Az érdekelne, hogy a földröl nézve a holdat az egész földön csak egy féle képpen látjuk-e vagy minenhol más oldalát?

Mindenhol ugyanazt az oldalát látjuk.

A Holdnak a forgási és a keringési ideje megegyezik.

Lényegében mindenhonnét ugyanazt az oldalát, hiszen a keringési ideje sok tizedes jegyre pontosan egyezik a tengely forgási idejével. Amúgy néhány kisebb hatás miatt kicsit több, mint a felszínének 50%-át látni a Földről.

Itt olvashatsz róla részletesen:

[link]

Nézd meg a Hold túloldaláról készült fotót!

Az előző válaszolók keverik a szezont a fazonnal, ennek semmi köze a Hold forgásához. A kérdés az volt, hogy egy adott pillanatban az egész Földről ugyanazt a részét látjuk e a Holdnak.

Természetesen nem, A Föld egyik feléről kicsit a Hold egyik oldalából látunk többet, a másik feléről meg a másik oldalából. Bár ez a különbség csak 1-2%-os lehet, mert a Hold elég messze van a Földtől a Föld méreteihez képest.

Másrészt a Holdnak is csak a fele van megvilágítva, tehát inkább az fordulhat elő, hogy a Föld egyik pontjáról többet látunk belőle, az átellenes pontról meg kevesebbet.

23:44, a kérdésben sehol nem volt olyan, hogy egyazon pillanatban. Annak nem is lenne sok értelme, hiszen a Hold felőli oldaláról a Földnek látjuk a Holdat, közben a túl oldalról természetesen nem.

Az a legföljebb 1-2% pontosabban 1-2 ezrelék.

De mivel a Hold sem szabályos körpályán kering ezért hol felgyorsul, hol lelassul a megfelelő Kepler-törvények értelmében, így a pillanatnyi kerengési sebessége nem mindig felel meg a tengelyforgási sebességének, ezenfelül a pálya síkja is eltér az ekliptikától, így felülről meg alulról is látjuk egy kicsit. Tehát ha gondosan figyeljük a Holdat a Földről, akkor felszínének körülbelül 59%-t tudjuk feltérképezni.

Hogy lényegében mindenhol ugyanazt az oldalát látjuk abban benne vannak ezek a kis bizonytalanságok, ezenfelül kifejezi azt is, hogy amíg nem voltak űrszondáink, addig gőzünk nem volt, hogy mi van a Hold túloldalán.