Mi kell egy kísérlethez, hogy az eredménye hiteles legyen?

Utolsóhoz.

Nem fér bele, mert ember vagy. Megszokod, olyan helyeken is használod, ahol nem kéne. És ez itt Magyarország, a reklámok és egyéb féleszű erőszaktevők amúgy is agyonnyomnak vele úton útfélen, ha kell, ha nem. A bámész tömeg pedig, amelyiknek semmiféle kapaszkodója, meg lesz győződve, hogy így helyes.

Ezzel gyakorlatilag egy zagyvanyelvet támogatsz. Te érted, te tudsz különbséget tenni, de e tömeg nem. Amikor pedig a bunkóság lesz a köz szemlélet, akkor egyben az norma is lesz, és te lógsz ki. Ne segítsd ezt elő.

Beszélj angolul (vagy más nyelven) ahol az kell. Beszélj sok idegen szóval megfelelő körökben. Ez azonban a köz fóruma, itt ha lehet, mutass példát míves beszéddel. Inkább téged utánozzanak, mint ostoba reklámhősöket, vagy beszélni sem tudó perc-celebeket.

A tudományos közeg egyébként pont olyan, mint a társadalmak. Nálunk emberileg például egyre lefelé menetel egyre nagyobb réteg. A folyóiratok pedig akár szeretik akár nem, a piacról élnek. És színvonaluk erősen függ a vezetésüktől.

Ezért vannak olyanok, amelyek pontos közléseket követelnek (egyre reménytelenebbül), mások meg magas impakfaktorral (hivatkozási mutatóval) is közölnek gyenge, sőt hibás cikket, ha így követelik az érdekeik.

Ami pedig a hitelességet illet, itt sem szabadulhatunk a piactól. Ha egy kutatás ígéretes, próbálják úg y közölni, hogy a szakmai krém értse, de megismétléséhez sok idő kelljen. Az ok elég egyszerű. A kutatásokhoz is, azok gyakorlati hasznosulásához is sok idő kell. Néha azért mert bonyolult, néha meg pénzt nehéz szerezni. Ezért itt is nagy a verseny, a tisztességtelen is. Lenyúlják a jó ötletet. Ezért a piaci szempontok, a konkrét körülmények és a kutató ambíciói vegyesen hatnak, a cikkírónál és a bírálónál egyaránt.

Őszintén megmondom, nekem erre sem energiám és sem időm nincs, hogy erre figyeljek.

Értelmes szakmainkörökben senki nem fogja használni a kollegiális lektorálás szót, mert értelmetlen. Hidd el, előbb fogja megérteni egy laikus a peer review szót, mint egy olyan kényszerfordítást, amit pont a szakma nem használ.

Egy kutató agya 100%-ig terhelt szinte folyamatosan. Pont azért mert rettetően figyelni kell a kísérleteknél, a dokumentációnál, és a közlésnél is.

Egyszerűen nem fér bele, hogy valaki kényszerfordításokkal terhelje az agyát. A laikusoknak, az internet világában pedig elsődlegesen az fontos, hogy rá tudjon keresni az adott fogalomra, amit lát.

A kényszerforsítások használata pont ezt lehetetleníti el, mert a magyar szakirodalom sok helyen minimális, vagy félrevezető áltudományos baromságok jönnek ki. Számtalan példát tudnék hozni, hogy a magyar fordításra próbált rákeresni az illető, majd beírta Google Translate-be, és természetesen nem talált semmi információt.

Tehát továbbra is bíztatoj mindent kutatás és tudomány iránt érdeklődőt, használjon nyugodtan kevert kifejezéseket. Sokkal egyszerűbben elérhető a kívánt információ, a szakszavakat használva. Sok esetben pedig szigorúan tilos fordítani, mert zagyvaság lesz a vége.

Milyen érv szól az elbutulás mellett, de most komolyan?

Mérnök vagyok és neurobiológus, ipari területen is dolgoztam/dolgozok félig. A szakmának és a tudománynak angol a világnyelve és pont.

A praktikusság, a pontos információtartalom és a globális tudásanyag ezerszer fontosabb a magyar nyelv szépségeinél ezesetben.

