Miért ennyire ellenkező a reál és a humán tudományok fontosságának megítélése a társadalomban?

Engem amúgy tökre nem érdekel, hogy ki miben leli az örömét, meg mit szeretett volna tanulni, vagy épp nem tanulni.

Azzal lehet kikergetni a világból, hogyha az ógörög művészettörténész tanár mesterdiplomás a rendszert okolja, hogy nem lehet megélni.

Ha ilyen pénz centrikusak vagyunk mi a rákért a szívünkre hallgatunk a pályaválasztáskor? El lehet menni sok (élő) nyelvet beszélő mérnöknek vagy közgazdásznak, és akkor lesz pénz.

Ja az nehéz, meg munka van benne...

Amúgy ki az a társadalom? Az a 9 millió ember aminek a fele érettségivel se rendelkezik?

Gondold el, egy "laikus" mennyire képes átlátni egy szakismeret értékét. Semennyire.

De az általános műveltség nem szakemberhez kötött.

A helyesírás, alapvető irodalmi, történelmi ismeretek az általános alapműveltség területébe tartoznak. Ezt MINDENKINEK illene ismernie.

Egy olyan ember, aki mondjuk nagyon jó szakember egy bizonyos műszaki területen, de borzalmas a helyesírása és mondjuk bután néz egy olyan mondatra, ami tartalmazza mondjuk Damoklész kardjának említését, simán nézhető unintelligens tanulatlan bunkónak.

Az emberközi kommunikációnak vannak bizonyos alapfeltételei ahhoz, hogy valakit a beszélgetőpartnere pozitívan értékeljen első benyomásra.

Ez olyan, mint ahogy valakit már megszólalása előtt negatívan értékelsz, ha igénytelen a külseje, mosdatlan, büdös stb.

Amit te a kérdésedben említesz, nem tudományterületek közti értékelési különbség, hanem az alapvető műveltségi és a szakirányú képzettségi minősítő jelek közti különbség. Az alapvető műveltségi szint az, amit a legtöbb ember a leggyorsabban fel tud mérni kommunikáció esetén. A szakmai képességek vagy később derülnek ki, vagy (illetve és) átlagember számára felmérhetetlenek.

Az alapvető műveltség a kommunikációban a te ápolt megjelenésed, ami az első benyomásokat szüli.

És nem csak ezért illik erre adni.

Tényleg illik ezzel rendelkezni.

Az általad példaként felemlegetett műveltségi pontok valószínűleg általános iskolai ismeretek, mindenkinek meg kellene, hogy legyenek.

Mindenesetre erősen kétlem, hogy mondjuk a határozói igenév miatt bunkónak néznek valakit, de pocsék helyesírás miatt, vagy, ha semmit nem mond neki Deák Ferenc, Széchenyi neve, vagy fogalma sincs, miért kerül szóba Trianon, vagy a Don-kanyar, na az még a legobjektívabb partner előtt is rosszul indulhat. Az már kellemes csalódás, ha valaki tudja, miért írom most kis betűvel: nemecsek. :)

Egy dolog Deák és Széchenyi, de mit tudunk azon kívül rólunk, hogy láttunk már 5 és 20 ezer forintos bankót? Ki tudná most hirtelen leírni, hogy miről szólt a Hitel? Vagy milyen közéleti hatása volt a passzív ellenállásnak?

Szerintem nem sokan.

Tudjuk ki volt Széchenyi hát persze... a szakállas tag az akadémiával... :)

Hát azért még nem köveznék meg senkit, ha a komplett érettségi tételt nem tudja róluk eldarálni. :D

De bizony sajnos szerintem jelentős hányada országunknak még a pénzen, képről sem ismeri fel őket. Ha meg igen, akkor azt már csak tippelgetni fogja, ki is volt, író, vagy zenész vagy mi a fene...

De az meg azt jelenti, hogy kb kettesre tudna a történelemről beszélni.

