Mi kell a könyv íráshoz? (Papiron és tollon kívül). Hogy lehet egy könyvet kiadni?

Megírod a könyvet, aztán

a) addig házalsz vele kiadóknál, amíg valaki kiadja

b) bemész egy nyomdába és saját költségeden kiadod

c) keresel egy szponzort, aki lát benne fantáziát és kiadja neked (lényegében ugyanaz, mint az első lehetőség, de nem feltétlen csak kiadót kereshetsz meg).

Előtte esetleg érdemes levédetni a végleges szöveget, nehogy valamelyik kiadó visszaadja neked, hogy sz*r, aztán kiadja a saját neve alatt. Ennek van valamennyi költsége.

Valamint ha más művéből használsz fel, legyen az szöveg, kép, bármi, akkor tőle írásos engedélyt kell kérned, különben olyan pert kaphatsz a nyakadba, hogy csak na. :)

„Mi kell a könyv íráshoz? (Papiron és tollon kívül).”

Valamiért nagyon sokan hiszik azt, hogy a könyvírás annyiból áll, hogy legépelünk egy halom dolgot oszt’ kész. Csakhogy a könyvírás egy szakma, amit önerőből is el lehet ugyan sajátítani, de mégiscsak egy szakma, szabályokkal, fortélyokkal, trükkökkel.

A legalapvetőbb dolog, ami kell hozzá, az a nyelv tökéletes ismerete. Ma olyan emberek akarnak könyveket írni, akik érettségin is alig mennének át. Tudomásul kell venni, hogy az írónak a nyelv olyan, mint az ácsnak a kalapács és a gyalu: szerszám. Ennek tökéletes ismerete nélkül egyszerűen nem lehet nagyot alkotni, de még alkotni sem igazán.

Aztán kell még tehetség. Ennek híján is lehet tűrhető könyveket írni, de akkor nagyon tudni kell, hogy mitől lesz jó egy könyv. Kell tudni karaktert ábrázolni, cselekményt szőni, párbeszédet írni, jó helyszínleírást adni, stb.

Aztán sok-sok szorgalom kell. Az igazán nagyon jó könyvek szerzői nem restellenek kutatómunkát végezni. Ha középkori regényt írnak, akkor utána néznek a középkornak, ha hajós regényt írnak, akkor a hajózásnak. Umberto Eco például „A rózsa neve” írásakor lemérte, hogy egy adott hosszúságú fal mellett elsétálva mennyit lehet beszélgetni. Neil Gaiman, az „Amerikai istenek” szerzője tucatnyi mitológiát ismert meg a regényéhez. Dan Brown rgényeinek összes felkereshető helyszíne (mármint múzeumok, templomok, városrészek) hiteles – képzeld, mennyit utazott.

Mindezt megfejelve nem árt némi élettapasztalat is.

„Hogy lehet egy könyvet kiadni?”

A könyvet kiadón keresztül vagy magánkiadásban lehet kiadni. Ezen kívül vannak netes szolgáltatók, akik vállalják, hogy egy hozzájuk feltöltött pdf-et akár néhány példányban is kinyomtatnak, így mindig csak annyi könyvet kell kinyomtatni, ahány vevőt találsz rá (Print-On-Demand, azaz POD kiadás.) A POD kiadás is pénzbe kerül, de kudarc esetén nem dönti romba a családot. A magánkiadás az elég drága dolog, és ha szar a könyved, akkor a nyakadon maradhat több száz példány. Ezt semmiképp nem ajánlom.

A legjobb persze kiadóval kiadatni. Namost a kiadóhoz nem kell beküldeni az egész kéziratot, hanem úgynevezett szinopszist kell írni. Ezért is hülyeség a a szöveg „levédetése”. A kiadónak mindegy, hogy a te neved vagy egy másik szerző neve szerepel a borítón, nem érdeke tehát, hogy ellopja a könyvedet. (Nem fogja a „saját neve” alatt kiadni, mert a kaidó egy cég, nincs „saját neve”. A kiadónál dolgozó ember pedig már csak azért sem fogja lenyúlni, mert nem tudhatja, hogy hány másik helyre küldted el.) A kiadónak nem érdeke egy jó kéziratot visszadobni, majd titokban kiadni. Aki ilyeneket tanácsol, annak fogalma nincs a kiadói viszonyokról.

A szinopszis írásához egy pár jó tanács:

[link]

[link]

[link]

A vendégszöveg vagy idézet felhasználásához nem kell írásos engedély, bizonyos keretek között.

Az utolsónak igaza van, szinte mindenben.

Annyit hozzáfűznék, hogynem csak akkor kerül pénzbe neked a könyved kiadása, ha magánkiadásban, saját költségen akarod megjelentetni. Az én esetemben, az egyik kiadó félmilliós ajánlattal ált elő, hogy annyit kérnek érte tőlem, hogy slágerkönyvet csináljanak belőle, mert roppant jónak találják! Ha annyira jó, akkor ugye magánkiadásban érdemesebb megjelentetni, mert akkor az egész bevétel a tiéd, és még a szerzői jogodról sem mondatnak le veled! Természetesen elutasítottam!

Senki nem fogja neked ingyen megjelentetni, főleg, ha egy elsőkönyves, ismeretlen szerző vagy!

Szóval, még az is kevés, hogy ha van egy piszok jó anyagod! A komplikáció csak ott kezdődik el, amikor megpróbálsz kiadót találni, aki bevállalja!

12:38, ez nem így van. Olyan ordernáré szarokat kiadnak ingyen, könyvesboltokba, amikre épeszű ember egy forintot nem adna ki.

Gondolok itt a "Gyerünk,cica,dorombolj" című könyvre...ez egy trágya, úgy, ahogy van. Az íróját elnézve kizártnak tartom, hogy önköltségen nyomtattatta volna ki mind a nemtudomhányszázezer példányt.

Szerencsére hamar eltűnt a boltokból ez a förtelem.