Mi a jelentősége annak, hogy úgy tűnik megdőlt az a tézis, hogy a fénysebesség állandó, és a legnagyobb sebesség? Mi ennek a gyakorlati jelentősége?

Utolsó..utolsó előtti vagyok

Biztosan úgy van,ahogy mondod,nem vitatkozok veled,mert szerintem járatosabb vagy a témában..Én teljesen laikus vagyok,mint írtam is.

Csak számomra az a kicsit elképzelhetetlen,hogy az a 0.00001%,vagy még annyi sem,szóval hogy ehhez kéne végtelen energia..

"számomra az a kicsit elképzelhetetlen"

Lehet, hogy elképzelhetetlen, de a valóság mégis ez.

Nem km/ó-ban kellene mérned a fénysebességet, hanem fordított skálán, vagy energiával - akkor jobban elképzelhető lenne. De úgy is elképzelhető, ha elgondolod, hogy fénysebesség közelében elkezd az anyag tömege növekedni. Annak van korlátja?

Lehet 2-szer olyan nehéz? Lehet.

Lehet 10-szer olyan nehéz? Lehet.

Lehet 100000000-szer olyan nehéz? Lehet.

Lehet akármilyen nehéz? Ha van rá energia - akkor bizony lehet. Nincs semmiféle korlát.

Illetve:

Lehet végtelen nehéz? NEM LEHET. Nincs annyi energia.

Na: ez lenne a fénysebesség.

Jól foglalja össze az előző, csupán annyit jegyeznék meg, illetve hoznék fel mentségül az azelőtti érdeklődőnek, aki elképzelhetetlennek tartja az egészet, hogy látszólag valóban van valami paradoxális az egészben.

Szóval az előző eszmefuttatás utolsó előtti sorát világítanám meg másképp:

„Lehet végtelen nehéz? NEM LEHET. Nincs annyi energia.”

Szóval végtelen energiára vagy anyagra - a kettő végül is megfelelő körülmények között „válthatja” egymást - volna szükség a fénysebességre való gyorsuláshoz, ahogyan szó volt róla.

De lássuk csak. Mennyi anyag - vagy energia - is van a világegyetemben? Véges vagy végtelen? Erről megint lehetne vitatkozni, sokan meg is tennék, azonban kikerülöm a „vitapontokat”, ha úgy fogalmazok, hogy semmiképp sem tudjuk megszámolni, de még csak elképzelni sem, még elviekben sem, azaz „tudományos szemszögből” nézve mennyiségileg határtalan, korlátlan. Más szóval végtelen.

Tehát végtelen mértékű energia kell a fénysebességre gyorsuláshoz, viszont rendelkezésünkre is áll végtelen mértékű energia. Akkor meg hol a bökkenő?

Aki kicsit is jártas a határmérték-számításban, az jól tudja, hogy két végtelen között bármilyen összefüggés fenn állhat. Olykor nem tudunk húzni közéjük semmiféle egyenlőségi vagy egyenlőtlenségi jelet, mert nem tudjuk megállapítani - bár ez azért vitatárgy sok esetben. Néha pedig a jó öreg egyenlőségjel a megfelelő - pl. két azonos területű kör, mint pontok halmaza -, de a legtöbbször az egyik végtelen nagyobb lesz a másiknál.

Pl. : Melyik a nagyobb végtelen, egy 5 cm átmérőjű kör, vagy egy 5 cm átmérőjű gömb, ha ponthalmazként tekintünk rájuk? Nyilvánvaló. Bár mindkettőben végtelen sok pont lesz, az egyik érezhetően „benyelné” a másikat, ha „összeugrasztanánk” őket. A legtöbb eset nem lesz ennyire egyértelmű.

A mi példánk egy kicsit más, egyszerűen és tömören úgy tudnám összefoglalni, hogy a világmindenség, mint anyag-energia szempontjából végtelen „valami”, felfogható egy egyenesnek, amelyen almák találhatók. Alma, mint az „energia” megfelelője.

A fénysebességre való gyorsuláshoz azonban - mint ahogy arra kitértek -, egy idő után egyre több és egyre több energiára van szükség, érezhető, hogy ha ezt függvényileg ábrázolnánk, akkor egy egyre meredekebb exponenciális vonalat kapnánk.

