Mi a tudomány álláspontja arról, hogy miért fejletlenebbek az afrikai országok?

Az európaiak sok generáció óta hozzá vannak szokva a felelősségvállaláshoz, mert ahol négy évszak van, ott minimum egy évre előre kell tervezni a túléléshez. Bizonyos afrikai országokban el lehet lakni egy csirkeólszerű vagy tető nélküli építményben is, és ruhára sem kell túl sokat költeni. Valami étel minden évszakban akad.

Nyilvánvaló, hogy a gyarmatosítók könnyen leigázhatták az egyszerűbb afrikai kultúrákat - és ez a hatás mind a mai napig kitart.

Egyes afrikai országok rendkívül termékenyek és nyersanyagban gazdagok, de a fentebb említett okból már nem képesek meghaladni a múltjukat, mert a vezetőket kontroll alatt tartja a nyugati civilizáció, és a nép meg a primitív örökölt mentalitásával nem képes változtatni a kialakult helyzeten.

Nem kell ide tudomány ennek megállapításához. Akit folyamatosan kizsigerelnek, nem nagyon van módja másra, mint abban élni. Azért ne feledjük Európa például még primitívségben élt, mikor Egyiptomban már piramisokat építettek. Ma se tudják pontosan, hogy hogyan. Vagy például az inkák olyan földrengésbiztos házakat építettek, amiket mostanában a 21. században kezd az emberiség véghezvinni. Afrika egyéb kulturális értékeiről (van bőven) pedig a fennkölt ostobaságban élő többségnek fogalma sincs.

Az USA jelentős fekete lakossággal bír, ők ott nem őshonosak, nem önként mentek, hanem vitték őket hajófenékbe zárva. Szinte egész Afrikát, Indiát és más vidékeket a mai modern rabszolgatartók zsigelelik ki. Megnyerve néhány gerinctelen helybéli gazembert, akiket hatalomba juttatnak, hogy végezzék a piszkos munkát.

Összegezve és röviden szólva. Azért mert a többi gazember nem engedi őket fejlődni, ezer kifinomult módja van ennek.

Valójában nem értem a kérdést. Itt Magyarországon kérdeznek ilyent, és nem kérdezik meg, miért tart az az ország a középkori sötétség felé? Mert ahogy elnézem a trendet, már nem kell sok, hogy bárki elénk kerüljön. És e nép ezt tűri! Sőt élvezi. Nem tudok hirtelenjében perverzebb népet.

"Az európaiak sok generáció óta hozzá vannak szokva a felelősségvállaláshoz, mert ahol négy évszak van, ott minimum egy évre előre kell tervezni a túléléshez. Bizonyos afrikai országokban el lehet lakni egy csirkeólszerű vagy tető nélküli építményben is, és ruhára sem kell túl sokat költeni. Valami étel minden évszakban akad."

izé... afrika nagy részén az év 12 hónapjából minimum 3-4 csontszáraz. valójában alig van a világnak olyan része, ahol tényleg nincsenek évszakok.

amúgy európa déli részén és nyugati partvidékein nem olyan hatalmas kihívás túlélni a telet, össze sem lehet hasonlítani azokkal a térségekkel, amiket egész télen hótakaró borít.

#6 Válaszadó.

"de pl. a vasolvasztást és vasművességet elsőként Afrikában találták fel."

Tévedés!

A leg régebbi öntöttvas tárgyak Kínából származnak.

Az ókori kardok bucavasból készültek, melyek metallurgiai értelemben acélnak minősülnek. Komoly gondot okoztak a fáraóknak az asszírok bucavasból készült kardjai.

* * * *

Visszatérve az eredeti kérdésre, több ok együttes hatása. Egyik lehetséges ok, hogy Egyiptomot, és Észak-Afrikát kivéve távol esett a kereskedelmi utaktól.

A kereskedelmi utakon nemcsak áruk mozogtak, de információk is áramlottak.

A Nílus völgyében két jelentős civilizáció is kialakult, Egyiptom, és Núbia.

Afrika déli részét szinte teljesen elvágta földrajzilag már az ókorban is északi résztől a Szahara.

A különböző kultúrák fejlödésére hatással van a többi is.

