A tudomány és vallás viszonya?

"Tudományos oldal nevében tiszta jogalappal nem lehet kijelenteni, hogy nincs isten, nincs túlvilág."

Éppen ezért ezt nem is jelentik ki.

"Ha egy tudós ateista, tulajdonképpen az is egy bizonyítatlan hit"

Nem.

Mi a hit azon, hogy VALÓSZÍNŰLEG nem léteznek istenek?

"Amennyiben a vallás megmarad a saját területén, a tudományosan bizonyíthatatlan és cáfolhatatlan hittémáknál"

DE NEM MARAD MEG! Sokszor próbálja cáfolni a tudományos tételeket.

A másik probléma: nem azt mondja, hogy "emberek, valószínűleg létezik egy isten, akinek azt hiszem, hogy ezek a tulajdonságai" - hanem azt, hogy isten bizony, létezik, és halálbiztosan ilyen.

Na, EZ pedig már a tudomány területe, mert ezt bizonyítani kellene!

"azt mondja, hogy NINCS Isten."

Csak KIS töredékük mondja ezt! A gyenge ateisták vannak erős többségben :-)

"a vallás eleve nem tudományos módszerekkel dolgozik. Amikor azt állítja, hogy Isten létezik, akkor azt nem tudományos érvekkel támasztja alá."

Teljesen mindegy: mert HA azt mondja, hogy "isten létezik", AKKOR ezt már bizonyítania kellene.

Tuti, 100%

HA azt mondaná, hogy "azt hisszük, hogy isten létezik" - na, EZ egy vallásos kijelentés, és nem kell bizonyítani.

Mindig komoly probléma merül fel, és minden válasz lehetetlen, ha fontos és különböző dolgokat összemosunk. Már a kérdező is érzi, van különbség a tudomány és a vallás, valamint ugyanezen világnézet között. És mindkét kérdésnek van értelme!

Ennek megvilágításárhoz kicsit messzebbről kell indulni. Bár az ember egységes mint entitás, és bár az emberi jogok chartája világosan kimondja, nincs alá-fölé rendeltségi viszony, bármely két embert veszünk, azért mégis vannak erős eltérések is. Mások a körülmények, mások a tapasztalatok, más a neveltetés, ezért egyes emberek jobban átlátják a környezetük történéseit, mások kevésbé. Ebből viszont az következik, hogy jellemük egyes vonásai is lényegesen eltérők. A mi szempontunkból az fontos, egyik ember elfogadó, törvénytisztelő (nem állami törvényekre gondolok!), védelmet igénylő, másik ember kritikus, nyitott, érdeklődő, törvényt csak akkor fogad el, ha van tapasztalata a hasznosságáról (a tapasztalat is egy bonyolult dolog, lehet direkt és lehet közvetett is, lehet szóbeli megértésen alapuló stb.). Igényelne ez még további kifejtést, de most mellőzöm.

Ebből következik, hogy az idők hajnalán egyesek a világ bizonytalansága, a valós veszélyek elhárítása, a nyugalmuk érdekében vallásokat kerestek (imádkozunk az esőistenhez, mert szárazság van), mások pedig elkezdték vizslatni környezetüket, mert nem fogadták el, hogy ne essen, fázzanak stb. Ez a két szemlélet az idők során strukturálódott, intézményei lettek, de ez a lényegét nem érinti, csak a bonyolultságát.

A vallás és a tudomány tehát nem egyeztethető össze, a két világnézet sem. Azonban mindkettő emberek képviselik, akik erről eltérően vélekedhetnek, ezt vizsgálva nagyon sok változat létezik.

A vallás lényege, hogy a világ létezéséhez szükséges egy felsőbbrendű lény. Az már szempontunkból mindegy, milyen és mit tesz, ettől csak sokféle vallás lesz, de mind vallás, mind feltételez egy felsőbbrendűt. A tudomány lényege ennek ellentéte, hogy tudniillik, a világ létezéséhez nem kell felsőbbrendű lény, létezik az magától is, csak nem tudjuk (elég pontosan), hogyan. A vallásos világnézet lényege, hogy igényli és tiszteli e lényt, a tudomány lényege, hogy nem számol vele.

