Mi értelme van a habilitációs és MTA doktori eljárásoknak, ha az egyetemi tanári kinevezésekkor a MAB ugyanezen eljárások által vizsgált adatokat úgyis újravizsgálja?

Az egyetemi tanárt a köztársaság elnöke nevezi ki, az illetékes miniszter ellenjegyzésével és javaslatára. A törvény a kinevezés feltételeként sem a habilitációs oklevelet sem az MTA doktora címet nem írja elő kötelezően egyedül a PhD/DLA fokozat meglétét (vagy azzal egyenértékűnek elismert teljesítményeket speciális területeken).

1. Mivel az egyetemi tanári felterjesztést az egyetem teszi meg, jogos, hogy előtte egy habilitációs vizsgálatban megnézi, hogy kit is terjeszt fel.

2. Mivel a kinevezést a miniszter javaslatára és ellenjegyzésével a köztársaság elnöke teszi meg, így jogos, hogy előtte az állam egy hivatalos testülete a MAB egy célirányos vizsgálatban megnézi, hogy kit is terjesztettek fel (hiszen ha az egyetemek az államtól függetlenek, akkor a szakvéleményükben sem köteles az állam megbízni).

3. Az MTA doktori valóban teljesen felesleges a folyamatban, nemzetközi példa sincsen rá, értelme sincsen. Ha az egyetem belső szabályzataiban előírja az egyetemi tanári felterjesztés feltételeként, az azt jelenti, hogy sem önmagában (saját habilitációs eljárásában) sem az államban (a MAB egyetemi tanári vizsgálatában) nem bízik meg. Ez esetleg érthető, ha gyenge egyetemről és hiteltelen államhatalomról van szó. Érthetetlen viszont, hogy ez esetben a még sokkal urambátyám mutyiklub jellegű MTA-ban miért bízna meg jobban?!

4. Az igazi válasz viszont szerintem az lenne, hogy a három eljárás mindegyike felesleges, hiszen az ezen eljárások alapját képező teljesítmények nyilvános közhiteles adatbázisokban (MTMT, ODT honlap, Neptun adatbázis stb.) már úgyis szerepelnek. Bőven elég lenne egy algoritmus, amely a nyilvános adatok alapján automatikusan frissítve elvégezné az értékelést és azt mindenki elfogadná. De akkor miből élnének a bürokraták?