Észak-Afrika kapcsilatba került Ázsiával, Európával, Afrika Szaharán túli területeivel csak alig.

Megfordítva ez úgy nézett ki hogy Afrikában a Szaharától délre lévő területein már nem volt példa a Nílus-menti gazdálkodás, államszervezés.

Évszázadokkal később, az európai hatalmak gyarmatosították az egész kontinenst, de addigra északon már volt az arabok, és a többi népek között valamilyen nemzettudat is, nem kizárólag törzsekben gondolkoztak, a Szaharán túl mái napig az számít, melyik törzs tagja az egyén.

Rá kell nézni Afrika térképére.

Egyenes vonalak az ordzághatárok, a gyarmati birodalmak határai.

Különböző törzsek marakodnak egymással, törzsi alapon dúlnak polgárháborúk, a háttérben mrg ott vannak az egykori gyarmatosító hatalmak (főleg a franciák aktívak)

Állandó polgárháborúkkal nem lehet gazdaságot építeni, sem délen, sem északon.

Az Arab tavasz meg is mutatta: jobb egy stabil diktatúra, mint a káosz.

Gondolom a kérdés a Szaharától délre fekvő afrikai területekre vonatkozik, Afrika északi részét egy teljesen eltérő népesség lakja, a régió földrajzilag is elkülönült és történelmileg is más utat járt be.

Észak-Afrikában egy nyugat-eurázsiai jellegű népesség már a neolit korszakot megelőzően is, azt követően azonban jelentős bevándorlás történt Nyugat-Ázsiából ami érintette Etiópia és Szudán területét is ahol sokszínű, kevert népesség jött létre.

Egyiptomban kialakult az elkövetkező pár évezred egyik legmeghatározóbb civilizációja, amit viszont nem kell túlmisztifikálni az egész térség mint a földművelő civilizációk egyik bölcsője adottságainál is fogva elég jelentős kultúráknak adott otthont. Aki szerint pedig a piramisok építésének idején vadászó-gyűjtögetők lakták Európát az frissítse fel a történelmi ismereteit. Amikor a gízai piramisok épültek Európa mezőgazdaságra alkalmatlan északkeleti csücsként kívül már mindenhol gyakran kifejezetten fejlett földművelő kultúrák voltak jelen. A minószi kultúra, Görögország helládikus korszaka, a Cucuteni kultúra tízezres metropoliszai Kelet-Európában, vagy a hatalmas megalitikus építményeket emelő kultúrák még a periférikus Írország területén is (lásd. Newgrange). A kelet-európai sztyeppéken pedig egy innovatív csoport a haditechnikai fejlesztéseivel meghódította csaknem egész Eurázsiát. Vándorlásaik nyomán olyan civilizációk jöttek létre mint a mükénei hellén, a védikus indiai vagy a hettita birodalom amit még Egyiptom is kénytelen volt egyenlőnek elismerni. A bronz- vagy vasmegmunkálás bölcsője nem Afrika volt, hanem a kaukázusi, anatóliai, balkáni régió. Majd a végére dobok pár videót ezekről ha valaki szeretne művelődni.

A lényeg, hogy Európa már láthatóan ekkor sem egy elmaradott porfészek volt. A neolitikumban és a bronzkorban itt már fejlett társadalmakat, kultúrákat találunk amikhez hasonlók a Szaharától délre a kora középkorban jelennek meg. Eltekintve a kontaktzónában létrejövő, vegyes népesség lakta etióp és núbiai alakulatoktól, Nyugat-Afrikában jönnek létre az első jelentősebb civilizációs bölcsők, a mai Nigéria környékén. Onnan szerintem egyébként nagyon szép tárgyi emlékek kerültek elő. Díszes szobrok, edények, szépen kidolgozott ékszerek. Ismerték a földművelést, fémmegmunkálást, voltak városaik, volt társadalmi tagozódás, állam mégha törzsi jellegű is. De hát ez volt a csúcs az újkor hajnalán és sajnos az európaikkal történő kontakt után sem tudtak igazán adaptálódni, hasznukra fordítani az új technológiát szemben mondjuk a kelet-ázsiai államokkal.

