Miért nem tudtak / tudnak az evolucióban hívők felmutatni egyetlen megfigyelhető bizonyitékot a faj más fajba való átmenésébe?

Tudományos elmélet-e a fajok evolúciós elmélete?😂

A materialista tudósok szerint igen. De gondolkozzunk csak: a tudomány kísérleteken alapszik. Ahhoz, hogy valamit tudományosan magyarázzunk, tudnunk kell használni a kísérleti analitika fogalmait. Ha ismerek egy jelenséget, akkor tudok válaszolni a mi, hol, mikor, hogyan kérdésekre. Ellenkező esetben nem állíthatjuk, hogy tudományos komolysággal beszélünk egy jelenségről. Mit kellene tennie egy tudományos evolucionistának?

1. Példát kellene adnia olyan esetekre, amikor egyik faj átalakult egy másik fajjá.

2. Meg kellene határoznia azt a folyamatot, amelyen keresztül ez az átalakulás megtörténhet.

3. Meg kellene állapítania, hogy az evolúció jelenlegi stádiumában mi történik, melyik faj mivé alakul éppen át.

Mindezek azonban mind a mai napig megválaszolatlan kérdések az evolucionisták számára.

I. Az evolucionistáknak például kellene bizonyítani, hogy alakul egyik faj a másikba, de…

– a fajok stabil, állandó formák,

– a fenti jelenséget eddig még senki sem tapasztalta,

– a kövületek sem bizonyítják, hogy lenne egy folyamatos átváltozás egyik fajból a másikba.

Szelektív tenyésztéssel vagy genetikai mutációval létrehozhatók olyan populációk vagy egyedek, amelyek különböznek az eredeti törzsállománytól, de minden hasonló kísérlet azt mutatja, hogy ezek az új egyedek csupán változatok ugyanazon fajon belül, de sohasem jön létre egy új fajta. A biológusok szerint két organizmus akkor tartozik különböző fajokhoz, ha egymással nem fedeztethetők, ha nem hozhatnak létre utódot.

Az ugyan előfordulhat, hogy egy populációból kiválik egy csoport, amely tulajdonságaiban különbözik az eredeti populációtól, és nem is fedeztethetőek egymással, de a fizikai formájuk egymással azonos, gyakran egymástól megkülönböztethetetlen marad. Mindezek ellenére a két populáció egy fajhoz tartozik, és nem történt evolúciós átváltozás.

Ha a halak és az emlősök közötti átmenetet megvalósító fajokról beszélünk, az evolúció-elmélet szükségesnek találja a testalkat fokozatos átváltozását, amely nem párzás, hanem egy ismeretlen mechanizmus által jön létre. Igen sok példa van arra, hogy növények és állatok változatlanul fennmaradtak akár százmillió év után is. Legszebb bizonyítékok a borostyánkőben gyönyörűen megmaradt rovarok, melyeknek "130 millió évvel" 😂 ezelőtt is a maival azonos testalkatuk volt.

William Thorpe angol biológust idézem: „Mi az, ami változatlanul tartja a formákat évmilliókon keresztül? Úgy tűnik nekem, hogy az állandóság problémája nehezebben megfejthető, mint a változásé. Emlékeznünk kell arra, hogy a genetikai rendszerek állandóan változnak, miként az ellenőrző rendszerek is. Hogy lehet, hogy az ellenőrző rendszer állandóan változik, az ellenőrzött rendszer pedig évmilliókon keresztül állandó marad? Ez a kérés egy érzékeny, fájó pontja az evolúció-elméletnek.”😂 (1968)

II. Az evolucionistáknak le kellene írniuk, hogyan valósul meg az átváltozás egyik fajból a másikba, de…

– senki sem ismeri ezt a mechanizmust,

– sem a genetikusok, sem pedig a molekuláris biológusok nem tudják megmondani, hogy mi hozza létre az új biológiai formákat.

A növények és az állatok örökletes tulajdonságait tanulmányozva a biológusok arra a következtetésre jutottak, hogy az örökletes tulajdonság mintáját az úgynevezett gének hordozzák.

A gének DNS és RNS molekulák kombinációi (ezek sorrendje a genetikai kód). Egyenlőre annyit lehet tudni a génekről, hogy a sejteken belül a proteinek szintézisét ellenőrzik. Ezek a proteinek (enzimek) létfontosságúak a biológiai szervezetek működéséhez és fenntartásához. A gének meghatározzák a szem színét, de semmit sem mondanak arról, hogyan alakul ki ez az érzékszerv.

Ezen az úton haladva sem tudjuk megválaszolni, hogy mi okozza a biológiai formák kialakulását.

Paul Weiss, volt Rockefeller-i egyetemi tanár szerint: „Sem logikai, sem valós alapja nincs annak az állításnak, hogy a biológiai szervezetek leírhatóak csupán a gének kölcsönhatásával. Ez az állítás csak vakhiten alapszik.”

A gének ellenőrzik a proteinek képződését egy sejten belül, de miféle elv szervezi úgy ezeket a proteineket, hogy a sajt működjön, vagy miféle elv szervezi a sejteket oly módon, hogy ezek élő szervezeteket hozzanak létre? Senki sem tudja.

„A polipeptid-láncok és a proteinek valóban nélkülözhetetlenek a morfogenezishez, de mi határozza meg az örökletes tulajdonság mintáját és az alapszerkezeteket, amelyekhez a proteinek, a sejtek és szövetek kötődnek? Ezen a ponton a mechanisztikus biológia egyszerűen feladja a harcot.😂

Következtetés: egy olyan mechanizmus sem ismert, amely által egy adott faj átalakulhat egy másik fajjá.

