Az acetonos festéknek vannak káros hatásai?

Magyarországon a hatvanas évek elején kezdődött el a szerves oldószerek használata. Számos háztartási vagy vegyi boltban kapható szer (jégoldó, festékhígító, csavarlazító, lakk, zománcfesték, ragasztó, öngyújtógáz, körömlakk, körömlakklemosó) tartalmaz olyan anyagokat, amelyek kábító vagy enyhén hallucinogén hatást váltanak ki. Ezek többségét a petróleum desztillációjával állítják elő, nagyobb részük gyúlékony, sőt, robbanékony.

A szlengben a drogozás ezen formáját szipu, ragi, Cs. néven emlegetik.

A szerves oldószerek három alapvető csoportba oszthatók:

Gázok: pl. a nitrogén-oxidul (N2O).

Illékony folyadékok: éter, kloroform, alifás nitritek.

Ipari oldószerek: legismertebbek a benzin, toluol, aceton, tri- klór-etilén.

Nem. Nem csak bekábulsz. Ugyanúgy, vagy még jobban pusztítja az agysejteket, mint az alkohol, meg rombolja a májat is, mert a méreganyag-lebontás túlterheli.

Hosszú távon a kismértékű, de gyakori belégzés trombózist és egyéb érrendszeri bajokat is okozhat. Arról nem is beszélve, hogy hozzájárulhat az alkohol-függőség kialakulásához. Az óvatlan autófényezők öreg korukra gyakran alkoholisták és már két amputált lábbal ülnek a tolókocsiban.

Persze ez nem egy darab ötperces festékfújkálástól alakul ki, de azért a kis mennyiségű belégzést is jobb elkerülni.