Van különbség a természetes úton, erjesztéssel előállított etil-alkohol, illetve az ipari úton előállított között?

A megfelelően tisztított alkohol semmiben sem különbözik a természetes alkoholtól, s szervezetünk semmilyen módon nem tud megkülönböztetni egy etanolmolekulát aszerint, hogy krumplikeményítőből vagy etilénből származik. Tehát nem mérgezőbb az egyik. A különbség a szennyezőanyagokban lehetséges, amit a tisztításkor esetlegesen nem tudnak elválasztani az alkoholtól, és ugye nagyban függ attól, hogy voltaképp mi volt az eredeti elegyben. Például ha a pálinkát vesszük, az tulajdonképp egy részlegesen tisztított alkohol, melyben az aromák a "szennyezőanyagok", nyilván más aromájú lesz egy barackpálinka, mint egy szilva. Az ipari finomszesz többszörösen desztillált, nagy tisztaságú, biológiailag erjesztett alkohol.

Tehát az ipar is állít elő egyébként erjesztéssel alkoholt, sőt a gyógyszertári alkohol is ilyen.

"Ilyenkor tulajdonképpen kőolajból nyert szénhidrogént eszik, nem?"

Ez a kémiában egy nagyon rossz szemlélet, amiről érdemes leszokni. Ezzel a szemlélettel például egy marhahús, amit megeszel, valójában a növény amit a marha megevett, ami valójában a levegő CO2 molekuláiból van, ami viszont rothadó élőlények teteméből került a légkörbe. Bármit vissza lehet vezetni egy megfelelően undorító kezdőpontig, ahol önkényesen megállhatunk. A kőolajat is lehetne folytatni visszafelé, mert az is növény volt valaha.

Ellenben a kőolaj-szemlélet nagyon hasznos, ha pl gazdaságilag akarod értelmezni a dolgokat, és tudod, hogy a vegyipar termékei gyakorta kőolajból vannak. (Kőolaj ruhát hordunk, kőolaj palackból iszunk, stb.) De ez nem kémiailag helyes megközelítés, nem szabad a PET palackot egyfajta szutykos olajoshordónak tekinteni (amihez undorító hozzányúlni), csak érdemes tudni, hogy abból van. Így egy kicsit jobban rendszerben látod a világot, ami hasznos.

" a természetes és a szintetikusan előállított vegyületek között általában van különbség hatásukat tekintve. "

Nem, nincs. Ha ugyan azt a vegyületet állítják elő szintetikusan akkor az pontosan ugyan olyan, mint a természetes.

A természetgyógyászok meg a kuruzslók szoktak ilyesmit terjeszteni, hogy el tudják adni a gyíkfarok kivonatot.

"Egy köptetőben gondolom nem ilyen erjesztett alkohol van, hanem "etilénes"."

De igen, a köptetőben erjesztett alkohol van, mert olcsóbb, mint a szintetizált.

"Értem a gondolatmenetedet, de én arra gondoltam, hogy meginni talán mégsem olyan jó egy kőolajszármazékot."

Mert rothadt állat származékot jó megenni?

""Barátságosabbnak" tűnt egy sárgabarackból nyert alkohol, mint egy szénhidrogénből előállított, legalábbis emberi fogyasztásra :)"

Finomabb, de nem az alkohol mássága miatt, hanem mert a barackból sok finom cucc megy át az italba.

"A kőolajat is lehetne folytatni visszafelé, mert az is növény volt valaha."

Nameg állat ugyanúgy.

Arra gondoltam, érdemes lenne írni pár sort arról, hogy honnan jön ez a „természetes = jó, mesterséges = mérgező” mánia.

Van az étkezésben használt vegyületeknek egy csoportja, melyeket mesterséges adalékanyagoknak nevezünk (pl színezékek és mesterséges aromák), amiknek egy részéről idővel kiderült, hogy valóban károsak. Az ilyeneket természetesen betiltották. Mivel az emberek nem szeretik az agyukat használni, ezért nagyjából az olyan egyszerű üzeneteket tudják felfogni, miszerint a mesterséges adalékok mérgezőek. És aztán ez kiterjed arra, hogy ugyanannak a dolognak a mesterséges változata mérgező.

Van a dolognak egy másik vetülete, a mesterségesen előállított, ám a természetessel megegyező ún. természetazonos aromák. Ezek általában nem olyan finomak, mint a valódi, gyümölcsből kivont aromák. Ennek az az oka, hogy a gyümölcs az adott aromán kívül mást is tartalmaz, nem is keveset. Tegyük fel, hogy az eperkivonatban az eper aromát adó vegyület 80%-ban van jelen, de a teljes ízt nyilván módosítja az a 20% egyéb is, ami az eper természetes alkotója volt, és ami hozzájárul az eperíz teljességéhez. A természetazonos aroma 100%-ban ez a vegyület, tehát az íz összhatása kevésbé eperszerű, vagyis kevésbé finom. Innen egy könnyed gondolati lépéssel el lehet jutni egy olyan általánosításhoz, miszerint minden mesterségesen előállított anyag rosszabb, mint a természetes társa. De ez nyilván nem igaz akkor, amikor egy tiszta vegyületről beszélünk, tehát az alkohol esetében sem.