdnem mindvégig csökken, a kilégzés során pedig mindvégig nő a nyomás a két lemez között.)

Milyen formában szállítja a legnagyobb mennyiségben a szén-dioxidot a vér? *

- a hidrogén-karbonát-anion formájában a vérplazmában

[link]

Nem teszem 100%-ra a fenti válaszok pontosságát minden esetben, de talán egy megközelítő értéket tudtam adni. 🙃

Bocsánat, ez kimaradt:

Hogyan változik meg a nyomás az ember mellhártyájának két lemeze között kilégzéskor?

- növekszik

(Kilégzéskor eleinte növekedik a nyomás a tüdő

légterében, majd a folyamat második felétől elkezd

csökkeni addig ameddig egyenlő nem lesz ismét a légköri

nyomással.)

113:

Igen a vízes kérdés elég béna, és/vagy szubjektív.

A vízgazdákodás az kb mindenről szól. A metserésges és természetes vizek felhasználásáról, védelméről, felosztásáról, stb. És mivel jogi kihatása is van a termelők, gazdálkodók és felhsználók részére. Ezért a vízfelhsználást eléggé befolyásolja. Pl megszabhatja hogy a rendelkezésre álló vízek hogyan használhatók fel ipari, lakossági és mezőgszdasági célra. Csak modok egy egyszerűt... Pl mikor vízkorlátozás van. Azt még a lakosság is megérzi. De van olyan ország ahol akkora a hiány, hogy egy-egy városrészben időnként egseszrűen nem szolgáltatnak vezetékes viszet, hogy ezzel is takarékoskadjanak. Ez is a vízgazdálkodás tágabb értelemben véve.

És akkor az ipari és mezőgazdasági nagy fogysztők szabályáozásáról ne is beszéljünk...

Ráadásul a vízgazdálkoodást nagyban meghatátozza a többi felsorolt tényező. Hogy mennyi víz áll rendelkezésre, hogyan érhető el, milyen az éghajlat, mi várható, ki és hogyan használná stb.

Tehát ha azok a tényezők befolyásolják, akkor a vízgazdálkodás, mint ezek eredője hogy a fenébe ne befolyásolná... :)

Ráadásul a kérdés azért is pontatlan, mert még sorrendet sem lehet felállítani, hogy így a legkvesébbé befolyásolót kiválaszd. Mert ugyebár a felsorolt tényezők prioritása területrő-területre változik.

Pl nálunk nem elsősorban (legalább is eddig) az éghajlat határozta meg... de mondjuk Afrikában ez aszály azért már eléggé meghatározó minden vízfelhsználó számára. És teljesen más vízfelhsználás egy városban és egy mezőségi területen... ami szntén a vízgazdálkodás egyik szelete.