Szerintetek a természetes szelekció hatásai ma mennyire tükröződnek az emberi rasszokban?

Ez inkább egy több ezer oldalas tanulmány témája lenne, mint egy néhány soros gyakorikérdések válaszé.

A fejlődést mindig az adott terület nyersanyagkészletei határozták meg, amíg nem alakult ki a kereskedelem és a pénz.

A népek vándorlása határozta meg a sorsukat. Akik gazdag élőhelyet találtak, azok elkezdtek fejlődni, szaporodni, és több lehetőségük is volt. Ahol a körülmények mostohák voltak, és nem tudtak onnan elmenni, ott a fejlődés elmaradt, mert mindig a létfenntartásra kellett összpontosítani, és nem arra, hogy hogyan lehetne még kényelmesebb az élet. Ha például az adott területen nem nő más, csak kaktusz, és nincs más állat, csak teve és rovarok, akkor az máris meghatározza a vidék fejlettségét. Akkor a meglévő erőforrásokat arra kell felhasználni, hogy ezeket a létszükségleteket pótoljuk, az életben maradás érdekében. Kétlem, hogy nincsenek fekete feltalálók, de majdnem biztos, hogy nem a nyomorban találtak fel, hanem már átkerülve gazdagabb területre, tudtak alkotni, mert lett rá lehetőségük.

De nem csak a rasszoknál érvényesül mindez, hanem az egyes rasszokon belül is. Mai példával, ha kevés a fizetésed, akkor nem tudsz a hobbidra költeni, mert nincs rá időd, több pénz kell a fennmaradáshoz. Ha sokat keresel, akkor jobbak az esélyeid a kényelemre, hiszen a körülmények adottak.

Ám a társadalom működése ma már nem függ kizárólag az adott ország létfeltételeitől, mert a világgazdaság és a pénzrendszer mindent átsző, tehát hatással vannak egymásra. Egy kis ország teljesen függő a nagy országoktól, még ha látszólag független is. A nagy ország pedig függ a kis országok helyzetétől, mert a rossz helyzetű kis országok a nagy ország gazdaságára is károsak. Na, eltértem a témától, erről végtelen hosszan lehetne írni, de nem ide tartozik.

Az, hogy a feketék között kevesebb a feltaláló, az inkább a gazdasági/szociális helyzet eredménye. Meg nem arról van szó, hogy annak idején azok a kiválasztott árják indultak északnak, akik kifehéredtek, hanem akik elindultak (ugyanolyan feketék voltak, mint a többiek), azok közül később a kicsit világosabb bőrűek voltak előnyösebb helyzetben, így ez a tulajdonság vált dominánssá és ez folytatódott, amíg egész fehérek nem lettek. Ha ezek maradtak volna Afrikában, és a másik fele indult volna északra, akkor is az északiak lennének most fehérek.

A társadalom, hogy hol működik jól/rosszul, az érdekes kérdés... Mondjuk úgy, hogy máshogy működik. A busmanok például biztos nem mennének be a városba napi 8 órát dolgozni. :D

Nézőpont kérdése ki mit tart jónak. Azt, hogy a törzsi népek harmóniában élnek a természettel, vagy azt hogy mi lassan belefulladunk a saját szemetünkbe.

Az esőerdőben, vagy olyan helyen élő népeknek ahol elment vadászni és volt mit ennie nem volt túlzottan indokolt a fejlődés, megéltek anélkül is. A túl hidegben lakók nem tudtak fejlődni, mert nem volt nyersanyaguk. A mérsékelt övben élőknek télre tartalékolni kellett, házat, magtárat építeni, földet művelni, és így az ötletek egyre jöttek.

Valamint a fejlődés döntően függ attól is, van-e maradandó írott dokumentáció, hogy ne vesszen el a korábbi generációk tudása.

Végül záró gondolatnak, a haladás egyik fő mozgatóereje a hatalom és pénz megszerzése, jobb technika, jobb fegyver... de ezek csak az én gondolataim.

A rasszok között vannak kisebb nagyobb különbségek.

A feketék és mongoloidok nem tudják megemészteni a tejcukrot csak a fehérek képesek erre, főleg az északi népek, germánok, szlávok stb. Mivel D vitaminhoz csak a napsugárzás és a tej által juthat az ember ezért északon ahol kevesebb a napfény és ruhában járnak az emberek itt csak azok maradhattak élve akik képesek erre.

Az indiánoknak nincs tériszonyuk, nem tudom miért de a felhőkarcolókon sokan dolgoztak közülük ezért.

Sok apróbb különbség létezik és ezt állítani nem rasszizmus.

A rasszok között igenis komoly különbségek vannak. A feketék között nem csupán a szociális helyzet miatt kevesebb a feltaláló, hanem azért is, mert azon az éghajlaton ahol élnek soha nem volt szükség komolyabb problémamegoldásra a túléléshez.

Európában tervezni kellett pl hogy mi lesz télen, raktározni, számolni, kereskedni. Ott minden nap leszedték a gyümölcsöt, megölték az antilopot aztán csá.

Csaj úgy mellesleg mondom hogy a fekák maguktól találták fel a vaskohászatot, háziasították egy csomó növényt (gabona- és kölesfajtákat, szezámot, kávét, indigót). Muszáj volt nekik, mert el voltak szigetelve a sivatag mögött, nem adtak a szájukba egy sok nép által évezredeken át csiszolt teljes kultúrát (mint pld nekünk a letelepedéskor, amihez aztán nem is nagyon tettünk hozzá semmit).

Amúgy az első civilizációk mind szubtrópusiak voltak, amikor a szinte fekete bőrű tamilok tervezett kővárost építettek, a németek és angolok ősei még kőbaltát csiszoltak.

"Jobbak vagyunk"

Attól függ miben. Nézz meg pár sportágat: úszó, vizes számokban gyakorlatilag nincsenek feketék, futásban viszont a fehéreknek vannak nehézségeik.

Szerintem van különbség az egyes rasszok képességei, adottságai között, de azt nem mondanám, hogy valamelyik "jobb" a másiknál.