Kémiai szempontból összetett anyagoknak összetett vegyjelük van vagy sem?

Mert?

Összetett anyag: víz. H2O

Hidrogén és oxigén elemből áll, H és O.

Akkor mi is a válasz?

Elő kéne ám venni azt a kémia tankönyvet a párna alól.

Mondjuk olyan hogy összetett vegyjel nincs. A vegyjel az elemek jelölése (vagyis összetett anyagnak nincs), a H2O az képlet.

Az összetett anyagok közé nem csak vegyületek tartoznak (a víz az vegyület, a vegyületeknek van képletük), hanem keverékek, oldatok is. Pl két elem keveréke vagy két vegyület keveréke. De a keverékeket sem vegyjellel, sem képlettel nem lehet leírni, azaz pl hélium és argon 3:1 arányú elegye sosem lesz He3Ar. (Csak lépzeljük el azt, hogy olyan keverékünk van például, amiben az egyik anyagból milliószor több van, mint a másikból. Akkor mondjuk He1000000Ar lenne a képlete? Ezért az ilyeneket már eleve rövidítik, ppm, oldatok esetében meg még nagyobb bajban lennénk egy pM-os oldattal. Hogy írnánk le a só 1 pM-os oldatát (H2O)xxxxxxNaCl formában, ahol xxxxxx egy valamilyen szám?)

Öhmn... Na igen, ez a kérdés, hogy mit értesz "kémiai szempontból összetett anyag"-nak?

A vegyületek tűnnek a leginkább ilyen anyagoknak, azaz több elemből felépülő, anyagok, ahol az atomok között elsőrendű kölcsönhatások hatnak. Ezeknek képlete van. Legegyszerűbben igen, ezeket az összetevők vegyjelének "összetevésével" jelöljük, azonban mégsem mondanám, hogy ez "összetett vegyjel" lenne.

Már az alapmondat, kémiai szempontból összetett anyag fogalma is definícióra szorul.

Milyen kémiai szempontból?

Csupán annyi ,hogy egy adott térfogatnyi anyag több elemet tartalmaz?

Vagy tényleg egyértelműen vegyületeket akar jelenteni?

És tényleg rossz az összetett vegyjel kifejezés is.

Sajnos így a kérdés pontosan nem megválaszolható, maga a kérdés hibás.