Mi történik az ingával a holdon?

A lengésidő jelentősen lecsökken.

Tegyük fel azt a szinte lehetetlen állapotot, hogy a Földről hirtelen átkerül az inga a Holdra, az 1/6 G-be.

Hoppá, véletlenül fél komment ment el. Folytatom.

Szóval az inga átkerül az 1 G-ből az 1/6 G-be.

Több eset lehetséges.

1. szélsőséges helyzet: az inga az átkerülés pillanatában pont alsó ponton van, vagyis a lengésének a leggyorsabb szakaszán.

Ekkor a teljes mozgási energiája megvan, ami a földi körülmények közt is volt az "alsó" ponton.

A lengést innentől már az 1/6 g-ben folytatja, tehát jóval messzebbre, magasabbra fog kilengeni, mint a Földön tette, ezzel a lengésideje az 1/6 G-nek megfelelően növekszik.

2. szélsőséges helyzet: az átkerülés pillanatában az inga pont az egyik szélső kilengési helyzetében van. Ekkor a csökkent G-be kerülve kisebb gyorsulással fog elindulni, lassabban fog áthaladni az alsó ponton, mint a Földön tette, a kilengés mértéke így ugyanakkora lesz, mint a Földön volt, csak lassabban fog lengeni. A lengésidő ekkor is az 1/6 G-nek megfelelően fog megnövekedni.

3. valahol a szélső és középső helyzet közt van az inga a váltáskor. Ekkor a két fenti lehetőség közti középút fog történni, az inga kilengése növekszik, alsó pontban a sebessége pedig csökken valamennyivel.

Mindhárom esetben azonos lesz a lengésidő, csak különböző mértékű kilengés fog hozzá tartozni.

"Amúgy ez a helyzet kísérletileg létrehozható egy repülőgépben vagy liftben, ami kb. 5/6 G gyorsulással megindul lefelé"

Ha a lift kb. 5/6 G gyorsulással megindul lefelé - az inga lesz a legkisebb gondom! :D

:D

Nyugi, ebben a jóval kisebb G terhelésben a gatyába csinálás is nehezebb. :D

Az inga lengésideje : t = 2*pi* gyök(l/g)

l - fonálhossz

Ha "g"-t 1/6-od részére csökkentjük, a lengés lassul,

a lengésideje gyök(6)-szoros, kb. 2,45-szeres lesz.

És lassabban állna meg a légellenállás hiánya miatt.