Hogy lehet, hogy a piramisokat évezredekig nem tartották karban, mégsem dőltek össze?

Ja még valami. A szerkezetük is olyan mint hozzávetőlegesen a boltívek és gyakorlatilag befelé dőlnek. Itt van több kép is a struktúráról, nem tudom melyik link lesz jó.

[link]

[link]

[link]

[link]

Ha a Notre Dame úgy épült volna, mint a piramisok, odabent csak egy kétülőkés vécének jutott volna szabad hely a tömör kő között.

A piramisnak nincs olyan szerepe, amilyen egy általános épületnek van, tehát a fallal körbe zárt térnek van felhasználási funkciója.

Mutass fel inkább olyan épületet Egyiptomból, ami a piramisokkal egyidős, de LAKTAK BENNE.

Ugye, mintha abból nem is lenne olyan sok.

Ha a beltér több, mint a fal térfogata, az épület kényszerűen instabilabb lesz, mint egy tömör kőkupac.

#14:

Persze, hogy nem törekedtek rá.

A példának felhozott luxori templomnál is látni, hogy a tartósság a beltér-faltérfogat arány rovására megy, vagyis a praktikum szenvedi kárát.

A mai technikával tudnánk olyan épületet felhúzni, ami megfelelő beltérrel rendelkezik és mégis stabil lesz ezer évig.

Csak ez nem cél. A cél a gazdaságosság és 50-100 év élettartamnál nemigen tervezünk messzebbre.

Illetve van, ahol igen, de ott nem feltétlenül szempont a gazdaságosság.

Például a mekkai szent negyed építkezései.

Valószínűleg mai tudnánk ilyen pontos és még pontosabb épületet is építeni, de a pontosság egy bizonyos mérték után már nem egyenesen arányosan növel költséget, hanem hatványozottan.

Egy kétszer pontosabb tolómérő előállítása az több mint kétszer akkora költséget jelent.

"Több neves építész szerint egy ekkora épület 1000 év alatt 15 cm sülyed. A nagy piramis 5öt 5ezer év alatt. A sarkok elérése ilyen meretű épületeknél 15cm. A nagy piramisnál 3cm."

DE olyan piramis is van, ami a süllyedéstől el is repedt.

Akkor nem kéne arra is gondolni, hogy esetlegesen a stabilabb az építési helye miatt mázliból stabil?

Egy sziklaplatóra épült a Nagy Piramis, nem homokra.

Legfeljebb azzal együtt tud mozogni.

És mivel a Tudományokban vagyunk, itt van róla a geológiai elemzés:

Suzanne Raynaud, Henri De La Boisse, Farid Mahmoud Makroum, Joel Bertho (2008.):

Geological and Geomorphological study of the original

hill at the base of Fourth Dynasty Egyptian monuments.

(Etude g´eologique et g´eomorphologique de la colline

originelle `a la base des monuments de la quatri`eme

dynastie ´egyptienne)