A középkorban, a magyar török vár háborúk idején már használtak, a várak építéséhez betont?

A középkorban nem volt már beton a rómaiakkal kiveszett a tudás ráadásul Magyarországon nehézkes lett volna a friss vulkáni hamu beszerzése nagy mennyiségben. (A római beton alapját részben az adta és a mész.)

Viszont volt valami sokkal jobb.

Úgy hívják kazein.

A jobbágyok kezdetben nem pénz hanem árukat szolgáltattak be.

Többek közt tehéntúrót is.

Amennyiben a tehéntúró frissen oltott mésszel keveredik kazein válik ki. Ami 24 órán belül megköt.

És bármihez is ragadt kb annál majdnem mindig erősebb is, tehát 2 fadarabnál vagy szarunál is a fa illetve a szaru törik el nem a kazeines ragasztás. Köveknél már más a helyzet a puhább kőzeteknél erősebb a kemény vulkanikusoknál nem de azokat is remekül összetartja.

Tisztított formában ragasztóként is használták / használják pl számszeríjakhoz famunkákhoz is.

Tehát a várak meszes homokos tehéntúrós habarccsal készültek és bizony kibírnak minden erózióval szemben 5-700 évet!

Ez egy szuper ragasztó egyébként!

Elkészítés után viszonylag gyorsan megköt. Kb 24 óra alatt ezért nedves formában nem kapható.

Száraz por formájában kapható viszont mind a mai napig!

Illetve könnyű elkészíteni.

[link]

[link]

"Modern" betont nem, mivel nem volt cement. Tömítőanyagként (habarcsként) használták pl. a kazeint, de inkább "önhordó" szerkezetek voltak, a hajlításnak kitett részeken fa tartógerendákkal. A beton hiányát (kihajlás elleni védelemként) vastagabb falazattal hidalták át - arra meg amúgy is szükség volt a kívülről jövő nyomás (balliszta, ágyútűz stb.) miatt.

Betonalap helyett simán csak lehordták a puhább termőréteget a szilárdabb aljzatig és onnan kezdték el építeni a falazatot. A várak nagy része úgyis magaslaton volt ahol elég szilárd volt az altalaj. S nem 1-2 év alatt építettek meg egy várat, így a falazat alsó részének volt ideje "beállni", a süllyedések miatt korrekciót el tudták végezni.

A legtöbb várunk részben, vagy egészében földvár volt. Az a korabeli tüzérség ellen jobban ellenállt, olcsóbb volt és gyorsabban is fel lehetett építeni, ráadásul olyan helyen is rendelkezésre állt az építőanyag, ahol kevés kő volt. A honfoglalás korától az első világháborúig használták a földvár technikát az erődítésekre, a sáncok építésére, bár jelentős újításokkal kiegészülve, felturbózva, így betonra nem is volt olyan nagy szükség.

[link]