Az IQ szintet hogy lehet fejleszteni, növelni?

@Warren Scott

#10>

> A tesztekre lehet "gyúrni" mint mondjuk érettségi feladatsorok megoldásával készülni a tényleges érettségi vizsgára.

Nem nagyon. Mivel ugye eléggé szinten tartja a mai oktatási rendszer a logikai intelligenciát, így életed első IQ tesztjét nem sokkal rosszabbra írod meg, mint a tizediket. A tizedik után meg nincs változás. Pár sémát el lehet sajátítani persze, de egy igazán jó IQ teszt elsőnek megmutatja a logikát, kigyakoroltatja 3-4 feladaton keresztül, majd kombinálja, hozzákever irreleváns elemeket, így végül tényleg az dönt, hogy felismered-e a feladatokban a már jól ismert logikát, mintázatot, és nem az, hogy begyakoroltad-e előtte 20 teszten keresztül.

> Sajnos azonban az "IQ szint" köznyelvbeli értelmezése helytelen, mivel feltételezi, hogy az IQ szint nem más mint az intelligencia mérőszáma.

Az IQ a logikai intelligencia mérőszáma. Persze ez nem mutatja meg az intelligencia többi formájának alakulását. Hogy miért ez a legkiemeltebb, és miért nem mondjuk a zenei intelligencia? Azért, mert legtöbbször olyan esetben érdekes az IQ kérdése, amikor valami tényleges problémamegoldó képességet vizsgálnak. A zenei kevésbé érdekes, nem annyira praktikus mérni. Mondjuk az intraperszonális vagy az interperszonális intelligenciát még érdemes lenne mérni, sőt nem egy munkakör, feladatkör esetén akár relevánsabb is lehet, mint az IQ.

> a IQ tesztek kiagyalóinak köszönhetjük, hogy aki nem a matematikai gondolkodásmódra van kihegyezve, azt "hülyének" bélyegzik

Nem hiszem, hogy az IQ tesztek kiagyalói így gondolkodnának. Aki tagja a Mensa HungarIQanak, az pontosan tudja, hogy az IQ nagyon nem számít, a mensások között is pont olyan arányban vannak akik valamiféle más dologban ilyen-olyan hibákkal rendelkeznek. Pl.: bunkó, arrogáns, lusta, műveletlen, antiszociális, nem igazán kreatív, nem önálló. A mensások között ugyanúgy vannak ilyen emberek, mint bármilyen találomra összeverbuvált csoportban.

Az IQ fontos lehet sok helyen. Mikor az első tesztek készültek, akkor még több fontosságot láttak benne, csak időközben kiderült, hogy a gyakorlatban mégsincs így. Pl. a Mensa megalapításánál volt egy olyan gondolat, hogy ha összehozzuk a jobb problémamegoldó képességgel rendelkező embereket, akkor esetleg mint „szellemi elitet” meg lehet kérdezni ilyen-olyan – pl. politikai, gazdasági – kérdésekről. Csak aztán kiderült, hogy a magas IQ-jú embereknél sincs máshogy, mint a kisebb IQ-jú embereknél, ahány ember, annyiféle vélemény, van, aki ezt tartja jónak, van aki azt, van akinek meg minimális tudása sincs az adott kérdésről. Meg is fordult a kocka, a Mensa ma az alapszabályában rögzíti, hogy mint egyesület, soha semmilyen politikai, gazdasági, vallási, vagy akármilyen kérdésben hivatalosan nem foglal állást. A tagoknak lehet véleménye persze, de ez kizárólag az adott ember véleménye, nem tükrözi a szervezet egészének véleményét.

Az IQ mérése inkább csak afféle játékos dolog. Mondjuk ha programozó akarsz lenni, akkor esetleg még van értelme is mérni. Vagy vadászrepülő pilótáknál pl. nem mindegy, hogy mekkora az IQ-ja, hiszen egy bonyolult berendezésről van szó, ha túl alacsony, akkor nem fogja megérteni a működését. Ha meg túl nagy, akkor meg habozni fog, hogy kilője-e a rakétát. Mondjuk katonaságnál is azért lehet az !egyik! tényező, hogy meg tudják ismeretlenül előre mondani az adott emberről, hogy kb. milyen feladatkörbe kerüljön. Vagy tanulási zavarokkal rendelkező gyerekeknél fel lehet mérni, hogy egyszerűen csak ideiglenesen le van maradva a többiektől, vagy valami más ok is áll a háttérben.

Szóval az IQ azért egy tényleges tulajdonságot mér. Hogy ez a tulajdonság úgy általában mennyire fontos, azon természetesen lehet vitatkozni. Sok helyen már nem tartják elsődleges mérhető tulajdonságnak. Pl. jó néhány munkakörben fontosabb pl. a kreativitás, vagy más, nem igazán jól mérhető erények, mint pl. szorgalom, empátia, helyesírás, stb…

Nagyon sokszor amúgy valóban összekeverik az IQ-t az „okossággal”. Magas az IQ-d? Akkor te okos, bölcs ember vagy. Nem feltétlenül. Valahogy a hétköznapi intelligenciába bele sorolunk egy csomó olyan más jellegű tulajdonságot, amit pszichológiai értelemben vett intelligenciába nem. Baj ez? Nem feltétlenül.

@2xSü

>Nem nagyon. Mivel ugye eléggé szinten tartja a mai oktatási rendszer a logikai intelligenciát, így életed első IQ tesztjét nem sokkal rosszabbra írod meg, mint a tizediket."

Senki nem mondta, hogy nagyon, csak hogy lehetőség van rá :D (megjegyzem az én esetemben az első után sok évvel is volt fejlődés (vagy gyengültek a tesztek? :P))

Amúgy a hazai oktatási rendszerről beszélünk? Csak mert akkor eléggé más részeit láttam mint te. Maradjunk annyiban, hogy a rendszer hagy kívánni valót maga után.

>Az IQ a logikai intelligencia mérőszáma.

Pontosan! Én azt mondtam, hogy a köznyelvbeli értelmezése helytelen, vagy helyesebben fogalmazva a köztudatban rosszul idegződött be az "IQ szint" kifejezés.

>Nem hiszem, hogy az IQ tesztek kiagyalói így gondolkodnának.

Igazad van. Az IQ tesztek *alkalmazói* bélyegzik hülyének az említett embereket.

>Az IQ mérése inkább csak afféle játékos dolog.

Lehet, hogy az eredeti alkalmazási módcja/célja tényleg egy játékos felmérés volt, de én nem egy embert láttam önbecsülési problémákkal küzdeni az IQ tesztek eredményei miatt. És nem egy esetben láttam iskolákban, hogy valakit "elástak" illetve leírtak az IQ teszt eredményei alapján. Egész életutakat tud megtörni ahogy az IQ teszteket felhasználják. Tehát nem a teszt maga, hanem a használói és felhasználási módjai.

Az eredeti kérdéshez visszatérve, úgy tűnik abban azért egyetértünk, hogy lehetséges az IQ szint fejlesztése bizonyos mértékig. :P