III. Az evolucionistáknak tudni kellene, melyik faj alakult át egy más fajjá a múltban, de…

Az átmeneti formák rendkívüli ritkasága az őskori kövületekben a paleontológusok szakmai titkai közé tartoznak. Az evolúciós családfák, amelyek a tankönyveinket díszítik, csupán az ágak fajtájáról és a csomópontokról tudósítanak, a többi csupán következtetés.

Ha az evolúció egy valós tény lett volna, akkor méltán várnánk el, hogy a kövületekben bizonyítékot találjunk arra, ahogyan egyik faj fokozatosan átalakult egy másik fajjá. A kövületek viszont azt mutatják, az új fajok úgy jelentkeznek, hogy látszólag semmi összefüggésben nem állnak a korábban létezett fajokkal

A tény, hogy nem lehetséges sem kísérletileg, sem pedig az ősleletek segítségével bizonyítani, hogy egyik faj átalakulhat egy másikba, azt jelenti, hogy az evolúciós elmélet nem metszi a valós tapasztalati világot egyetlen pontban sem.

Egyéb gondok: Az evolúciós elmélet értelmében a különböző fajok kövületinek nagyjából fejlődésük sorrendjében kellene a földrétegekben megjelenniük. A legrégebbi fajoknak a legrégebbi rétegekben, a legújabbaknak pedig a felsőbb rétegekben kellene előfordulnia. Általában a geológusok aszerint határozzák meg egy kőzet korát, hogy milyen típusú kövületeket tartalmaz.

Arról már szó volt, hogy semmilyen korú rétegben nem találtak olyan kövületeket, amelyek átmentet képeznének két faj között. A Földön több ezernyi helyen tapasztalható, hogy a földrétegek az elvárttól eltérő időrendi sorrendben helyezkednek el egymás fölött, és nyilvánvalóan ez is gondolkodóba ejti a szakembereket. Egy patkánykövület például már megtalálható egy olyan rétegben, amely idősebb, mint a fölötte lévő réteg, amely halak kövületeit tartalmazza, majd pedig előfordulhat, hogy megjelenik fölötte egy pár millió évvel későbbi rétegben is.

Ehhez hasonló esetet találtak Észak-Amerika partvidékén a nyugati, keleti és a déli oldalon. Európában két hasonló vonulat van Skóciában, nagyon sok az Alpokban, három a Skandináv-félszigeten, de Közép-Ázsiában és a Himalájában is előfordulnak ilyen vonulatok. Oly módon próbálták megmagyarázni ezeket a jelenségeket, miszerint fizikai erők hozták mozgásba a földrétegeket, s emiatt egymáson elcsúsztak, vagy éppen felgyüremlettek az alsó régetek a felsők fölé. De ha ez így történt volna, akkor a két réteg súrlódási felületén törmeléknyomoknak kellene lenniük, márpedig nincsenek. Elképzelhetetlen, hogy oly módon mozogjon két réteg, hogy ne okozzon fizikai rendellenességet.

Svájcban, a Glarus-hegységben azt is ellenőrizték, hogy egy fordított sorrendű rétegződés határfelületén semmilyen mozgás nem történik napjainkban. Az USA-beli Heart-hegységben evolúciós meghatározás szerint az 50 millió éves réteg közvetlenül az 500 millió éves réteg fölött található. De mi történt a közbeeső időben?

Ha az erózió hatására alakult volna ki, akkor a két réteg közötti felület nagyon egyenetlen lenne. A geológusok szerint azonban erózióról szó sincs, valamilyen más oka van ennek a nagy korkülönbségnek, amely végül is csak akkor jelent gondot, ha valóban az evolúciós elméleti időmeghatározást alkalmazzák a geológiában.

Mindaddig, amíg az evolucionisták nem foglalkoznak teljes komolysággal a fent említett tényekkel, állításaikat nem lehet „tudományos” irányzatként kezelni, hanem csupán vakhitként.

Az evolúció a valószínűség új dimenziója. Miért? A proteinek körülbelül 20 féle aminosav kombinációjából jönnek létre. Ahhoz, hogy egy biológiailag hatékony protein-molekula (aminosav-lánc) létrejöjjön , legalább 200 db aminosavnak kell összekapcsolódnia. annak a valószínűsége, hogy egy ilyen lánc véletlenül létrejöjjön egy aminosav-levesben a legmegfelelőbb helyen és a legmegfelelőbb időben, az 10-318 nagyságrendű. Annak a valószínűsége, hogy spontán módon létrejöjjön egy olyan enzimrendszer, amely akár a legegyszerűbb élő formát életben tudná tartani: 10-40000 nagyságrendű. Ez körülbelül annyira valószínű, mint amikor egy bekötött szemű ember lézerfegyverével egymillió kilométerről célzás nélkül rálő egy hajszál felső felére, és eltalálja azt – ezerötszázszor egymás után!

Az evolucionisták szerint ez megtörténhet. Tény azonban, hogy egy ilyen kevésbé valószínű folyamat tudományos tárgyalása lehetetlen. Hihetünk ugyan ilyenféle végtelenül kis valószínűségben, de tudományos igénnyel nem beszélhetünk róla.

😂😂😂

„Az élet tiltakozás a fizika valószínűségi törvényei ellen. A halál azt jelenti, hogy a tiltakozás megszűnik, és a törvények visszanyerik uralmukat” – mondta Szent-Györgyi Albert.