Egy emberi idegrendszer miért különbözik egy áramkörtől memóriával?

A robotoknak nincs sem elméje,sem lelke.

Ezeket biológiailag / fizikailag nem lehet létrehozni.

Csak sok sok beletáplált viselkedésmintával hasonlónak tűnőt.

Az elektronikus áramkörök eléggé más elven működnek, mind az agy. Lehet párhuzamot vonni, de csak elméletben, nagyjából. Például mondhatjuk, hogy az agy egy nagyon bonyolult kombinációs hálózathoz hasonlít, nem kevés kémiai információval megspékelve, de még így is messze vagyunk az igazságtól.

A léleknek nincs igazi definíciója, nem tudományos fogalom. Az elme is egy fura kifejezés, jelenthet tudatot, észt, szellemi "erőforrást", stb.

Ha egyszer létrehozunk egy olyan mesterséges intelligenciát, ami külsőleg teljesen megkülönböztethetetlen lesz egy embertől, akkor sem fogjuk megtudni, hogy van-e "lelke" vagy öntudata. Egyszerűen nincs rá mód. Még egymásról sem tudhatjuk, csak feltételezzük.

Mivel jelenleg hasonlót sem tudun kalkotni a kérdés szerintem inkább filozófiai.

A legnagyobb gond az hogy jelenleg fogalmunk sin hogy működik pontossan az agy, ezért lemásolni sem tudjuk. Az már egy másik probléma hogy a jelenlegi ismereteink szerint nem digitális áramkörhöz hasonlóan működik, egyáltalán nem biztos hogy megvalósítható ezekkel. (Talán egy szovtverrel menne a dolog virtualizációval)

Teljesen eltérő az agy és a számítógép működése. A számítógép egy olyan rendszer, ami nagyon leegyszerűsítve előre meghatározott utasításokat hajt végre. Az adatok a winchesteren vannak elraktározva, innen a memóriába kerülnek, ami ideiglenesen raktározza őket, és a processzor aztán a programok utasításainak megfelelően elvégzi a matematikai számításokat. Ha nem adsz meg utasítást a számítógépnek, akkor nem is fog semmit csinálni. Mindent, amit a számítógéped csinál, azt egyszer valaki megprogramozta. Tehát például, ha megnyitsz egy böngészőt, és futtatod, akkor az eleve feltételezi, hogy a böngészőt valaki "megírta", és te valójában egy utasítássort adsz a gépnek, amit ő bináris kód formájában értelmez, és lefuttat, aztán pedig valami megjelenik a monitorodon. Persze ahhoz, hogy ez működjön nem árt egy operációs rendszer sem, ami kvázi - nagyon primitíven - elvégzi a tolmácsolást közted és a gép között.

Nos, az agy nem ilyen. Az agy külső utasítások nélkül is tökéletesen működik, és egy hosszú evolúciós fejlődés eredménye. Persze e nélkül a külvilággal való kapcsolattartás, annak érzékelése nem is lenne lehetséges, de ha valaki nem képes reagálni a külvilágra, az evolúciós szempontból máris vesztes helyzetben van. Nem véletlen, hogy az intelligencia fejlődése ilyen meghatározó a természetben. Igazából egy ló fejletebb intelligenciával bír, mint sok egykor élt dinoszaurusz. A teljes idegrendszernek ennél persze jóval több feladata van: fenntartani a test különféle funkcióit (emésztőrendszerek működtetése, légzés stb). És persze felfogni a kívülről jövő információkat. Na, most itt az emberi agy egészen máshogy működik, mint egy gép. Ott van például a szem. Amit látunk, azt fel tudjuk idézni, úgy többnyire. De például egy kamera rögzíteni tudja a képet. Ekkor pontosan visszanézhetőek az események. Na, te pont nem így működsz, ugyanis az agy nem csak rögzíti a külső ingereket, de fel is dolgozza és értelmezi azokat. Ennek köszönhetően az emlékeink sem teljesen pontosak, egész egyszerűen képtelenek vagyunk egy képsort pontosan visszaidézni. De a számunkra fontos dolgokat, a lényeget, el tudjuk mondani. Képesek vagyunk kiszűrni a lényegtelen, felesleges információkat. Erre egy számítógép nem egészen képes. Ha túl sok felesleges programmal rakod tele, akkor lelassul, és maximum a rendszer is annyit tud felajánlani, hogy a régen használt programokat letörli, de ehhez persze megint programra van szüksége, ami előre megadott paraméterek alapján elvégzi a törlést. Az agy ezzel szemben a felesleges információk szűrését automatikusan végzi, és képes utólag újraértelmezni múltbeli információkat, ha az szükséges. Tulajdonképpen nem nehéz kitalálni, hogy ez evolúciós szempontból előnyt biztosított nekünk a többi élőlényhez képest. De ezek olyan dolgok, amiknek megértése eléggé nehéz.

