Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Hogy jöttek rá, és miből...

Hogy jöttek rá, és miből gondolják hogy a fénynél semmi sem lehet gyorsabb?

Figyelt kérdés

2015. febr. 22. 10:30
1 2 3
 1/24 anonim ***** válasza:
86%

a Michelson-Morley kísérlet az egyik első, aminek olyan furcsa eredménye lett, amit úgy lehet értelmezni, hogy a fény bármihez képest fénysebességgel megy. Ez persze még nem az, amit kérdeztél, de innen indul a fénysebesség érdemi vizsgálata.


Ezt hadd ne írjam le, utána tudsz nézni bárhol.


Ezután volt jó pár más olyan jelenség, ami magyarázatot akkor nyer, ha feltételezzük, hogy a fénysebességet nem lehet meghaladni kisebb sebességekről gyorsulva.


Zárójelben megjegyzem, azt nem tiltja semmi, hogy lehet, ami eleve gyorsabban halad a fénynél, de nem felgyorsult a fénysebesség "alól", hanem eleve gyorsabb.

De erre nincs mérhető jelenség még, puszta elvi feltételezés.

(Egy mai kortárs asztrofizikus kutató haveromtól van, mielőtt még nekem esnek a kvázi-tanultak.)

2015. febr. 22. 11:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/24 anonim ***** válasza:

Annyit tennék csak hozzá, hogy a relativisztikus összefüggésekből következik. Azokat pedig már több kísérlet ill. gyakorlati felhasználás is igazolta "kicsiben". Nincs okunk feltételezni, hogy fénysebesség körüli sebességeknél ne lennének igazak.


pl.

[link]

2015. febr. 22. 13:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/24 Wadmalac ***** válasza:
44%

Ez csak egy hasonlat, valójában nem erről van szó, de talán segít megértetni, miért BIZTOS, hogy a fénysebesség határsebesség.

Rajzolt fel magadnak deréksz. koord. rendszerben az 1/x függvényt.

Ha megnézed, minél nagyobb az x, annál jobban közelít az x tengelyhez. De a végtelenben sem fogja elérni, csak végtelenül megközelíti. A függvény képletéből is látszik, hogy sosem érheti el az x tengelyt.

A fény sebességét közelítő dolgok paramétereire (sebesség, idő, tömeg, tehetetlenség stb.) is csinált Einstein egy függvényt, amiről bebizonyosodott, hogy helyesen mutatja a valódi fizikai jelenséget, helyesen reprezentálja azt.

És ez a függvény is olyan, hogy neki a fénysebesség olyan határértéke, mint az 1/x-nek az X tengely. Végtelenül megközelíthető, de sosem lehet elérni, átlépni ugyanúgy nem.

Talán fizikusoknak fájdalmas lehet ez az analógia, de végletes leegyszerűsítéssel mutatja, hogy miről van szó.

2015. febr. 23. 09:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/24 A kérdező kommentje:
És mi az ok amiért nem lehet semmi sem gyorsabb mint a fénysebesség? vagy erre még nem jöttünk rá?
2015. febr. 23. 14:07
 5/24 Wadmalac ***** válasza:

De, Einstein bácsi rájött.

Ahogy a fénysebességhez közeledik valami, a tehetetlensége egyre nő, egyre több energia kell a gyorsításához. Pontosan fénysebességnél a test tehetetlensége végtelenné válna, tehát nincs a világon az a végtelen nagy erő, ami tudna rajta még gyorsítani.

Ez a relativitás-elmélet képleteiből következik, egy mélyebb "miért" megértéséhez ezeket kell lekövetni, megérteni.

2015. febr. 23. 14:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/24 anonim ***** válasza:

Ok? Mert ilyen a természet. A fény alapvetően különbözik a nyugalmi tömeggel rendelkező részecskéktől abban, hogy a foton "eleve fénysebességgel születik és úgy is hal meg". Azaz minőségileg mások a fényszerű trajektóriák, amit a fénysugarak bejárnak a téridőben, mint az időszerűek, amelyeket minden náluk lassabban haladó, tömeggel rendelkező testek követnek. A kettő között nincs átjárás. Végtelen nagy energia kellene egy tömeggel rendelkező részecske fénysebességre gyorsításához, végtelenek pedig a fizikában nincsenek.


De ez mind nem ok, csak szemléltetése annak, hogy fény a leggyorsabb. A fényszerű geodetikusok egyébként jól jellemzik a téridő szerkezetét. Pl. egy fekete lyuk eseményhorizontján belülről indított fényszerű geodetikus soha nem hagyja el a fekete lyuk környezetét. De ha egy kicsivel kijjebb indítod el a fényt, akkor már van olyan geodetikus, amely mentén elhagyhatja.


Információt sem tudsz fénysebességnél gyorsabban küldeni, mert abból következne az is, hogy a múltba is tudnál küldeni, amit jelenlegi ismereteink (és az időről való premisszáink) kizárnak.


De ha belegondolsz, akkor lehet, hogy inkább az szorulna magyarázatra, hogy miért ne volna egy határsebesség, amit nem tudsz átlépni? Különben minden olyan gyorsan terjedhetne elvileg, amilyen gyorsan csak lehet, nem lenne felső határ, a fény is hol így, hol úgy terjedne, és egy totál káoszba fulladna az egész Univerzum.

2015. febr. 23. 14:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/24 Wadmalac ***** válasza:

"nem lehet semmi sem gyorsabb mint a fénysebesség"

ezt már írták feljebb, de ELVILEG lehet valami gyorsabb a fénysebességnél, de a fénysebesség nem léphető át.

A feltételezett tachionok például elméletileg gyorsabbak a fénysebességnél. De a fénysebességet, mint határt átlépni nem lehet.

2015. febr. 23. 14:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/24 Tom Benko ***** válasza:
Egyrészt egy csomó kísérleti adat szólt mellette. Lorentz megpróbálta ugyan ezeket fizikai hatásokkal magyarázni, de túl sok előzetes feltételezést kellett bevezetnie. Ugyanakkor Poincaré megvizsgálta a klasszikus mechanika matematikáját, és azt találta, hogy a Galilei-transzformációk (amikkel áttérünk egyik rendszerről egy másikra) nem alkotnak csoportot. (Ez egy matematikai, pontosabban algebrai fogalom, kicsit hosszú leírni, de az a lényeg, hogy két trf. egymás után hogyan hat.) Helyette talált egy olyan leírást, ami viszont előrevetítette, hogy van határsebesség. Ennek levezetését megtalálod Hraskó Péter könyvében. Einstein kettejüktől függetlenül pedig összhangba hozta a kettőt: a Poincaré által felírt Lorentz-csoport Jó leírását adja a természetnek minden előfeltétel nélkül (ilyen pl. az éter), de ebben az esetben a fénysebesség határsebesség. Ugyanezen egyenletekből pedig egyszerűen levezethető, hogy a fénynél nagyobb sebességgel mozgó információ sértené az okság elvét - a következmény megelőzheti az okot.
2015. febr. 24. 07:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/24 Wadmalac ***** válasza:

"a fénynél nagyobb sebességgel mozgó információ sértené az okság elvét - a következmény megelőzheti az okot"

A kvantummechanika azért eléggé ezen a határon billeg, nem?

2015. febr. 24. 12:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/24 anonim ***** válasza:
100%
Kvantummechanikában nincs olyan kísérlet, amely arra utalna, hogy a következmény megelőzné az okot.
2015. febr. 24. 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!