Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Az államalapítás után magyarok...

Az államalapítás után magyarok kb. meddig gyakorolhatták még titokban a régi vallást, mikorra lehet datálni hogy teljesen kivesszen?

Figyelt kérdés
2017. nov. 27. 18:24
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:
54%
Nekem a töri tanárom annak idején azt mondta hogy egészen a kori újkorig voltak titokban ilyen vallásúak, bár nyilán nem nagy számban.
2017. nov. 27. 18:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 anonim ***** válasza:
100%
Datálni nem lehet pontosan. De amíg olyan számban voltak, hogy foglalkozni kellett a dologgal, az Szent László uralkodása. Könyves Kálmán idejére már nem számottevő a létszámuk, gyakorlatilag megszűntek.
2017. nov. 27. 18:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 A kérdező kommentje:
én eddig egy véleményt hallottam hogy kb. Könyves Kálmánnál szűnt meg végleg. a kora újkoros dolgon viszont nagyon meglepődnék, hiszen amilyen erővel tombolt a kereszténység, még ez a néhány évtized is meglepett
2017. nov. 27. 18:45
 4/13 EagleHUN ***** válasza:
9%

Egyetértek kérdező 3.asként adott válaszával.

Kizárt hogy az újkorig kihúzták volna, ami a késő középkorban volt az eretnekséggel kapcsolatban ezt kizárja.

Persze van egy két részlet amiről sejthető hogy egyszerűen beolvadt a helyi keresztény kultúrába és mai napig fent maradt mint népszokás.


Meg pl nyelvek túlélése sokkal tovább tartott mint vallásoké. A Kunokról tudjuk akiket a tatárjárás után költöztettek be, hogy a nyelvüket az 1700-as évekig volt aki beszélte. Tehát jó 500 éven át.


Én őszintén sajnálom hogy pl az egykori sámánok orvosi tudása. Vagy az akkoriak pl ílykészítő tudása odaveszett. Ez az igazán nagy nemzeti kár. Igaz utóbbit sikerült rekonstruálni sírleletekből...

2017. nov. 27. 19:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 A kérdező kommentje:
a kérdés miértje igazából csak fantáziálás, nem tudom lehetett-e rá példa de ki tudja végülis, arra gondoltam hogy a korai folyton utazgató királyok, hercegek, főnemesek, ha belebotlottak véletlenül egy ilyen szertartásba a korai időkben, mit gondolhattak? ha próbálom gyakorlatiasan nézni, minden emberben van egy természetes kíváncsiság, hogy hathatott ez az idegen múlt, nem érezték úgy hogy valamit elvesztettek az új szemlélettel? vagy az erős keresztény nevelés egyértelműen kiirtott bármi mást bennük mint Istvánnál lehetett kb. és rossznak, ártónak, idejétmúltnak tűnhetett alapból?
2017. nov. 27. 19:36
 6/13 EagleHUN ***** válasza:
52%

Olyan szinten kiirtották a tudást, hogy a tatárjáráskor azzal a módszerrel vertek meg minket a tatárok, amivel bő 2-300 évvel korábban mi vertük Európát.


Ha a katonai tudásban ekkora "tisztogatás" történt, akkor el lehet képzelni a vallás terén mit műveltek.


Az István utáni első 100 évben kb Könyves Kálmán idejére alig maradt ezeknek az ősi dolgoknak élő tudója. De akkor még azért voltak elvétve és titokban.


Valamikor 1100 és 1242 közt halhatott meg az utolsó olyan ember akit még sámánok leszármazottjának lehetett nevezni.


De ez csak az én tippem. Ezt kideríteni már nemigen lehet. Nagyon nagy szerencsével talán lehetne találni olyan sírokat melyekben a melléklet esetleg utalhat ilyesmire.

2017. nov. 27. 20:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 anonim válasza:
0%
Bármilyen jó is volt az ősmagyarok, sámánok stb. tudása az újkornak, úgy civilizációnak nem feleltek meg, mint a dinoszauruszok, ki kellett halniuk, most is hasonló a helyzet, aki nem alkalmazkodik nem éli túl.....
2017. nov. 27. 21:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 anonim ***** válasza:
László király (családi történetek alapján) még tudhatott arról, hogy a pogányok hol áldoznak, például forrásoknál, akkor ha a megfelelő helyen belebotlott valamibe, ami úgy nézett ki, hogy ott áldoznak, nem nagyon lett volna mentségük a pogányoknak, nem tudták volna kimagyarázni magukat. Az ítélet halál lett volna, amit a király és kísérete nyomban végre is hajtott volna.
2017. nov. 27. 21:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 anonim ***** válasza:

Egyébként ez a dolog, hogy IV. Béla idején a saját honfoglaló módszereinkkel vertek szét minket a tatárok, mára már eléggé meghaladott, ennél sokkal árnyaltabb elgondolásaink vannak a magyar hadsereg összetételéről. Az biztos, hogy a magyar haderő soha nem lett olyan, mint a nyugati, hogy nehézpáncélos lovagseregként kelljen elképzelni (egyébként a nyugati seregek sem csak nehézpáncélosokból álltak, de ebbe most ne menjünk bele). A magyar haderőben az Árpád-korban komoly szerepet töltöttek be a könnyűlovas elemek, ilyen értelemben úgy kell elképzelni a sereget, mint átmenetet nyugat és kelet között.


Gondoljunk bele abba is, hogy Magyarország keleti határai folyamatosan érintkezésben álltak a nomád népekkel (besenyők, kunok stb.), és ezekkel folyamatosan háborúztunk is, elég meredek ezek után azt képzelni, hogy teljesen elfelejtettük volna, mi az a nomád taktika.

2017. nov. 28. 00:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 anonim ***** válasza:
Azt lehagytam, hogy az a tény, hogy a magyar haderő szekértáborba húzódott a muhi csatában az ellenség elől, minden, csak nem a nyugati lovagi harcmodorra jellemző taktika...
2017. nov. 28. 00:39
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!