Milyen előnye van az angolos, nap/hónap/év és keresztnév/családnév írásnak?

A nyelvtanban nincs logika. De nem logikátlanabb, mint a mi megoldásunk. Mi fentről lefele, kintről befele közelítjük meg a dolgokat. Ők bentről kifele. Mindkettőnek megvan a maga logikája.

De ha belegondolsz, akkor teljesen hétköznapi értelemben ugye el szoktunk hagyni részleteket. Pl. ha tudod, hogy valaki ugyanabban a városban lakik, ahol te, és megkérdezi tőled, hogy hol laksz, akkor te is várost, meg az országot hagyod el. Vagy ha megkérdezi valaki, hogy milyen nap van, akkor te is azt mondod: 22-e van. Aztán ha néz rád furán, akkor hozzáteszed, hogy július, ha továbbra is néz rád, akkor meg hozzáteszed, hogy 2012.

De pl. a magyarban sem mindig így fejezzük ki a dátumot. Pl.: Írtam mindezt karácsony másnapján, az úr 2012. évében.

Persze ma már sok érv szól a magyar logika mellett. Pl. az angol telefonkönyvben – ha jól tudom – családnév, majd keresztnév sorrendben vannak a nevek, stb… De a nyelv kialakulásánál a sorrend kb. mindegy volt. Most hogy egy mondatban a legfontosabbat mondjuk előre, hogy minél gyorsabban kiderüljön a lényeg, vagy a legfontosabbat mondjuk a végén, hogy az ragadjon meg az egészből, nos mindkettő mellett van érv, egyik sem logikusabb, mint a másik.

Az én véleményem, hogy szolgai módon "követjük" a sok angolszász szokást. A sok amerikai, és nyugateurópai eredetű cég magyarországi vállalatainál eröltetik az "angolos" - szerintem összevissza - írásmódot. Ráadásul azt is erősen inkonzekvens módon. Láttam már úgy is, hogy elöl a nap, azután a hónap, és végül az év. (A legrosszabb az az egészben, hogy két számjegy mindegyik. :D)

Egyébként a leglogikusabb - minden szempontból - az lenne:

Elöl az év, azután a hónap, azután a nap. Az átfogóbb felöl a pontosabb felé. De nem?

Amúgy a "másféle" kivagyi erölködés. Kár belemagyaráni abba bármiféle "logikát".

Menjenek a... majdnem mondtam valamit. :DDD

Iszonyat vacak érzés kisilabizálni a dátumot, ha következetlen az írásmód.

Bocs a "hosszú léért", de piszokul fel tudom húzni magam az ilyen - alapvetően piszlicsáré - dolgokon, ha érzem mögötte a gőgős hülyeséget. :DDD

dellfil

Ui.: A nevek, és az évszámok írásmódja alapvetően "szokás" alapúak. Így szoktuk, és passz. De akkor is...

#2: Azt, hogy mi a logikus, azt a saját megtanult logikád alapján ítéled meg. Egy angolnak meg a sajátja a logikus, hiszen ezt szokta meg. A valóság meg az, hogy mindkettő tartalmaz minden olyan információt, amit kell, tehát mindkettő ugyanúgy alkalmas a dátum kifejezésére.

> szolgai módon "követjük" a sok angolszász szokást

Részben igen. De azért vannak érthető okok is emiatt. Ma a piac globális. Sokszor ugyanott gyártják azt a terméket, ami az angol polcokra kerül, mint ami a magyar polcokra. (Pl. mindegyiket keleten). Technikailag bonyolult, ha minden egyes ország igényeire szabjuk a dátumot nyomtató gépet, mintha kiválasztunk egyet és azt használjuk.

Jó példa erre mondjuk a digitális óra. Itt is az van, hogy egy helyen gyártják őket sokszor, majd szépen szétszórják a terméket a világon. A magyar helyesírás szerint az óra és a perc közé pontot kell tenni. De más helyen meg kettőspontot használnak. Pont ezért kettőspont van a digitális órákon – mert pl. egy USA-ban működő cég tervezte, vagy elsősorban az USA-ba szállító cég tervezte –, és ugyanez kerül ide hozzánk is. Ma már a legtöbb ember természetesnek veszi a 12:35 formát, és inkább a 12.35 tűnik neki furcsának. De ha jól belegondolunk, akkor teljesen mindegy is a dolog. Ettől a magyar nyelv nem lesz szegényebb. Vagy ugyanígy van a tizedesvessző vs. tizedespont kérdéssel. Lásd: számológépek, numerikus billentyűzet a számítógépen. Persze némi erőforrást beleölve lehet lokalizálni dolgokat. Pl. az Excelben magyarították a jeleket is, a függvényneveket is. Mindez első blikkre szép és jó, de összességében több kárt okoz, mint hasznot. Pl. ha kérdezi valaki, hogy hogyan oldjon meg egy Excel problémát, akkor kérdezhetek vissza, hogy magyar Excel van-e nála, magyar beállításokkal, vagy angol. Ha rákeres egy függvényre a neten, akkor megint csak ugye más az angol és a magyar írás, tehát megint csak szűkíti a találati listát.

Az gond, hogy feleslegesen veszünk át angol szavakat. Az gond, hogy más nyelvtani fordulatokat veszünk át. Az is gond, hogy más szokásokat veszünk át. De pl. a dátum írása, vagy a tizedesvessző írása annyira részletkérdés, hogy semmire nincs valódi hatása.

Bocs, de szerintem eléggé énközpontúan nézed a világot...

Amennyire én tudom, pont csak mi lógunk ki a sorból: minden más népnél fordítva van a nevek sorrendje; talán egy-két kivétel dereng, de nem tudnám megnevezni őket.

Szerintem minden megszokás kérdése, így ez is. De említhetem a közlekedést is, amiben mi - pl. az angolokkal szemben - éppen a többséghez tartozunk ("jobbra tarts").

A dátumírás néha tényleg zavaró tud lenni (a 12-nél nem nagyobb számok esetében); mert nem mindegy, hogy pl. egy "07 - 08" jelöléssel ellátott joghurt szavatossága július 8-án vagy augusztus 7-én jár le. Persze ki lehet filózni, csak ez esetleg sokáig tart. :D

A német számnevek pedig szerintem nem annyira logikátlanok, mivel 12-ig ugyanúgy önálló nevük van, mint az angolban; 13-tól pedig a teljes kétjegyű számok kivétel nélkül az egyesekkel "kezdődnek".

(Angolban ez csak 19-ig van így, 21-től megfordul a sorrend; olaszban pedig már 11-től indul az "egyesek elöl" sor, 17-től van a váltás, és van némi komplikáció is... Szóval sokkal bonyolultabb, mint a német.)

Szóval szerintem ne idegeskedj ilyesmiken, különben is: állítólag a változatosság gyönyörködtet. :D