Miért csak addig látjuk a fényt, amíg van fényforrás?

De, megvilágítják.

Csak elég rövid ideig.

De pl. a Napot, ha kihunyna, még 8 percig látnád.

A csillagokat évekig.

De, a fotonok tovább „élnek”. Lekapcsolod a fényforrást, a fényforrásból kilépő fotonok továbbra is haladnak a maguk útján, eljutnak a falig, ott egy részük visszaverődik, és eljut a szemedig. Aztán persze ahogy telik az idő, minden foton elnyelődik valamiben.

Csak ugye a fénysebesség elég nagy, 299 792 458 m/s. Ha van egy foton, ami pont a lekapcsolás pillanatában lép ki a fényforrásból, és egy 10 méter széles teremben tízszer verődik vissza valamiről, mire a szemedbe jut, akkor mondjuk megtesz a foton 100 métert. Mennyi idő alatt:

v = s / t

t = s / v = 100 m / 299 792 458 (m/s) = 0,000 000 334 s

Ennyi idő telik el a fényforrás lekapcsolása és a fényforrásból utolsóként kilépő foton tízszer visszaverődése, majd a szemedbe érkezése között. Ez túl kevés idő ahhoz, hogy észlelni tudd, ezért tűnik úgy, hogy a két dolog egyszerre történt.

Ahogy előző 3 jól leírta.

A fény olyan gyors hogy az egész földet 7.5 x tudja megkerülni 1 másodperc alatt.

Na ehhez képest a szoba illetve a fény a fényforrástól a falig és onnan a szemedig vezető útja mondjuk úgy piskóta neki.

Képtelenség ilyen rövid időintervallumot érzékelned.

Tehát tovább mennek a fotonok és élnek is még a lekapcsolás után is. De ezt sosem fogod érzékelni tudni.

> Ezt értem, hogy lekapcsolás után pl még mennyi ideig látnánk a napot, mire az utolsó foton is ideérne, viszont egy zárt teremben a fotonok miért nem verődnek összevissza faltól falig, és látunk mindent világosan a fényforrás megszűnésével is?

Egyrészt nincs tökéletesen tükröződés. A frissen esett hó is csak a fény 80-90%-t veri vissza, a maradék 10-20%-ot elnyeli. Továbbá a fal szórja is a fényt, ami sötétebb tárgyakban – beleértve téged is – szintén elnyelődik.

Ha 90%-os fényvisszaverő képességgel is számolunk, az a tizedik visszaverődés után azt jelenti, hogy a fotonok 2/3-át már elnyelte a felület, a huszadik visszaverődés után már a fotonok 87,84%-át, az ötvenedik visszatükrözés után már a fotonok 99,48%-át, a századik visszatükrözés után már a fotonok 99,997343%-át nyelte el az üres, hófehér falúra, padlójúra festett szoba (ha nem vagy benne). És még mindig csak pár milliomod másodperc telt el.

A kétszázadik visszaverődés után másfél milliárd fotonból már csak egy marad, az ötszázadik visszaverődés után meg 75 trilliárd fotonból marad egy. És ha 10 méteres távval számolok két visszaverődés között, még mindig csak 17 milliomod másodperc telt el.

(Egyébként az elnyelt fotonok aztán hővé alakulnak, majd hősugárzásként, infravörös sugárzásként újra fény – mint elektromágneses sugárzás – lesz belőlük, csak éppen nem a látható spektrumban.)

"... viszont egy zárt teremben a fotonok miért nem verődnek összevissza faltól falig, és látunk mindent világosan a fényforrás megszűnésével is?"

Mert az "össze-vissza" verődő - látható fény hullámhosszú(!) - fotonok is olyan rövid idő alatt átalakulnak abban a teremben, hogy az az időtartam érzékelhetetlen az ember számára.

Mert mi is történik? Ha a foton "szabadon" halad, akkor nem történik vele semmi különös. "Fénysebességgel halad". De ha kölcsönhatásba lép valamilyen anyaggal, akkor viszont...

De tudod mit? Átadom a szót inkább egy szakembernek. Nagyon jó szakembernek. :)

https://www.youtube.com/watch?v=_n6914Tv38w

Az előttem válaszolók mind jól(!) megválaszolták a kérdésedet, de itt talán válaszokat kapsz a kétségeidre. :)

dellfil