23 évesen még kezdhetek tudományos karrierbe úgy, hogy csak most kezdek belemélyedni egy területbe?

Leginkább úgy határoznám meg magam, hogy olyan jó képességű srác vagyok, aki a középiskolai évei alatt kissé "hibernálódott". Mindenből hoztam egy jó szintet (szinte mindenből ötös voltam), csak magánéleti dolgokon való rágódás meg szorongás miatt nem nagyon feküdtem rá a karrierépítésre.

Felvettek egy világszínvonalú egyetemre külföldön, de betegség miatt ott kellett hagynom, haza kellett jönnöm. Jelenleg egy olyan szakot végzek, ami piacképes végzettséget ad, de egyáltalán nem szeretem. Ezért mellette vendéghallgatóként bejárok máshova is, ami jobban érdekel.

Úgy érzem, megvan bennem a lehetőség, hogy kutató, egy szakterület kiválósága legyek, csak eddig volt valami fal, ami ezt megakadályozta. Ha most, ezekkel a képességekkel hozzákezdek, lehet még belőlem valami? Sok korombelit ismerek, akik már nagyon komoly eredményeket értek el és sokkal előrébb vannak ilyen téren, mint én, ezért bizonytalanodtam el. Lépten-nyomon úgy érzem, hogy rengeteg ziccert kihagytam, rengeteg olyan lehetőség mellett mentem el, amit mintha rám szabtak volna. Pl. egyik általános iskolai tanárom ajánlgatta, hogy jelentkezzek az ország egyik legjobb gimijébe, de a szüleim nem nagyon akarták, mert az "versenyistálló" és féltek, hogy nem fogom bírni. Ilyen és ehhez hasonló okok miatt maradtam le, úgy érzem. Nem hittem eléggé magamban. Ezenkívül nagyon sok mindent akartam, és nem tudtam eldönteni, mibe érdemes a leginkább energiát fektetni, így végül kissé két szék között kötöttem ki. A legnagyobb eredményem, amit fel tudok mutatni egy országos OKTV-döntő és a felvétel az említett egyetemre.