Kicsit meseszerűen: a két végtelen „almavonalat” egymás mellé tennénk, majd amolyan cserevásárt csinálnánk közöttük. Egyet egyért - így indul a buli, hiszen egyforma finomak, csak más ízűek, így egyaránt megéri mindkettőjüknek.

Az első a konkrét mennyiség, a második az az elvi, amely szükséges a fénysebesség eléréséhez.

Látszólag az elején még működik a csere - egy almáért egy alma -, de a második - az „elvi energiaalma” - egyre többet akar. Egy idő után egy almáért hármat kér, majd egyért tizenkettőt, és így tovább. Ez nem lehet gond, gondolja az első, hiszen végtelen sok almája van, mégis mi történhetne, ha kicsivel többet ad neki? Így hát nyugodt szívvel ad többet, és egyre többet.

A „versenyvásár” bukása viszont amiatt következik be - az első „fizetőképtelen” lesz -, hogy az egy almáért százat, majd még többet egyszerre nem csak egy helyen zajlik le, hanem egyre több helyen. Egyre több kapu nyílik meg a két „világ” között, amely egyszerre akar ezer, majd tízezer, és még több almát „átszippantani” a túlvilágra, miközben ő csak egyetlen egyet nyújt. Ezt a vágtát a végtelen sem tudja bizony tartani, érezhető. Nem tudnak versenyezni egymással. Mintha egy kört kényszerítenénk arra, hogy egy bizonyos kocka minden egyes pontjára adjon egy „válaszpontot”. Amíg a folyamat lassú, egyszerre csak egy pontrajzolás történik a kocka részéről, addig a kör is ad egy választ. De miután már felgyorsul az egész, egy idő után a kocka már szinte teljességében vibrál a pontoktól, azaz egész terét kifesti, másképp szólva várja a válaszokat erre a pontmennyiségre a körtől, de neki nyilván nincs „olyan sok végtelen” belőle - a pontokból. Így hát egy idő után egyre kevesebbet ad ahhoz képest, amennyit a kocka kérne. Így a folyamat úgymond limitálva lesz, érezhető módon.

Valahogy így nézne ki a fénysebességre való gyorsulás esetében is. A szerepeket nem kell elmagyaráznom, remélem valamennyire érthető volt, és hogy nem követtem el sok logikai, áltudományos bukfencet.

"Pl. : Melyik a nagyobb végtelen, egy 5 cm átmérőjű kör, vagy egy 5 cm átmérőjű gömb, ha ponthalmazként tekintünk rájuk? Nyilvánvaló."

Szerintem nem nyilvánvaló, bár nekem nyilvánvaló egyetemen tanulok matematikát, határérték számítást tanultam, végtelen halmaz számosság fogalmát tanultam.

"Bár mindkettőben végtelen sok pont lesz, az egyik érezhetően „benyelné” a másikat, ha „összeugrasztanánk” őket."

Ez nem igaz, ez rossz példa volt, itt nem az a megoldás amit az emberi intuíció sejtetne.

A két ponthalmaz számossága megegyezik, mind a 2 ponthalmaz kontinuum végtelen számosságú.

1 dimenzióba folytonos esetbe bármely kicsi nem 0 hosszúságú szakasz kontinuum számosságú pontból áll, vagy másként bármely 2 valós szám között kontinuum sok valós szám van. Bármely 2 Kontinuum számosságú halmaz Descartes-szorzata is Kontinuum számosságú, ezért igaz 1 dimenzióba 2 dimenzióba minden n dimenzióba (ahol n>0 egész)

Vagyis az 5 cm átmérőjű kör pontjaira létezik olyan függvény ami minden egyes pontot bijektíven leképez az 5 cm átmérőjű gömb pontjaira.

Csak egy ennél sokkal egyszerűbb szemléletes példa: legyen az egész számok halmaza, és legyen az egész számok négyzetét tároló halmaza. Az intuíció szerit mind a 2 halmaz végtelen, de az egész számok halmaza még végtelenebb mert minden számot tartalmaz amit a másik és még ezen kívül is tartalmaz végtelen számot. Az igaz hogy a két halmaz nem ugyan az, de az nem igaz hogy az egyik több elemet tartalmaz mint a másik, ez az intuíció véges halmazoknál helyes sejtést ad, de végtelen halmazoknál nem hiszen minden egész számnak van négyzete, nem lesz hogy az egyik elfogyott, de ez nem azt jelenti hogy bármely végtelen halmaz számossága megegyezik.