A szociológia valóban áltudomány?

Nem az.

A szociológia rengeteg helyen hasznos tud lenni. rengeteg hrkyen előkerülhet csak perszecnem túl szembetűnő módon pld építészet szoftverek gui tervezése stb.

Nem áltudomány, de nem is egy egzakt természettudomány.

Elég erősen a statiszikára épül, és milliónyi ismeretlen tényezőt nem ismerünk, mivel a társadalom olyan elképzelhetetlenül komplex rendszer, amit lehetetlen egzakt módon vizsgálni. Pontosan olyan összetett rendszer, mint az időjárás, vagy az emberi elme.

Mondhatni, hogy az adatokból szinte bármi kihozható, kellő matematikával. Emiatt nem is érdemes annyira komolyan venni a tanulmányok eredményeit. Igaz ez többek között a pszichológiára is...

Ez nem jelenti persze azt, hogy áltudomány lenne, sőt fontos vizsgálni a társadalmat.

Szerintem egy dologról beszélünk, kvalitatív, tehát egyre kevésbé egzakt.

Szubjektív nézőpont.

Egyébként pontozzatok le nyugodtan, de egzakt(nak) kikiáltott természettudománnyal foglalkozok már pár éve, és még ebből is szinte bármi kihozható, mivel olyan komplex terület.

...de legalább közvetlenül mérhető, kísérleti alapon, nagyságrendekkel kevesebb ismeretlen paraméterrel, mint a társadalom esetén. Orbitálisan gyenge lábakon álló cikkeket olvashatunk nagy lapokban is. Már csak ebből is kiindulva... tudom milyen matemaikai módszerek kellenek egy Q1 publikációhoz, és nem vagyok rá büszke :D

Ehhez képest a szociológia kb a káoszkutatás.

#5 Persze, hogy nem egzakt. A társadalomtudomány önmagában nem egzakt, mivel nincsenek determinisztikus törvények benne, ahogyan a természettudományokban. De ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne, és ne lenne objektív tudomány. Az egzakt nem egyenlő a szubjektívval.

Ezért is dolgoznak egyébként sztochasztikus, vagy valószínűségi törvényszerűségekkel.

#3 egyetértek, persze hogy bármi kihozható. Csakhogy a célhoz képest igaz ez. Hamis cél esetén persze a „kihozott eredmény” is hamis. De ha értjük és jól megfogalmazzuk az igényt….

#5 a helyzet az, a tudományokból nem hozható ki bármi. Csak tudatlanságból vagy szándékoltan téves eredmény hozható ki, az első alaposabb felkészültséget igényel, a második börtönt kellene, hogy indukáljon. Egy terület egzaktságát, kutathatóságát pedig ne keverjük össze egy adott időpillanatban érvényes ismeretszintjével.

Luzer valóban lúzerként fogta meg a dolgot. A marxizmus nem bukott meg, csak a belőle levont téves elképzelések. A világ sok éven át megvolt nemcsak a szociológia nélkül, de a számítógép, repülő, autó és még sok más nélkül is remekül megvolt, de ebből nem következik, hogy így is kíván maradni. Akik pedig saját maguk alkotta tévképzeteikből kilépni nem képesek, sajnálják a világot, mert azt képzelik, az a tévedés. De ez az ő problémájuk, a világot ez nem érdekli.

Kérdező! Tudományok esetén mindig tegyük hozzá, „az adott pillanatban”. Az atomfizikát is sokan gondolhatták misztikus áltudománynak jó száz éve. Marconit pedig őrültnek tartották, ma viszont elektromosság nélkül… Egy terület fejlődése akkor indul meg, ha kiderül, hogy olyan problémák vannak, amit az addigi eszközökkel nem sikerül kezelni. Mikor a demokratikus létforma széles körben kezdett terjedni, kiderült a társadalom működésének fontossága, amelyet azonban nem ismertünk. Mondjuk egy kemény feudális uralkodói formációban erre nincs szükség, ott a népnek megmondják mit tehet és mit kell tennie, a többit meg kivégzik. Egyszerű, nincs szükség a társadalom elemzésére. Na de ha felnőttnek képzeljük, önálló cselekvést várunk el, döntéseket kell hoznia, rögtön kiderül, a dolgok mennyire kaotikusak. Arra kell gondolnunk, valami rosszul megy. Ehhez azonban meg kell ismerni azt a valamit. Ma például már tudjuk, a demokratikus létforma nem elhatározás kérdése. Nem úgy van az, hogy egy népnek minden előzmény nélkül demokráciát ajándékozunk, mert ebből (az összes eddigi tapasztalat szerint) gyakorlatilag káosz és diktatúra következik. Nem véletlenül. De a helyes választ a megoldásra a szociológia (a politológiával és például a pszichológiával karöltve) fogja megadni.

Viszont minden korban minden tudománynak voltak ellenzői és lejáratói. Utóbbiak mindenekelőtt azok, akiknek ebből káruk származott (elvesztik addigi jogtalan előnyüket), valamint azok a tudatlanok, akiket emezek be tudnak hálózni. Sok formája volt ennek a történelem során, de mind ilyen volt.

Manapság még az autószerelő is a gender studies-zal példálózik, hogy né, még a b.u.zikról is lehet kamudiplomát szerezni.

Pedig alapvetően az a szak nem velük foglalkozik, hanem például a nők évezredek óta hátrányos helyzetével.

A nők több ezer évig megvoltak jogok nélkül, csak otthon főztek és gyereket neveltek, minel erről beszélni és kutatásokat írni nem? Sok országban ma is annyi a joguk mint egy kutyának.

Szociális problémákkal se kell foglalkozni, hiszen mindig voltak, vannak. Azért kellene tenni, hogy ne legyenek.

A csövesek büntetése is akár szociológiai probléma lehetne, hiszen a büntetés, elzárás nem oldja meg a helyzetet - csak ugye minden pénz kérdése az meg Magyarországon nincs, mert kell a stadionra. És a gender studies támogatására.

Miért lenne áltudomány?

A tudományt a megfigyelés, modellalkotás, következtetés során alkalmazott módszerek teszik tudománnyá. Attól még, hogy egy tudományág területén gyakran találkozni tudománytalan fejtegetéssel/tévedéssel/megtévesztéssel, maga a tudomány nem lesz kevésbé tudomány.

Pl. a homeopátia áltudomány, mert már az alapfeltevések sem állják ki a tudományos módszerek próbáját. Ettől még az orvostudomány nem lesz kevésbé tudomány.