Miért félünk a haláltól, ha születésünk előtt is
csak egy "nagy semmi" volt, csakúgy, mint ami a halál
után lesz?
A különbség csupán annyi, hogy a születésünk után kialakul a tudatunk! Hát nem attól félünk, amit nem ismerünk? Dehogyis nem!
2010. márc. 4. 09:07
Hasznos számodra ez a válasz?
Fején találtad a szöget. Félni csak annak van mitől, aki elhiszi azt, hogy van mitől félni.
2010. márc. 4. 09:14
Hasznos számodra ez a válasz?
Én nem félek a haláltól, de félek attól, hogy fájdalmas lesz.
A másik, amíg nem volt családom nem nagyon érdekel, hogy másnap mi történik velem. de most hogy van két gyerekem inkább azt sajnálnám, hogy nem látnám őket felnőni.
Ez sokkal rosszabb lenne.:-(
2010. márc. 4. 09:55
Hasznos számodra ez a válasz?
Egészen egyszerü. Azért félünk a haláltól, mert ott vége van az életünknek, nincs tovább. Ez a létezö legrosszabb ami történhet, hogy örökre elveszik minden egyes ember elöbb-utóbb. A halálban pont az a félelmetes, hogy nincs utána semmi. Ha várna a mannyország, vagy akár a pokol (vagy akámi más) akkor rögtön nyugodtabb lenne az ember, hiszen tudná, sem ö sem a szerettei nem szünnek meg örökre. A mélyen vallásos emberek általában nem is félnek a haláltól, mert az számukra nem a vég.
2010. márc. 4. 11:01
Hasznos számodra ez a válasz?
5/12 anonim válasza:
Én azért féltem a haláltól korábban, mert nem tudtam milyen lesz, mi van utána. Mióta tudom (tapasztaltam) hogy semmi nincsen csupán egy olyan nyugalom, amire minden porcikámmal vágyom, azóta nem félek. Ha eljön az ideje és ismét meghalok (immár véglegesen), akkor nem fogok félni. Ugyan vége lesz mindennek ami életemben jó volt de ugyanakkor tudom, hogy nem vár rám valami még rosszabb ami örökké tart.
2010. márc. 4. 16:10
Hasznos számodra ez a válasz?
Nem azért félünk, mert nem lesz semmi, hanem azért félünk, mert tudjuk, hogy milyen a "valami".
Édesanyám is boldog volt gyerek nélkül 20 évesen, most mégse túl boldog, hogy elköltöztem.
Amit megszereztünk (és jó), azt nem szeretjük elveszíteni, ennyi...
Ez nem túl tudományos válasz... úgyhogy képzelj a végére egy hosszú evolúciós fejtegetést, hogy miért is jó ragaszkodni az élethez, meg úgy egyáltalán a megszerzett dolgok megtartásához. (az öngyilkos (vagy halállal kapcsolatban közömbös) hajlam nem túl előnyös evolúciós szempontból.)
2010. márc. 4. 16:13
Hasznos számodra ez a válasz?
én azért félek, mert attól rettegek hogy eltemetnek és felébredek a koporsóban. aztán félek attól a pillanattól is, hogy meghalok. ha eszembe jut mindig azzal nyugtatom magam, hogy az is csak olyan, mint az elalvás, arra a pillanatra sem emlékszel reggel és a halál is csak olyan semmi, mint az alvás. ettől még rettentő a gondolat. annyira rövid az idő. hinni akarok, hogy nem csak ez, nem csak ennyi az élet. másrészről viszont tudományosan felfogom, hogy megszületünk, meghalunk s közben szolgáljuk a fajfenntartást különösebb cél nélkül(ahogy az éllőlények teszik évezredek óta). engem rémiszt, az biztos, de igazából nem tudok rá racionális magyarázatot adni, ám az biztos, hogy hamvasztást akarok.
2010. márc. 4. 18:20
Hasznos számodra ez a válasz?
A haláltól való félelem az élőlények számára ösztönös, mint a túlélés, bármit, bármeddig megtesznek az élőlények a fennmaradásért, életért.
2010. márc. 5. 09:18
Hasznos számodra ez a válasz?
Azért félünk mert az egyetlen dolog ami biztos hogy elkerülhetetlen!Az emberek többsége szeret élni!
2010. márc. 5. 10:07
Hasznos számodra ez a válasz?
Azért félünk a haláltól, mert:
1. Nem tudjuk, mi lesz utána. Csak az nem fél, aki biztosan hiszi, hogy nem lesz rossz.
2. Tudjuk, hogy egyszer majd meg kell halnunk. Ha nem tudnánk, akkor nem félnénk annyira.
2010. márc. 5. 17:13
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza:
válasza: