Valójában milyen színű a Nap és a nap folyamán miért látszik annyira különböző színűnek?

A Nap hőmérsékleti sugárzást bocsát ki. Ennek a jellemzője, hogy a különböző hullámhosszakon a teljesítmény egy jellegzetes görbét rajzol ki. Lásd: [link]

A fehér görbe a Nap sugárzását mutatja. A látható tartományban az intenzitás – legalábbis így logaritmikus skálán, márpedig a szem érzékelése is logaritmikus természetű – eléggé egyenletes. A Nap fénye tehát kevert szín, amit fehérnek nevezünk, amiben benne van a látható hullámhossztartomány – a szivárvány – összes színe. (Pontosabban csak szinte az összes, de ebbe ne menjünk bele.)

(De amúgy a legnagyobb intenzitása a zöld tartományban van, pont a látható spektrum közepetáján. Nem csoda ez, pont azért evolválódott a szem úgy, hogy ezt a tartományt lássa, mert ebben a tartományban a legnagyobb a napfény intenzitása, így ebből a legegyszerűbb információt szerezni. Persze ez nem jelenti azt, hogy a Nap zöld lenne, pláne azt, hogy zöldnek látnánk. Kicsit olyan ez, mint egy 1000 darabos LEGO készlet. Attól, hogy történetesen zöld kockából hárommal több van benne, attól még nem fogod a teljes készletre azt mondani, hogy az zöld, továbbra is tarkának látod a készlet, fel sem tűnik, hogy zöld kockából több lenne.)

Viszont a napfény áthalad a légkörön. Az alacsony hullámhosszú összetevők hajlamosabbak a légkör atomjain, molekuláin jobban szóródni. Emiatt a Nap kicsit sárgásabbnak látszik, cserébe az égbolt meg kék színű lesz. Ahogy megy le a nap, egyre alacsonyabb szöget zárnak be sugarai a légkörrel, egyre vastagabb légkörben kell áthaladniuk a napsugaraknak, így a nap egyre sárgábbnak, végül narancssárgának, sőt pirosnak fog látszani, ahogy a látható spektrum egyre magasabb hullámhosszú tartománya egyre jelentősebb mértékben szóródik. Ennek okán napfelkelte, naplemente idején az ég is kicsit szívárványszínűbb lesz.