Ti hetedikben milyen tanulòk voltatok, mennyit tanultatok, és végül mi lett a foglalkozásotok?

Én is lusta tanuló voltam. De órákon figyeltem, ha már úgyis ott kell ülni.

Otthon gyorsan összecsaptam a leckét.Azért az átlagom kicsivel 4-es fölött volt.

A humán tárgyak voltak a mumusok, reálból tanulmányi versenyen is voltam.

Üzemmérnök lett belőlem.

Aránylag jó tanuló voltam alsóban, 4-5, de ehhez rengeteg vér és verejték kellett. A tanulás rengeteg időmet felszívta és lefoglalta a gondolkodásomat, ez valamennyire a társas kapcsolataim rovására ment.

(nyelvből és matekból versenyre is jártam, bár nem voltam nagy tehetség.)

Idővel az (felső/gimi/főiskola) az ember megtanul bizonyos technikákat: hogyan lehet valamit gyorsan memorizálni, vagy azt tettetni, hogy tudsz valamit; ez segített egy picit felszabadulni. Gimi utolsó osztályában hirtelen elfolyt a maradék motivációm (valamennyire az is belejátszott, hogy rájöttem: fogalmam sincs, merre tanuljak tovább - korábban nem hangsúlyozta senki különösebben, hogy a sulinak valami végcélja is lenne :D) és azóta mindig problémáim voltak az iskolarendszerű tanulással. Az agyam egyszerűen visszautasítja, hogy olyan információt kényszerítsenek rá, amit nem akar, vagy hogy úgy haladjon, ahogy megszabják. A főiskolát épp hogy csak el tudtam végezni, úgy csúsztam át a legtöbb tárgyon, a diplomamunkát csoda, hogy elfogadták. (Még félévet is ismételtem.) A tantárgyfelvétel és a bürokrácia amúgy is rémálmom, utálom.

Amúgy külkereskedelmi főiskolára mentem, ami a vizsgázási nehézségektől eltekintve pozitív élmény volt, és a pályaválasztásban dönteni is segített.

Rengeteg sz*r munka után 1-2 év leforgása alatt (még telemarketinges is voltam, amely ritka becstelen munkát nem is bírtam egy hétnél tovább) egy multihoz kerültem IT munkakörbe, ahol most is vagyok.

Alapvetően kielégít a munkakör: szeretem a kollégáim, nincsenek nagy igényeim, hogy én legyek Rockefeller, szeretek szemtől-szembe kommunikálni az emberekkel (és teljesen önirányított munkavégzésre/csak önmagam ellenőrzésére talán képtelen is lennék, szükségem van a visszacsatolásra), szeretem a nyelveket és szeretem, ha a feladat alapvetően egyszerű. Valamennyire próbáltam fejlődni több nyelv és szoftveres ismeretek terén, hosszú távra is, meglátjuk hogy megy. :) Sajnos nem vagyok igazából egy programozó alkat.

(a nyelveket viszont komolyan veszem)

A tanulási vágyam valamennyire visszatért az internetnek köszönhetően, és óriási mennyiségű érdekességet/információt emésztek meg, amikor csak időm engedi. Elkezdtem az interneten képezni magam, és az a célom, hogy a régi iskolai hiányosságok nagy részét is betömjem. (Ezeknek a GYIKen hasznát veszem, ill. néha a GYIK motivál, hogy mélyebben utánajárjak egy-egy témának.)

Ha azt kérdeznéd, mi a legnagyobb nehézség, a testmozgást és a munkaidőt kiegyensúlyozni. :p Sajnos ez az egy hátránya van az ülő munkának: rengeteg mozgással kellene ellensúlyozni...(Gyereket fogalmam sincs, hogyan mernék bevállalni.)

Alapvetően nem vagyok intelligens, sajnos. :( Nem tudom a figyelmemet egyszerre túl sok dolog között megosztani.

Én kidolgoztam a belemet is az iskolában. Többször nyertem matek versenyeket. Egyetemen első három félévben évfolyam első voltam. Már 2 tanulás miatti idegösszeroppanáson vagyok túl. Leszarom, milyen állásom van, de a nyugodt környezetű, stressz mentes életet keresem. Diplomás fizetést kapok, de házat így sem fogok tudni soha venni, ezért zabálom a fogamzásgátlókat és sose lesz gyerekem.

Mocsok sok felesleges dolgot kellett tanulnom.

Inkább koncentrálj arra, amiben jó vagy. Abban legyél te a legjobb. Az iskola CSAK papírt ad. A tudás benned van, és egyedül is meg tudod szerezni.