Ha Csernobil nem robbant volna fel akkor 86-ban, akkor felrobbant volna ígyis-úgyis, csak máskor?

A kérdés "mi lett volna, ha"-típusú, ezért nincs rá válasz.

De!

A csernobili erőmű is RBMK volt. Az RBMK egy nagyon instabil típus, erős pozitív visszacsatolással (ha nő a reaktor teljesítménye, az teljesítménynövekedéshez vezet).

Az RBMK-k első sorban alacsony teljesítménynél (indulás, leállás) nagyon kiszámíthatatlanok, ilyenkor több szükséges műszer sem használható. Egy RBMK reaktor indításakor a kezelőnek óránként kb. 1000(!) beavatkozást kell tennie úgy, hogy alacsony teljesítménynél leginkább az ösztöneire hallgathat.

Az RBMK-k körül mindig rengeteg probléma volt, több komoly baleset is volt ilyen erőművekben (ezek jelentős részét elhallgatták). Ezek során több hiányosságra is fény derült.

Egy-két baleset, amelynél olyan jelenségeket figyeltek meg, amelyek Csernobil 4-es blokkban robbanáshoz vezettek: '75-ben a leningrádi erőműben "szétszakadt" a mag teljesítménye, részleges magolvadás következett be; '82-ben ugyanez Csernobil 2-es blokkban; '83-ban az ignalinai erőmű leállításakor hirtelen teljesítményugrást tapasztaltak, szerencsére sikerült megfogni a folyamatot.

A tapasztalatokat semmiféle akció nem követte, nemhogy műszaki módosítás formájában, de még az üzemelő reaktorok személyzetének tájékoztatása, oktatása formájában sem. Például azt sem tudták Csernobilban, hogy a leállítórendszer bizonyos körülmények között a leállítás helyett a teljesítmény növekedéséhez(!) vezet.

A Szovjetúnióban nem volt olyan hivatal, ami a biztonságot a termelés/gazdaságosság elé helyezte volna.

A csernobili atomerőművet (is) úgy üzemeltették, hogy a kezelőknek fogalmuk sem volt, mekkora felelősség ül a vállukon (az erőmű dokumentációja több ponton homályos volt). Az emberi tévedés benne volt a levegőben.

Tény, hogy volt olyan ember, aki hozhatott volna olyan döntést a megfelelő pillanatban, ami a csernobili balesetet megelőzte volna. De ez minden balesetre igaz!