Hogy miért arra nincs olyan, hogy "a tudomány válasza". Különböző tudományterületek próbálják magyarázni, különböző elméletekkel. Vannak akik a földrajzi elszigeteltséggel magyarázzák, ami szerintem egyszerűen nem igaz, nem volt semmilyen elszigeteltség inkább periférikus helyzetről lehet beszélni. A középkortól már biztosan Nyugat-Afrikába tartó kereskedelmi útvonalak szelték át a Szaharát. Már a 10. században olyan nagyvárosok épületek ezeken a vonalokon mint Timbuktu. Nyugat-Afrikába már ekkor eljutott az iszlám. Szintén ilyen földrajzi magyarázat az éghajlat, ami szerintem megint nem helytálló mert más kontinenseken hasonló éghajlati viszonyok mellett jóval korábban fejlett civilizációk jöttek létre.

Van aki a történelmi háttérrel magyarázza, pl. a gyarmatbirodalmak létrejöttével ami biztosan hozzájárult, de nekem nem világos ha egyszerűen ez az oka akkor előtte miért volt hasonlóan fejletlen a térség, vagy miért nem tudnak ezek az országok hasonló utat bejárni más ex-gyarmati országokhoz?

Vannak akik szerint egy szándékosan fenntartott világgazdasági konstrukcióról van szó, ez nekem kicsit összeesküvés-elmélet szagú, de nem vagyok gazdasági szakember szóval többet inkább nem mondok róla.

Aztán vannak természettudományos magyarázatok, ezek szerint különböző környezetben egyes csoportok más és más tulajdonságokra szelektálódtak. Eszerint nagyon nagy jelentősége van az életforma változásainak, az éghajlatnak, a földművelésre való áttérésnek, a városok létrejöttének mert ezekben pozitív szelekció történt egyes tulajdonságokra amik elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy ezek a közösségek, társadalmak működni tudjanak. Azt mondják hasonlóan ahhoz, ahogy egyes látható fizikai jegyekre történt szelekció (bőrszín, hajszín, hajtextúra stb.) vagy egyes nem látható jegyek tekintetében is kimutatható (immunrendszer működését befolyásoló gének, laktáz-perzisztencia) ugyanúgy tulajdonságok tekintetében is megtörtént mint az intelligencia ami aztán nagyban befolyásolja hogy teljesítenek az egyének és ezáltal a társadalom. Példának szokták felhozni az európai zsidókat akiket a középkor folyamán a legtöbb foglalkozás gyakorlásától, nem birtokolhattak földet stb. ennél fogva a városokba kényszerültek. Ezért a zsidóság egy alapvetően urbánus népességgé vált, akik különböző szellemi foglalkozásokra specializálódtak aminek kedvezett a vallási előírásuk is miszerint a gyerekeiket kötelezően kitaníttatták írni, olvasni. Ezen felül egy endogám közösségről beszélünk, egymás között házasodtak és a zsidóüldözések miatt számtalanszor jelentősen megcsappant a népességük. A modern askenázi zsidó népesség átlagos IQ-ja bőven a származásuk szerinti populációk átlaga felett van. Szintén magasabb mint a nem európai zsidóké, és magasabb mint az átlag európaié (de nem magasabb mint az átlag európai értelmiségi csoportnak). Azt mondják amit látunk, hogy a környezet amiben élni kényszerültek tulajdonképpen kitermelt egy értelmiségi réteget, mert csak azok tudtak érvényesülni akik ebben tudtak valamit produkálni, erre szelektálódtak. Ugyanez más folyamat eredményeként lejátszódhatott Kelet-Ázsiában vagy Észak-Európában is (vagy azokban a csoportokban amelyekből erednek). Afrikában vagy Ausztráliában meg lehet nem volt hasonló szelekciós nyomás, hanem más irányban volt. Ezért egyszerre a modern, városi környezetbe kerülve átlagban nem lesznek olyan versenyképesek mint azok akik erre vannak kitenyésztve.

Cucuteni kultúra

[link]

Newgrange

https://www.youtube.com/watch?v=KVXWZkwV0RQ

Bronzkori divat és a minószi kultúra

https://www.youtube.com/watch?v=Rrfqh_cBSU0

Leletek a középkori Nyugat-Afrikából

https://www.youtube.com/watch?v=JNmCg3nNi1U