A természettudósok miért nem veszik észre, ha az egyik mondatukból nem következik a másik?

@31: Amennyiben az igény szerinti utánanézés nem firtatást jelent, pontosan.

A helyzet az, hogy a leendő szakterületén nem fogja tudni elkerülni egy kutató sem, hogy ezeket azokat az összefüggéseket, amik esetleg kimaradtak a tananyagból, megtanulja és megértse. Meg hát kutatónak, ami se nem egy megbecsült, se nem egy megfizetett szakma, amúgy sem azért mennek az emberek, hogy ezt megússzák, hanem azért, mert szeretnék megérteni és továbbkutatni az adott területet. Akinek erre nincs igénye és nem is kötelező - pl neked vagy a 15-ösnek -, annak adott a luxus, hogy ne nézzen semminek önerőből utána. Meg a lehetőség, hogy emellett is jobban tudni véljen mindent.

29@ "nem fogadjátok el a tudomány bizonyos eredményeit. "

Ez sem igaz. Ha axiomákat állítanak fel, azt a tudomány körül írja, úgymond megmagyarázza a jegyzet pedig nem. Ebben is igaza van a kérdezőnek

"pl azért tudjuk, hogy az univerzum tágulása miatt lép fel, mert más megfigyelések, jelenségek is alátámasztják a tágulást, méghozzá ugyanolyan ütemű tágulást, mint amit a vöröseltolódás mutat. Pl "

Ez is hazugság. Az Androméda galaxist vegyük példának, mert a legközelebb eső csillagrendszer. Ott megfigyelhető a távolodáskor és közeledéskor fellépő eltolódások, de ebből nem következik, hogy az univerzumban tetszőleges helyen megfigyelt vöröseltolódás az az Androméda galaxisból megfigyelt okokra vezethető vissza. Na, te sem érted a kauzalitást, fizikát😂

#15: > egyetei jegyzetben azt írja, hogy a csillagok vöröseltolódása a bizonyíték azok tőlünk való távolodására és ezzel az ősrobbanásra

A jelenlegi kutatásaink, számításaink alapján igen. Az, hogy te ezzel nem értesz egyet – úgy, hogy amúgy nincsenek méréseid, számításaid – az egy dolog. Ez nem logikátlanság, nem is következetlenség.

> A vöröseltolódás több ok miatt lehet; pl itt van mindjárt 4-5 felsorolva : fényfáradás, fénysúrlódás, gravitációs vöröseltolódás az insterstelláris anyagon, az univerzum anyagának folyamatos tömegnövekedéséből fellépő hatás ami miatt a vöröseltolódás is fellép.

Ha érdekel a téma, olvass utána. Bár a speciális relativitáselméletből következik amúgy is a vöröseltolódás, ennek ellenére a fenti alternatív hipotézisek egy ideig vtudjákalóban alternatív hipotézisek voltak, amik akár alkalmasak lettek volna a speciális relativitáselmélet megkérdőjelezésére. Aztán jöttek kutatások, számítások, modellezések, és mindről kiderült, hogy „nem jön ki a matek”. Arról már nem is beszélve, hogy a különböző mérési eredmények mennyire vannak összhangban, mennyire erősítik egymást, mennyire alkotnak konzisztens elméletet.

~ ~ ~

#21 > Nagyon jó példát hoztál fel. Ugyanilyen jellegű következetlenségekkel vannak tele a jegyzetek.

A vöröseltolódás okának megkérdőjelezése miért következetlenség? A következetlenség azt jelenti, hogy valakinek a kijelentései egymásnak vagy valamilyen kiindulóponttal ellentmondanak.

~ ~ ~

> Meg aztán vannak olyan dolgok is, amiket a tanár se ért, ezért aztán távolról se jön át az érdemi rész.

Ez alkalmasint akár előfordulhat, de ez nem logikai hiba a jegyzetben, és nem következetlenség.

> Pl. a számelmélet axiómáit kb. minden tanár úgy adja elő, hogy abból nem jön át, hogy

> - miért ezek a számelmélet axiómái és miért nem mások.

> - miért következik ezekből minden, amit a számelmélet állít.

A számelmélet a matematika egyik ága. Nem önálló axiómarendszer. Épít pl. a természetes számok axiómarendszerére, a Peano-aritmetikára, de ez nem *A* számelmélet axiómája. A számelméletnek inkább az alaptételét szokták emlegetni. Ha azt nem érted, biztos, hogy ad neked valaki korrepetálást. (Vagy nem tudom mit értettél a számelmélet axiómái alatt, ha mást, akkor fejts ki kicsit egzaktabb módon.)

Ez sem logikai hiba, és nem is következetlenség. Lehet, hogy a jegyzet magától értődőnek tartja az adott megállapítást. Lehet, hogy rád bízza, hogy ha érdekel, nézz utána más forrásból a számelmélet alaptételének bizonyításának. Sőt egyetemi szinten van egy csomó olyan tétel, állítás – főleg mérnöki vonalon –, ami nincs bizonyítva. Azért, mert a bizonyítása meghaladja a tananyag határait, mert pl. a levezetése komplex, több ismeretet igényel. Neked mérnökként nem feltétlenül bizonyítani kell tudnod egy adott tételt, hanem alkalmazni.

De visszatérve az alap kijelentésedhez, ezt is maximum a jegyzet hiányosságának vagy nehezen érthetőségének nevezhetnéd, ami nem jelent sem következetlenséget, sem logikai hibát.