Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Damszkuszi pengékkel kapcsolat...

Damszkuszi pengékkel kapcsolatban több kérdés?

Figyelt kérdés

Nem tudom melyik kategóriába illik ez a kérdés, ha nem itt a helye akkor elnézést.


1.: Kovácsolás után az acélt milyen anyagba mártják bele? Amitől az acél a jellegzetes mintázatát kapja?


2.: Hány rétegtől számít a damaszkuszi acél elfogadható minőségűnek? Ugy hallotam, hogy 72 rétegtől, de kiváncsi vagyok több ember válaszára.


3.: Tegyük fel, van egy damaszkusz kés. Szabad szemmel meg lehet-e mondani körülbelül, hogy hány rétegű az acél? Ha igen, miből? (Penge legnagyobb vastagságánál) késeknél általában 3-4mm


4.: Melyik acélokból szokták kovácsolni a damszk acélt? A legkedveltebb acélokra vagyok kiváncsi.



Nagyon érdekel a téma szóval részletes válaszokkal ne kíméljetek!



2018. nov. 19. 14:19
 1/3 anonim ***** válasza:

A legtobb kerdesedre itt valaszt kapsz:


[link] [link]

2018. nov. 19. 16:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 Wadmalac ***** válasza:
100%

1. savas maratás. Az eltérő szövetszerkezetű részek eltérő mértékben maródnak, ez hozza ki a mintát. De ne keverjük a damaszkuszi kardacélokat a damaszkolással, az utóbbi csak a maratásos dekor technikát jelöli, a damaszkuszi acélnál ez csupán egy végső lépés (azonosan a japán katanákkal).


2. itt egy közkeletű tévedés áll fenn. A damaszkuszi acél pengék magas széntartalomra cementált acélból vannak, ahol a magas széntartalom miatti cementit tűk ridegségét a sokszoros átkovácsolással szüntették meg, a cementit tűket apró szemcsére, gömbökre törve.

Az általad említett hajtogatós kovácshegesztést a japán és kínai kardkészítők használták. Ott a rétegek száma a hajtogatásból származik, a nyolcszor hajtogatott acél 2^8 réteget tartalmaz.

A vikingek hosszúra nyújtott, eltérő széntartalmú szálakból csavartak egy hengert, ezt kovácsolták át, a japánok és kínaiak pedig lemezzé kovácsolt acélt hajtogattak és kovácsoltak át újra. A damaszkuszi kard nem tartalmaz ilyen hajtogatást, hanem a vikingek módszeréhez hasonló, szálakból, szalagokból történő összekovácsolást használtak. Nem volt jellemző, hogy 7 rétegnél többet használjanak.

Ja és ez csak a kard magja, az élek homogén anyagból voltak kovácshegesztéssel hozzá hegesztve.

(jellemzően minél kisebb, finomabb és kevésbé látható volt a mintázat, annál szívósabb volt a kard, valamennyire viszont látszania kellett, mert csak ez volt a látható bizonyítéka a megfelelő széntartalomnak).


3. Mint feljebb áll, damaszkuszi acélnál nem ez a mérvadó, mert nem réteges kovácsolt. Ha sima salakos bucavasból volt, kifejezetten rideg, vacak volt, persze a sok átkovácsolással ez javult, de az igazi jók az először szénmonoxidban széntelenített , majd faszénben cementált (olvadásig melegítve, ami segítette a salak elválását a színfémtől) tégelyacél alapúak voltak, mindkét lépésnél kikovácsolva a salakmaradékot.


4. Érdemes külön utánaolvasni a wootz- és a bulat acélnak. Ezek voltak az igazi jó minőségű alapanyagok. Magas tisztaságú acélpogácsák, némi speciális természetes ötvözővel, eredeti származási hely India, innen hordták szét a kereskedők az egész világon. A japán katanák és a kínai kardok eredeti alapanyaga is ez.

De azokat TÉNYLEG hajtogatva kovácsolták, plusz eltérő széntartalmú belső és külső rétegekkel (japán kardoknál a magas széntartalmú réteg került kívülre, belülre az alacsony széntartalmú szívós mag, a kínai kardoknál a szívós réteg volt kívül, a kemény, ridegebb magas széntartalmú volt belül, ami csak az éleknél bújt ki a külső puhább rétegből).

2018. nov. 20. 08:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:
A damaszkuszi acél 1 darabból ál nem rétegelt. Pontos kovácsolási eljárás még mindig vitatott, már maga a wootz acél széntartalma se tjesen világos, valszeg hipereuktidos acél áll hozzá a legközelebb. A damaszkuszi acél arról volt híres rendkívūl élesre lehetett fenni, viszont rugalmas volt. Kb olyan élesre lehetett dolgozni mint a keményfém pengéket, ami ugye olyan kemény éles hogy az üveget is vágja karcolja, ellenben rideg ruhalmatlan törik. Viszont a damaszkuszi penge rugalmas volt. Elvileg az acélt alacsony hõfokon piros izzásnál kovácsolták napokig, ezért a penge felületén karbid háló alakult ki ami rendkívūl kemény hasonló a gyémánthoz, ami fényben kékes fényt kölcsönöz a pengének. De a pontos eljárás vitatott. A damasztolás az tüzi hegesztés jelent, az azért kellett mertnrégen nemtudtak rugalmas jó acélt elõállitani, ami éltartó is meg rugalmas is.ezért többfajta acélt kovácsoltak össze az acél javítása érdekében. Ma már nincs erre szükség mert fejlett porkohászati eljárással tökeletes acélt tudnak gyártani. Egy sima laprugó acél is jobb alapanyag mint pl egy régi damasztolt penge. Meg van a hátránya a damasztkolásnak is. Régelésnél zárványok keletkezhetnek nem tökéletes az összeolvadás, elválhatnak a rétegek. Ma már csak a mintája miatt csinálnak ilyet.
2020. dec. 23. 22:56
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!