Vagy ott van az asszociatív gondolkodásmód. Ez az ember nagy előnye. Képesek vagyunk fogalmakat, gondolatokat, érzéseket összetársítani egymással. Így működik a nyelvünk is, ami segítségével kifejezzük magunkat. Nem véletlen, hogy a mai napig nincs tökéletes fordítóprogram. A gép ugyanis nem tudja értelmezni azt, hogy mit takar az a szöveg, amit én angolra akarok fordítani. Valójában a google fordító, ami mondatokat fordít is csak gyakoriságon alapuló algoritmusok alapján dolgozik, ezért van az, hogy a ritkábban használt kifejezéseket rendre elrontja. Valamiért az ember képes nyelvet tanulni, a gép nem. A nyelvtanulás ugyanis szintén értelmezéssel jár, és persze asszociatív képességekkel. A nyelvtanulás során megtanuljuk, hogy milyen szituációkban, milyen helyzetekben hallottunk egyes fogalmakat, és a hasonló szituációkban már önállóan használjuk őket. Azért tudod, hogy mit jelent azt, hogy "gázt adni", mert hallottad egy szituációban is. Nem lennék meglepve, ha képi asszociáció is társulna hozzá, amiben megjelenik egy autó képe, esetleg a gázpedálé, sőt magáé a mozdulaté, ahogy egy láb lenyomja a gázpedált. Az ilyenfajta asszociációkra a gépek nem igazán képesek.

Ez az emberi agy egy érdekes tulajdonságából fakad, ugyanis képes arra, hogy látszólag mindenféle logikát nélkülözve bár, de előhívja a különböző információkat. Persze, ennek is van logikája, de egészen más módon hív elő az agyunk információkat, mint mondjuk egy számítógép. Ez megint azt mutatja, hogy korántsem olyan egyszerű leutánozni az agy működését, mint azt elsőre gondolnánk. Már a legalapvetőbb dolgokban is eltér egy számítógéptől. És itt nem elég annyit csinálni, hogy növeljük a processzorok számát, emeljük a memória nagyságot, megnöveljük gigantikus méretűre a tárhelyeket, mert az alapvető logika más, amivel működnek. Egy számítógép például gyorsan számol, és erre jó is, sőt pont, hogy ezért az egyik leghasznosabb találmányunk. De az emberi agy másban jó, például az asszociációs képességei messze jobbak, mint egy számítógépnek, ha a számítógépnek van olyan egyáltalán. Ez pedig már olyan különbséget jelent, amik a működésük alapjaiban vannak. Tehát a két rendszer teljesen más.

Az is érdekes, hogy az emberi agy képes arra, hogy bár megvannak a részei, tudjuk, mely terület miért felelős, de mégis valahogy egy egységként tud működni, és bár más agyterületek használata kell egy vers értelmezéséhez, mint mondjuk egy matekpélda megoldásához, de mégis az agy képes eldönteni, hogy melyik területet kell használnod, méghozzá anélkül, hogy te bármiféle változást érzékelnél ezzel kapcsolatban. Egész egyszerűen fantasztikus, ahogy működik.

Ha gépekkel ezt akarjuk leutánozni, akkor viszont nem lesz elég csak és kizárólag programokat írogatni, hanem az agyat kell tanulmányozni, és még az is lehet, hogy új fajta informatikai személetre lesz szükség.