Mondatban a Földet, miért nem nagybetű-vel írják?

Javítsatok mi, ha tévedek, de:

Föld (bolygó) = mindig nagybetű

föld (termőföld) = kisbetű

Az AkH 184. második bekezdése:

"Ha a föld, a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk, nagybetűvel kezdjük, például: a Hold távolsága a Földtől. A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználat felesleges, tehát például: föld körüli utazás, a hold szépen világít, a nap sugarai."

Vagyis nyugodtan írható kisbetűvel.

Abban a mondatban például, hogy „Nyolcmilliárd ember él a földön”, nem szükséges a nagybetű, nincs értelme tulajdonnévként használni, hiszen nem arról van szó, hogy a Földön ennyi, a Marson meg annyi ember él.

Sok kifejezés van, amit lehet tulajdonnévként és köznévként is használni ugyanarra a fogalomra, pl. alkotmánybíróság / Alkotmánybíróság; Szent Margit kórház / Szent Margit Kórház; magyar labdarúgó-szövetség / Magyar Labdarúgó Szövetség; ELTE ÁJK agrárjogi tanszéke / ELTE ÁJK Agrárjogi Tanszéke; stb. (Apró megjegyzés: a tulajdonnevek helyesírása néhol nem követi a szabályzatot, de a bejegyzett szervezetneveket, a műcímeket stb. nem piszkáljuk.)

#8-nál és #9-nél a pont :-)

Szent Margit Kórház: ezt azért hagyjuk meg nagybetűvel... vagy milyen esetben gondoltad kicsivel a kórházat?

(a többi világos, mint a NAP ;-)

Kérdező, ha ennyiből még nem egyértelmű, hogy mikor kicsi, mikor nagy, akkor mondd a mondatot, ahol olvastad, és akkor konkrétabban is tudunk válaszolni.

amúgy vótmá, sokszor:

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__helyesiras__64293..

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__helyesiras__52000..

https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__helyesiras__8398-..

persze már akkor is a buta válaszok voltak többségében – és ma sincs ez másképp... :-/ enyhítő körülmény, hogy ez a szabály különösen homályos az átlag felhasználónak, nehéz pontosan értelmezni, hogy mire gondolt "a költő", amikor ilyeneket írt: "tulajdonnévként használjuk", "mindennapi írásgyakorlatban", "tulajdonnévi szándékú szóhasználat"...

de nem véletlen, tényleg nehéz tömören, egyértelműen, precízen leírni, hogy miről van szó.

ugyanis a dolog nem olyan egyszerű, mint ahogy sokszor mondják: nem az a szabály, hogy "a bolygó mindig nagy, a virágföld meg kicsi", sajnos máshol van a választóvonal.

hosszabban úgy tudnám megfogalmazni, hogy "alapból" kisbetűs, vagyis abban a "hétköznapi" értelemben, amikor "bele sem gondolunk", hogy egy égitestről van szó, akkor nem tulajdonnévként használjuk, hanem egyszerűen egy természeti jelenség neveként: eső, szivárvány, hegycsúcs, rétisas, tulipán, nap, föld, hold... és azokat nevezném "kivételnek" (kvázi szaknyelvi használatnak), amikor az adott égitestről valamilyen tudományos/szakmai szemszögből közelítünk, erre utal "a Hold távolsága a Földtől" példa, de lehetne még sok hasonlót mondani bármelyikről a három közül. (Ahogy a rétisasnak is van egy tudományos neve, nagybetűvel: Haliaeetus albicilla)

bármennyire is ködös a szabály körülírása, a valós példák általában elég jól szétválaszthatók ez alapján.

lehetnek azért kérdőjeles dolgok is, pl.:

– a holdra szállás miért kicsi? ott már azért eléggé "belegondolunk", hogy az égitestről van szó, nem csupán "besüt a hold az ablakon", hm?... – hát ez igaz, de az Akadémia úgy döntött, hogy a holdra szállás már annyira mindennapi kifejezés, hogy jó lesz az kicsivel...

– miért nagy az Esthajnalcsillag, a Göncölszekér stb.? hiszen ezek sokkal inkább "hétköznapi" elnevezések, a természeti jelenséget jelölik, nem tudományos megközelítése az adott jelenségeknek... – így van, de épp az egyszerűség kedvéért ez a ködös szabály kifejezetten a három említett égitestre vonatkozik (nap, hold, föld), a többi esetben nem kell mérlegelni, fixen nagybetűs: a Marson majd naggyal írd, hogy szépen süt a Jupiter... :-) egyelőre legalábbis. aztán majd lehet, hogy ismét változik a szabályzat.

egyébként ez a szabály legutóbb (2015-ben) nem változott, de a megfogalmazáson csiszoltak, hogy legalább eggyel kevesebb homályos dolog legyen benne:

"...tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges erőltetni"

–>

"...tulajdonnévi szándékú szóhasználat felesleges"

:-)

---

és ami a legjobb az egészben: ez az egész nyilván azért van ilyen bonyolultra csinálva, hogy _ne_ legyen nehéz a felhasználóknak: hiszen a legtöbbjük a nap, hold, föld hétköznapi használatakor nem gondol bele abba, hogy ez égitest, hanem önkéntelenül is kicsivel írja, a szakemberek meg a saját területükön nyilván naggyal írják, így hát nyilván arra gondoltak, hogy "legyen mindenkinek jó, ebben az esetben legyen ugyanaz jó kicsivel is, naggyal is" – na azóta is megy a nyígás... :-DD

(ugyanez van az észszerűvel: korábban ésszerű volt, mert a -szerű "képszőszerű utótagnak" minősült, így toldalék módjára egyszerűsödött a két sz. 2015 óta törölték ezt a spéci kategóriát, most már sima összetételi utótag –> észszerű. na, ettől is zokognak a kedves felhasználók – hát így akarjon nektek a kedvetekre tenni az Akadémia... :-D

2015-ig ésszerű volt – azt mondta a nép, hogy de hülyén néz ki.

2015 óta észszerű – most is azt mondja a nép, hogy de hülyén néz ki...