Akkor most miről beszélünk?

Persze legyen alap történelem meg magyar műveltségünk, de nem kéne semmibe venni a többit. Egyáltalán nem érdekli az embereket pl. a matek meg a biológia műveltség, mert jajj hát az nem tartozik oda. (Mert rengeteg embert nem érdekli vagy nem tudja, és akkor az már nem is kell.)

Én azért személy szerint elborzadok, amikor valaki a boltban ezres nagyságrendben nem tudja kiszámolni, hogy kábé mennyit fog fizetni, vagy úgy diétázik hogy külön tart szénhidrát, meg keményítő napot...

Egyetértek az előző válaszolóval, kicsit egyensúlytalannak érzem az arányokat abban, amit ma általános műveltségnek tartanak. Viszonylag sok a humán (ami persze fontos, és egyébként ezt is roppant kevesen ismerik) és nagyon kevés reál tudás. Ahogy a kérdező is írja, sokan szinte dicsekednek a reál tudás hiányával (elég, ha a köznevelésért felelős államtitkárunk legutóbbi csodás megnyilvánulására gondolunk).

Ugyanakkor én úgy érzem, a természettudományos gondolkodás elsajátítására, a legalapvetőbb ismeretek megszerzésére mindenkinek nagy szüksége volna - elég, ha különböző csodaszerekre, homeopátiára, pí vízre, stb. gondolunk.

Valóban, visszaolvasva lehet máshogy is érteni a kérdést. Én első körben úgy értelmeztem, ez valaki panasza, aki mondjuk reál tárgyakban jó, de pocsék helyesírása, hiányzó általános műveltsége miatt lenézik, ezen kesereg.

De ha más szemszögből visszanézem, valóban, azt el kell ismernem, a reál-ismeretek hiánya nagyon általános és sajnos, valóban társadalmilag elfogadott dolog.

Tényleg, általános beszélgetésben nem is butának tűnő emberekről derül ki környezetemben is sorozatban, hogy képtelenek fejben egyjegyű számoknál nagyobbat összeadni, sőt, papíron sem, 15+28 szintű számításoknál is kapkodnak a számológép után, rácsodálkoznak, hogy a hegytetőn 90 fokon felforr a víz, azt hiszik, az űr = súlytalanság, fogalmuk sincs az árapály-jelenség okáról, csodálkoznak, miért nem lehet a vizet meggyújtani stb.

Tény, hogy ezek is ugyanúgy alapismeretek (én a kérdés első olvasásakor nem ilyen szintű műszaki hiányosságokra gondoltam), mint a helyesírás stb. És valóban nagyon nagy mértékű az általános hiányosság ezen a területen.

Szerintem ez az oktatásunk hibája.

Csak a műszaki szakiskolák koncentrálnak valamennyire a reáltárgyak megfelelő képzésére, a gimnáziumokban is általában klasszisokkal szigorúbb a humán tárgyak oktatása, számon kérése, mint a reál tárgyaké.

Én műszaki technikumban végeztem anno, ott a matematika, fizika, kémia és persze a szakirányú műszaki tárgyak színvonalán volt a hangsúly. Az más téma, hogy ehhez társult egy szadista szinten maximalista töri-magyar tanár, úgyhogy az sem maradt háttérben.

Szerintem óriási hiba volt az, hogy a fizika kiesett az alapvetően kötelező érettségi tárgyak közül, csupán választható. Óriási hiba volt, hogy generációkon át nem volt része az ált. iskolás tantervnek a szorzótábla megtanítása.

Óriási hiba, hogy a diákok előbb vehetnek számológépet a kezükbe, mint igazán szükség lenne rá. (nekünk még a négyjegyűből kellett tudni gyököt vonni, mint a pinty és mellesleg a papíron gyökvonást is tanultuk, a négyjegyűből szögfüggvényezni stb., számológép totál tilos volt, csak szakmai órákon használhattuk).