Hogy kell atombombát, vagy hidrogénbombát készíteni?

235ösből van sok 38asból kevesebb de mind1.

Atombombánál durván felesbe kell keverni.

üdv.:Ivan Ililijicskosz Kapitusz

bukott orosz atomtudós

(az üdv-ig am minden mondat igaz)

Még valami vegyél be magnéziumtablettát...és ha kész egy lopakodórol dobj le eggyet a parlamentre...:)

lopakodó:ár: kb. 100.000.000 Ft fölött

magnéziumtabletta:ár:?

Bár már rég írtak a témához én mégis úgy gondolom, hogy írnék róla. Nos kétféle atombomba tipus létezik. Az egyik üzemanyaga urán-235-ös izotópja a másik pedig a plutonium-239-es izotóp. Azonban a két fegyver, bár azonos energiát használ, az mégis teljesen más módon van. Az urán üzemanyagút gyakran 'Gun' félének szokták mondani, ugyanis a kritikus tömeg két részre van osztva, amit robbantással szokás egybe robbantani, ezen kívül a bomba tartalmaz egy neutronforrást is, ami mindenképpen elindítja a láncreakciót.

A másik megoldás azonban teljesen más.:

Ún. implóziós töltetet alkalmaznak. A 'Gun' tipusú megoldás nem alkalmazható, mert a magreakció az előtt beindulna,hogy sikerülne egybre robbantani a töltetet. E helyett a plutóniumból egy üreges gömböt formálnak, ami köré kétféle robbanó töltetet helyeznek megfelelő elrendezéssel. Itt az elrendezésen van a kulcsszó, ugyanis a robbanás lökéshullámának egyszerre kell elérnie a plutónium köppenyt, aminek mérete attól lecsökken, alig 9-10 cm nagyságúra. A gömb közepén itt is van neutronforrás, bár az plutónium-240 tartalom miatt van esély a spontán maghasadásra és ilyenkor elszabadul a pokol. Az első gyakorlatban bevetett atombombánál, 32 db gyutacsot használtak, azokat focilabdaszerű elrendezéssel kötve rá egy megfelelő áramkörre. Ami egyszerre robbantotta fel az összeset. A robbanó anyag nem TNT volt, bár tartalmazott azt is. A töltetbe használtak egy speciális úgynevezett gyors robbanókeveréket: 60% RDX( ez is egy erős robbanóanyag), 39% TNT, és 1% viaszt tartalmazó robbanóanyagot, illetve egy baratolnak nevezett robbanóanyagot, ami 25% TNT-t és 74% Bárium-nitrát, 1% viaszt tartalmazó anyagot. Ezeket egy speciális elrendezéssel rétegezték egymásra, amit speciális detonátorral kötöttek össze. Ez egy mikroszekundum alatt képes volt elindítani a kémiai robbanást, ami aztán nemsokkal elindította a maghasadást. Azóta majdnem mindent meg lehet találni az atombombáról, kivétel a pontos elrendezést, és a két robbanótöltet arányát. Az Urán-235 előállítását hatalmas centrifúgákkal végzik, a plutúniumé viszont jóval egyszerűbb. Nem kell más hozzá, mint egy atomreaktor, annak is egy speciális tipusa, és természetes urán. Illetve idő, egy jól méretezett reaktor, nagyjából 30 nap alatt képes 10 kg plutóniumot előállítani( ennyi szükséges a maghasadás elindításához.

A hidrogénbomba egy kicsit másabb. Az az elrendezés, hogy atomba hője robbanása hozza létre a fúziót, azaz az atombomba "köré" deutérium-és trícium keverékét helyezik, az teljesen téves. Valóban egy atombomba indítja be a reakciót de teljesen másképpen. Az atombomba robbanása során jelentős mennyiségű röntgensugárzás keletkezik. Bármennyire is hihetlen a fény rendelkezik egy bizonyos nyomással. Az atombomba hihetetlenül erős elektromágneses sugárzást hoz létre. Ezt egy tükör fókuszálja, a hidrogénbomba egy megfelelő pontjára. Itt vagy folyékony halmazállapotú deutérium és trícium elegyére fókuszálják, vagy pedig Lítium-deuteridre. A maghasadás során keletkező neutron a lítiumot átalakítja tríciummá, és a nagy hőmérséklet, illetve a sugárnyomás beindítja a fúziót. Ez idáig az elmélet. Gyakorlatban viszont a sugárnyomás önmagában nem elég a fúzió elindításához, ezért pufferanyagokkal töltik fel azt, ami a robbanás hőjétől deformálódik, illetve növeli a hőmérsékletet. Ez általában urán-238 szokott lenni, illetve egy speciális hab. Az elrendezés viszont egyelőre katonai titoknak minősül, de nagyjából ennyit lehet tudni a két tömegpusztító fegyverről.