Ehhez képest mindkét tábor képviselői nagyon sokféle tudásúak. És egyesek úgy gondolják, ha itt kizáró vagy van, akkor pusztuljon a másik, mert ők az igazi. Én ezt egyszerűen tömény butaságnak tudom nevezni. A nézet értelmes képviselője soha nem fogadja el a másikat, viszont kiválóan képes vele együtt élni, mi több, együttműködni. Ami a teológiát, mint tudományt illeti, az egy más dolog. Ha valami kellően bonyolult, akkor azt kevesen látják át, annak megértéséhez, benne való eligazodáshoz akár igen nagy befektetés szükséges. Mégpedig a tudomány eszköztárával, hiszen az éppen e célra lett kifejlesztve. Így tehát egy teológus és mondjuk egy atomfizikus minden további nélkül képes egymásra jó értelemben hatni. Ettől azonban a nézeteik alapja gyökeresen eltérő.

Egyes EMBEREK mondják, hogy valószínűleg nincs isten. Okos emberek azonban azt mondják, vizsgálatainkhoz NINCS SZÜKSÉG isten létére. Alapvető: a vallás okos képviselő azt mondják, isten léte szükséges ez ember okos viselkedéséhez (mellesleg meg is teremtette, de nem ez a lényeg!), a tudomány okos képviselői viszont azt mondják, e feltételre nincs szükség. Bármely tábor nagyon sok képviselője viszont képzettségétől vehemenciájától függően ezt különböző módon variálja.

Einstein okos ember volt és tudós. Szeretik vallásosnak is nevezni egy kijelentése alapján, pedig nem volt az. Azt mondta: ahogy egyre jobban belelátok a világ rejtelmeibe, abban olyan félelmetes rendet és összhangot látok, amelynek alapján már már egy felsőbbrendű közreműködést kell feltételeznem. De ezzel csak annyit mondott, kevésnek érzi magát e félelmetes nagyság áttekintésére, és istenként tiszteli. De nem isten létét véli bizonyítottnak. Csak a saját gyengeségét hangsúlyozta. Rendkívüli emberek megengedhetik maguknak, hogy beismerjék saját tökéletlenségüket. Átlagos ember fél, hogy ezért kinevetik.

#11:

Láthatóan nem tudod jól értelmezni, amit írtam.

"Éppen ezért ezt nem is jelentik ki."

Már aki. És még a legnagyobb nevek is beleesnek abba a csapdába, hogy kijelentik. Például Hawking.

"Mi a hit azon, hogy VALÓSZÍNŰLEG nem léteznek istenek?"

Azon semmi. A "nincs isten" kijelentés már az.

"DE NEM MARAD MEG! Sokszor próbálja cáfolni a tudományos tételeket."

Leírtam, de hiába. A dogmatikus, szektás gondolkodás teszi ezt. A pápának Vatikánban nem esett le a kereszt a nyakából attól, hogy elfogadja az evolúciót és az ősrobbanást.

"A másik probléma: nem azt mondja, hogy "emberek, valószínűleg létezik egy isten, akinek azt hiszem, hogy ezek a tulajdonságai" - hanem azt, hogy isten bizony, létezik, és halálbiztosan ilyen.

Na, EZ pedig már a tudomány területe, mert ezt bizonyítani kellene!"

nem, hogyha azt mondja, ő ebben hisz.

Akkor van baj, mikor bizonyítani próbálják.

De nem minden vallásos teszi ezt.

Akik teszik, azokról meg írtam eleget feljebb.

Ketté kell választani a dolgot, egy kalap alá mosni ugyanolyan hamis általánosítás, amit a dogmatikusok, kreacionisták stb. is elkövetnek és ugyanúgy csak árt a tudomány-vallás viszonynak.

A legtöbb egyház ma nem akar "tudománypótlék" lenni, és nem szól bele a tudományos életbe. Azt vallják hogy létezik az anyagi világ amivel a tudomány foglalkozik, és a szellemi világ, amivel ők foglalkoznak. A tudomány nem tud mit kezdeni a szellemi világgal. Szóval szerintem igen, összeegyeztethető.

Bár egyébként rettentően kíváncsi lennék hogy mondjuk egy vallásos biológus vagy még inkább egy vallásos élettanász hogyan képzeli el az emberi lelket.