Eleget küzdöttem már a szakújságírókkal a borzasztó helytelen félrefordítások miatt, amik egyszerűen hibásak és félrevezetik az embereket. A szakzsargon nagyrészét egyszerűen nem is lehet lefordítani, vagy ha igen, nincsen egységes magyar kifejezéstár ezekre. (Mert a kutya sem használja a kutatók közül). Ha nincs egységes, szabványos fordítás, akkor önkéntelenül is félreértésekhez és hibákhoz vezey. + ne a bölcsészek döntsenek már a helyes kifejezésekről.

Ott a szépirodalom, az esztétika, egyéb művészetek, amit egy értelmiségi ember ugyan úgy művel. Ott van helye ennek a felvetésnek, hiszen az a nyelv szépségeiről szól.

Ezen témában pedig minden eseben az angolt kéne forszírozni. Már a középiskolában is angolul oktatva a természettudományokat. Rettentően nehéz szembesülni az egyetemen /szakmao területen később az angol szakzsargonnal.

Nem ettől fog elhalni, a magyar nyelv, ez biztos.

"Milyen érv szól az elbutulás mellett"

Például az, hogy lassan egy normális nyelv sincs nálunk, amit mindenki jól ismerne.

"A szakmának és a tudománynak angol a világnyelve és pont."

Akkor beszélj angolul.

Más kérdés, hogy azt nem mindenki érti itt - és pont az érti kevésbé, akinek nagyobb szüksége lenne a tudásra.

"A praktikusság, a pontos információtartalom és a globális tudásanyag ezerszer fontosabb a magyar nyelv szépségeinél ezesetben."

Ez akkor lenne igaz, ha jól képzett emberekhez beszélnél. De a többség itt nem az, és ez főleg a tudományra igaz!

Ennek aztán pl. olyan következménye is lesz, hogy ha ugyanezeket a szavakat vesszük, amelyeket leírtál, de egy áltudományos halandzsát rakunk össze belőle, egyszerűen észre se veszik a különbséget a kettő között.

Míg egyértelmű, világos magyar nyelven ennek azért megvan az esélye.

#16 Szerintem ne offoljuk (erre sem tudok jobb szót hirtelen) a kérdést az angol szakszavak használatának megvitatásával.

Csak egy utolsó megjegyzés, ha már a tudományos módszertanról beszélünk, illene bizonyítékot (vagy legalább érveket) hozni az említett elbutulásra.

Arányaiban hány ember butult szakmai angol szavak használata és olvasása miatt? Mekkora a butulás kvantitatívan? Stb...

Másfelől pedig a gyakorlat bizonyítja, hogy szükség van pontos fogalmakra. Sok embernek segítettem fórumokon, akár itt, középiskolásoknak, laikusoknak stb... kibogozni tudományos kérdéseket, fogalmakat. Elhiheted, a legtöbb probléma abból adódott, hogy az illető magyarul hallotta/tanulta az adott kifejezést (műszaki, informatikai területen meg még inkább ez a helyzet), és egyszerűen hiába kereste, minimális vagy fals találatot kapott. A lefordítás pedig gyakran nekem is hosszú keresgélésbe került, mert semmilyen hiteles forrást nem találtam. Valaki valahol lefordított magyarra egy szót önkényesen. A magyar szakirodalom kb nem is létezik, tehát nem is találhattunk rá irodalmat.

Ebből is látszik, hogy a műveltség ilyen formában történő átadásában, keresésében nagy hátrányba kerül, aki a szakzsargont magyarul ismeri, vagy tanulta. Óriási tévedésekhez is vezethet, ami szakmai körökben nem megengedhető. Pont a laikusok számára fontosak az egzakt kifejezések, hogy elérjék.

Abban persze igazad van, hogy amire vannak szabványos magyar szavak, azok esetében lehet használni. Tudományos körökben pedig teljesen elfogadható, ha pl angol diákat használsz egy előadásban, de magyarul tartod kevert szavakkal. Így szakmailag korrekt maradsz és a hallgatóság pedig érteni fogja kivétel nélkül, a jegyzetekből pedig könnyen tovább kereshető, és bővíthető a tudás.

...Véleményemet leírtam, szerintem felesleges többet erről beszélni itt.